Az infláció és az ország kockázati megítélésének romlása emelte az alapkamatot

Elsősorban az infláció emelkedése az oka annak, hogy a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa negyed százalékponttal 5,5 százalékra emelte az alapkamatot – derült ki Simor András MNB-elnök szavaiból. Többször utalt azonban arra, hogy főképpen a különadók, a magán-nyugdíjpénztári elképzelések, a Költségvetési Tanács várható megszűnése és a jegybanktörvény módosítása miatt Magyarország kockázati megítélése romlott az elmúlt időben. Az MNB felfelé módosította a gazdasági növekedés várható értékeit 2011-12-re vonatkozóan. A Monetáris Tanács tagjai jelölési módjának módosítási tervéről azt mondta Simor: “Vannak elvek és vannak érdekek”.

Több mint három éve, 2008. október vége, vagyis a válság kirobbanása óta először emelte meg a jegybanki alapkamatot a Monetáris Tanács. “Szomorú nap a mai” – kommentálta a csaknem egyhangúlag meghozott döntést sajtótájékoztatóján Simor András. Mint mondta, tudatában vannak annak, hogy a kamat emelése rossz hatással van a gazdasági növekedésre, de nem volt más választásuk.

Az 5,25-ről 5,5 százalékra változott irányadó alapkamat megemelésének okát elsősorban a magasabb inflációval magyarázza az MT, mindenekelőtt hogy a nyers élelmiszerek nagyarányú drágulása gyűrűzik be a feldolgozott termékek árába. De az ágazati különadók részleges áthárítása a fogyasztókra egyedül 0,3 százalékkal emeli meg az áremelkedés ütemét az MNB becslése szerint. A jegybank a három hónappal ezelőtti 4,7 helyett idén 4,9 százalékos inflációval számol, s jelentősen fél százalékponttal magasabb értéket, 4 százalékot vár 2011-ben.

Mindez azzal a következménnyel jár, hogy az inflációs várakozások nem 3 százalék körül, hanem ennél magasabban rögzülnek – mondta Simor András. Az előrejelzések kapcsán azonban arról is beszélt, hogy az áremelkedés becslésekor most még nagyobb a bizonytalanság, mint korábban volt, napról napra találkoznak olyan kormányzati intézkedésekkel, amilyeneket eddig nem láttak másutt, ellenben növelik a kockázatokat.

Nem segíti a 3 százalékos inflációs cél elérését Magyarország kockázati megítélésének romlása az elmúlt időben – derült ki az MNB-elnök szavaiból. Megítélésük szerint csökkent a magyar gazdasági környezet kiszámíthatósága, több kormányzati intézkedés (különadók, a magán-nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos tervek, a Költségvetési Tanács lényegében megszüntetése, az MNB-törvény módosítása) is közrejátszott a Magyarországgal szembeni kockázatvállalási hajlandóság romlásához. Ennek következtében a kockázati indexnek is tekintett úgynevezett CDS-felár április – a választások – óta soha nem látott rekordmértékben nőtt a régiós értékhez képest, a magyar állampapíroktól elvárt hozam is másfél százalékpontot ugrott – sorolta Simor András.

Az MNB-elnök “reméli, hogy kacsa” az a sajtóhír, hogy a kormány emelné a 2011-es inflációs célt, mert ez mindenkit kedvezőtlenül érintene, különösen a legszegényebbeket. Ugyanakkor már az ilyen hír is erősíti az inflációs várakozásokat – tette hozzá.

Jelentősen megemelte a gazdasági növekedés várható mértékét is az MNB idén 1,1, jövőre 3,1, 2012-re 4 százalékra. A Független Hírügynökség kérdésére azt mondta, hogy ennek fő oka a foglalkoztatás bővülése, a magasabb jövedelműek nagyobb költései, továbbá néhány nagy értékű friss, elsősorban autóipari beruházás.

A kormány azt tervezi, hogy megváltoztatja – és februárban már alkalmazza – a Monetáris Tanács új tagjainak jelölési módját: az MNB-elnöké helyett a parlament gazdasági bizottságáé lenne ez a jog. A brüsszeli véleményezésen is lévő tervről megírták álláspontjukat Matolcsy György nemzetgazdasági miniszternek. Simor a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy semmi szükség a változtatásra, ami elbizonytalanítja a piacot, tovább növeli az ország kockázati megítélését.

Az MNB elnök szerint a jegybanktörvény értelmében az intézmény elsődleges célja az árstabilitás elérése, a MT tagjai erre teszik fel esküjüket. Ha szakértők kerülnek a tanácsba, nem is tehetnek mást – mondta Simor András. Szerinte nem a jelölés módja a kérdés – Európában számtalan eljárást alkalmaznak -, hanem a változtatás oka. (A kormány részéről többször sürgették az alapkamat mihamarabbi mérséklését a gazdaság élénkítése érdekében.)

Simor András emlékeztetett arra, hogy az MNB-törvényt az előző Orbán-kormány idején fogadták el, az elnök jelölési jogával együtt. “Vannak elvek és vannak érdekek” – fogalmazott az MNB elnöke.








hirdetés




hirdet�s