Az óriáskígyók legkisebb királya

Darabos Gábor
Darabos Gábor - © Fotó: Magánarchívum
Miskolc – Hetente elég megetetni, viszont folyamatos melegítést igényel az otthon tartott piton.

A díszmadaraktól egy hírhedt hüllőfaj, a királypiton tenyésztéséig jutott el Darabos Gábor, a Herman Ottó Természetvédők és Dísz­madártenyésztők B.-A.-Z. Megyei Egyesületének tagja, aki allergiája miatt igazolt át a tollasoktól a csupasz kedvencekig.

– Már korábban is tevékenykedett egy hüllőtenyésztő, Benedek Béla az egyesületben, akinek tigrispitonjai voltak. Nekem nagyon megtetszettek, és időközben allergiás lettem a porra, amit a madarak csináltak. Mivel láttam, hogy a kígyók alapvetően csendesek és nyugodtak, ezért inkább velük kezdtem foglalkozni. A hüllőknek egyetlen különleges igényük van, a meleg. A tojások számára folyamatosan 28-30 fokot kell biztosítani a keltető­gépben, és minimum 70%-os páratartalmat, hogy egészségesen fejlődjenek és 90 nap múlva kikeljenek. Nekem az egyik kedvencem a királypiton, mert szép mintájával felkelti az érdeklődést. Habár óriáskígyó, mégsem nő akkorára, mint más fajok, hanem megáll 120-130 centinél, ezért könnyebb beszerezni a tartásához szükséges terráriumot – osztotta meg Darabos Gábor.

Szeret bújócskázni

– Óriáskígyóknál alapszabály, hogy legalább akkora terráriumra van szükségük, hogy teljes hosszukban ki tudjanak nyújtózni benne. Ezért királypiton esetén a 120x60x40-es méretet szoktuk javasolni. Az afrikai eredetű fajnak folyamatos melegítést kell biztosítanunk fűtőlámpával vagy kábellel. Berendezésként fontos, hogy minél több búvó­helyet tegyünk be az állatnak, hogy biztonságban érezze magát. Angolul ball pythonnak hívják, ami arra utal, hogyha veszélyt szimatol, akkor összegömbölyödik, hogy védje a fejét. A búvóhely kialakítására akár a műkövek és a törött virágcserepek is alkalmasak lehetnek, és igény szerinti dekoráció, amit energiatakarékos LED-lámpával lehet megvilágítani. Mindig legyen a kígyók előtt víz, és az etetésnél jó, ha odafigyelünk a változatosságra. Néhány gazdi megkockáztatja eleségként a csirkét, de az egér vagy a patkány kevésbé fertőzésveszélyes, ha állateleségboltból szerezzük be – magyarázta a tenyésztő.

A kígyók is szelídülnek

A kutyához hasonlóan az óriáskígyóval is foglalkozni kell.

– Háromévesen válnak ivar­éretté a királypitonok, de hat­éves korukra állnak meg a növekedésben. Tartási körülményektől függ, hogy meddig élnek. Nálam a legidősebb példány 17 évesen múlt ki. Az előítéletekkel szemben, ha a gazdája eleget foglalkozik a kígyóval, időnként kiveszi, akkor sokat szelídül és nem bántja az embert. Bár sosem lesz olyan bújós, mint egy macska, de a nyakba akasztva akár TV-t nézni is lehet vele. A fiatalabb egyedeket hetente, az idősebbeket kéthetente kell megetetni. Néhány apróságra szükséges csak odafigyelni, amikor éhes az állat. A kígyók a szájpadlásuk tetején található Jacobson-szervekkel érzékelik a szagokat, ezért amikor táplálkoznak, ne nyúlkáljunk be a terráriumba, és jobb, ha kerüljük a hirtelen mozdulatokat is – hangsúlyozta a szakember.

Engedélyköteles a piton

– A szelídítésnél még nagyobb nehézséget jelent, hogy (a boa contsrictort kivéve) a legtöbb óriáskígyó tartása engedélyköteles, amit Magyarországon nagyon nehéz beszerezni. Ennek ellenére egyre többen tartanak otthon hobbiból kígyót. Szoktuk javasolni, hogy előbb mindig kisebb állattal, mondjuk egy siklóval tanuljon meg bánni az újdonsült gazdi, aztán jöhet a nagyobb, egy tigris- vagy sziklapiton. A kiállításokat többek között azért rendezzük, hogy a hüllőket közelebb hozzuk az emberekhez, ahol lehetőség nyílik állatsimogatásra is. A vendégeink gyakran meglepetten tapasztalják, hogy az állatok bőre valójában nem nyálkás, hanem sima, de természetesen csak a legszelídebb és egészséges példányokat bocsátjuk közszemlére – zárta.

ÉM-DA