Az MNB 13,6 milliárd forint nyereséggel zárta a 2011. évet

Az MNB 13,6 milliárd forint nyereséggel zárta a 2011. évet
Budapest, 2012. május 14., hétfő (MTI) – A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) 13,6 milliárd forint nyeresége képződött tavaly, szemben a 2010. évi 41,6 milliárd forintos veszteséggel – mondta a tavalyi gazdálkodásáról szóló jelentést ismertetve hétfőn Simor András a jegybank elnöke.

 

Az eredményt elsősorban a forint tavalyi gyengüléséből és a végtörlesztéshez kapcsolódó euró eladásokból származó nyereség javította.

Az MNB tavalyi 13,6 milliárd forint nyeresége az eredménytartalékba kerül. Az igazgatóság döntése értelmében a múlt évi eredményből és az eredménytartalékából az MNB nem fizet osztalékot – közölte a jegybank elnöke.

Az MNB jegyzett tőkéje 10 milliárd forint, eredménytartaléka 33,4 milliárd forint volt a múlt év végén.

Az MNB eredménye nem használható a jegybanki működés sikerességének mérőszámaként – hangsúlyozta az elnök.

Az MNB leányvállalatai közül a jegybank 100 százalékos tulajdonában lévő Pénzjegynyomda Zrt. 243 millió forinttal, illetve a Magyar Pénzverő Zrt. 360 millióval, míg az 53,3 százalékos tulajdont jelentő KELER Zrt. 1,743 milliárd forinttal járult hozzá az MNB nyereségéhez.

Az MNB devizatartaléka a múlt évben 37,8 milliárd euróra nőtt, 4,1 milliárd euróval meghaladva a 2010. évit – jelezte az elnök. Ezzel kapcsolatban elmondta azt is, hogy a monetáris tanács döntött arról, hogy az MNB a jövőben változtat a devizatartalékot érintő befektetési irányelvein. Így a jövőben dollár, font és jen alapú befektetéseket is eszközöl, kissé visszaszorítva az euró alapú befektetéseket. Hozzátette: az elmúlt évben számos európai ország hitelminősítése romlott, s ezáltal állampapírjai kikerültek az MNB által vásárolható AAA minősítésű eszközök közül.

A devizatartalék portfolió átalakításának jegyében a devizakötvények átlagos futamideje egy évre csökkent a december végéig érvényes 1,5 évről, amelynek hátterében a jegybank hozamemelkedéstől való félelme áll, ami veszteséget okozhat az MNB-nek – magyarázta Simor András.

Tavaly az MNB működési költségei 12 milliárd forint alatt maradtak, amire 1997 óta nem volt példa – közölte az elnök. Ezt azt jelenti, hogy a 2006. évi bázison számítva, reálértéken közel 40 százalékkal voltak alacsonyabbak a tavalyi működési költségek, a 2010. évihez képest pedig 900 millió forinttal mérséklődtek.

Kérdésre válaszolva az elnök közölte: a közszférában bevezetet 2 millió forintos bérplafon következtében, 2011-ben 120 millió forint megtakarítás jelentkezett a jegybank gazdálkodásában.

AZ MNB létszáma 2006-hoz viszonyítva minden évben csökkent és 2011 végén 25 százalékkal dolgoztak kevesebben a jegybankban, mint öt évvel korábban, ugyanakkor a költségvetési szférában a létszámcsökkenés csupán hét százalékot ért el öt év alatt – emlékeztetett Simor András.

Az MTI-nek a 2012. évi várható eredményre vonatkozó kérdésre Simor András elmondta: a legutóbbi, március végi előrejelzés szerint 2012-ben 51 milliárd forint veszteség várható. Hozzátette azt is, hogy az előrejelzés negyedévről-negyedévre erős kilengést mutathat, tavaly például az év nagy részében veszteséges gazdálkodást prognosztizáltak, de a forint év végi gyengülése megfordította a folyamatot.

Ugyanakkor, ha a költségvetés és az MNB mérlegét konszolidáljuk, akkor “a két tétel kiüti egymást”, azaz az MNB nyeresége a költségvetésben veszteséget okoz, illetve az MNB vesztesége nyereségként jelentkezik a költségvetésben – magyarázta az elnök.

A tranzakciós illetékről szóló, a parlamentnek már benyújtott törvényjavaslat készpénzforgalomra gyakorolt hatását firtató kérdésre úgy válaszolt az elnök, hogy az növelni fogja a magyarországi készpénzforgalmat. Hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon már eddig is magas volt a készpénzforgalom aránya régiós összehasonlításban, ennek esetleges növekedése “hátramutató jelenség a 21. században”. Arra azonban nem adott az elnök becslést, hogy milyen mértékű lehet a készpénzforgalom növekedése a tranzakciós illeték nyomán.








hirdet�s