Az idén 2,1, jövőre 2,5 százalékos növekedésre számít Magyarországon az EB

Brüsszel – Az idén 2,1 százalékos, jövőre 2,5 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon az Európai Bizottság (EB), amely csütörtökön tette közzé Brüsszelben az esedékes téli gazdasági előrejelzését mind az unió egészére, mind az egyes tagországokra nézve.

A brüsszeli testület gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának (EcFin) friss helyzetértékelésében emlékeztetnek arra, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) tavaly 2,7 százalékkal, 2014-ben pedig 3,7 százalékkal nőtt.

A növekedés várható lassulása főként annak tudható be, hogy mérséklődik az EU-források felhasználása és ezáltal csökkenni fog az állami és magánberuházások beruházások mértéke is. Ezeket részben kompenzálni fogja a magánfogyasztás 3,2 százalékos bővülése, amit nagyban segített a devizahitelek forintosítása és az, hogy 16 százalékról 15 százalékra csökken a személyi jövedelemadó (szja) kulcsa.

Az idei év után a 2017-es növekedésnek is a belső kereslet lesz a fő hajtóereje, az előrejelzés szerint tovább nő a lakossági fogyasztás és beruházás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) intézkedései pedig javítani fogják a kereskedelmi bankok hitelezési aktivitását. Kedvező gazdasági hatása lesz annak is, hogy a lakásépítés áfája 27-ről 5 százalékra csökken.

A beruházások a 2015-ös stagnálás után idén 2 százalékos csökkenést, jövőre viszont 3,6 százalékos növekedést fognak mutatni a bizottság szerint.

Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény becslései szerint a magyarországi munkanélküliség, amely 2015-ben 6,7 százalékra csökkent, tovább zsugorodik majd: idén várhatóan 6, jövőre pedig 5,2 százalékra süllyed. A jelentésben hangsúlyozták, a közmunkaprogram mellett a magánszektor is hozzájárult a foglalkoztatottság bővüléséhez.

Az infláció a jelentés szerint 1,7 százalékos lesz 2016-ban, ám a vártnál alacsonyabb kőolajárak, a mérsékelt importált infláció és az olcsó élelmiszerárak miatt a jegybank 3 százalékos inflációs célja 2017 végénél korábban aligha teljesül.

A költségvetési deficit szilárdan a 3 százalékos uniós tűréshatár alatt fog maradni, idén a történelmi mélypontnak számító 2 százalék körül várható és jövőre 1,9 százalékra is csökkenhet az EU prognózisa szerint. A nagyobb deficit kockázatát növeli a lakástámogatások felülről nyitott jellege, a működési kiadások – kivált az egészségügyben – szűkre szabott kerete, ugyanakkor a termőföld eladásokból befolyó összeg bőven meghaladhatja a költségvetésben előirányzottat.

Az államadósság idén 0,5 százalékos csökkenéssel a GDP 75,8 százalékára fog mérséklődni, 2017-ben pedig 72,4 százalékra – olvasható a dokumentumban.

Az EcFin megállapítja, hogy a bizonytalansági tényezők a vizsgált időszakban inkább felfelé módosíthatják a becsléseket, ilyen lehet például az átlagosnál jobb mezőgazdasági teljesítmény.

– MTI –



Sporthírek