Az LMP szerint Kocsis István felelősségét is meg kellene vizsgálni a vörösiszap katasztrófában

A Lehet Más a Politika (LMP) elképzelhetőnek tartja, hogy azért halogatja a kormány a vörösiszap katasztrófában érintett MAL Rt. privatizációs szerződésének nyilvánosságra hozását, mert meg akarja védeni a felelősségre vonástól az egyik aláíróját, Kocsis Istvánt. A jelenlegi BKV vezérigazgató volt ugyanis az, aki a privatizáció idején, az állami vagyonkezelő vezérigazgató-helyetteseként aláírta a jóváhagyó határozatot. Jávor Benedek, az LMP szóvivője csütörtöki tájékoztatóján azt mondta: egyetértenek azzal, hogy feltárják a katasztrófa felelőseit, nem szeretnék viszont, hogy ezt a felelősségre vonást egyesek ilyen-olyan politikai okokból elkerülhessék.

Jávor Benedek szerint az alumíniumipar 1998-as privatizációjakor rendkívül előnytelen szerződést írt alá az állam a MAL-lal, amely úgy jutott hozzá az ajkai gyárhoz, hogy szinte semmilyen kötelezettséget nem kellett vállalnia. Ezt a szerződést az állam részéről Kocsis István hagyta jóvá, aki az LMP-s politikus szerint “példátlan, kormányokon átívelő karriert futott be”.

Jávor Benedek emlékeztetett: a jelenlegi BKV vezérigazgató írta alá anno, ÁPV vezérigazgató-helyettesként a Tocsik-szerződéseket. 2003-ban, amikor súlyos üzemzavar volt a Paksi Atomerőműben, ő volt a vezérigazgató, de a baleset ellenére sem szakította meg épen aktuális vadászatát. Az LMP-s politikus szerint amikor Kocsis István a Magyar Villamos Művek (MVM) vezérigazgatója volt, a cégnél tízmilliárdos vitatott szerződések születtek offshore hátterű vállalkozásokkal. A többi között például a Kocsis István vezette MVM 1 milliárd forintért bérbe vett egy horvátországi szállodát egy bizonyos Kocsis Istvánnétól. Jávor Benedek emlékeztetett arra is, hogy bár a BKV-s botrányok kitörésekor Kocsis István vezérigazgatóként jogszerűnek ítélte a 130 milliós végkielégítést, jelenleg is ő vezeti a közlekedési vállalatot.

Jávor Benedek azt is elmondta: az LMP 4 hete kérte Fellegi Tamás minisztertől, hogy hozza nyilvánosságra a vörösiszap katasztrófában érintett ajkai cég, a MAL privatizációs szerződését, erre azonban máig nem került sor. Pedig a kormányprogramban még az szerepelt: véget vetnek annak a gyakorlatnak, hogy a kormány közérdekű adatok nyilvánosságra hozatalát akadályozza “saját hatalmi ambícióitól vezérelve”.