„Az érdekelt, hogy Máté mit szeretne kihozni belőle”

Akt.:
Zombola Péter
Zombola Péter - © Fotó: Magánarchívum
Miskolc – A zeneszerző szerint igazi kuriózumnak számít, hogy a miskolci Bűn és bűnhődés élő kísérőzenét kapott. Interjú: Zombola Péter zeneszerzővel, aki zenét írt a Miskolci Nemzeti Színház Bűn és bűnhődés című előadásához.

Zombola Péter zene­szerző bármelyik színházi darabhoz szívesen írt volna zenét, ha azt Szabó Máté rendezi. Mert mint fogalmazott, az ő munkája garancia számára. Bűn és bűnhődés a Miskolci Nemzeti Színházban, kicsit másképp.

Nem lepődött meg, amikor felkérte a rendező erre a fel­adatra? Hiszen nem szokványos, hogy egy prózai mű zenét kap.

Zombola Péter: Igazából nem lepődtem meg, mert 10 évig tanítottam a Színház- és Filmművészeti Egyetemen, ahol szoros kapcsolatba kerültem a színházzal és a színházi zeneszerzéssel. Ilyen módon nemcsak zenés darabokhoz, hanem prózai előadásokhoz is írtam zenét szép számmal, úgyhogy ez megszokott feladat számomra. Inkább az volt a meglepő, hogy Szabó Máté rendező bevállalta azt a pozitív kockázatot, hogy élő zenét álmodott a prózai darabhoz. Így történt, hogy a színház kiváló zenekarának zenészei, valamint énekkarának énekesei is közreműködnek az előadásban, élő kísérőzenét szolgáltatva.

Hogyan született meg a kísérőzene? Mi volt a komponálás menete?

Zombola Péter: Ez elég hosszú folyamat volt. Épp Mexikóban tartózkodtam, amikor Szabó Máté fölhívott, úgyhogy beszélni nem nagyon tudtunk, de elküldte a szövegkönyvet e-mailben, amit én letöltöttem az internetről. Amíg kint voltam, elolvastam, és amikor hazajöttem, akkor találkoztam a rendezővel. Először csak arról beszélgettünk, hogy mi a rendezői szándéka. Engem első körben az érdekelt, hogy ő mit szeretne kihozni ebből a darabból, hiszen sokféle irányba el lehet indulni, sok mindent bele lehet látni. Máté elmondta, hogy neki melyek a fontosabb pontok, hová képzel el zenét, és innen kezdve már rátértünk a második körre. Ekkor már a konkrét dallamok konkrét helyét beszéltük át. A szövegkönyvet szépen, mondatról mondatra végigvettük. Nem volt egyszerű, mert ez egy majdnem 140 oldalas szövegkönyv. Ez volt talán a leghosszabb és legösszetettebb folyamata a közös munkának, hiszen még a próbák előtt tisztáznunk kellett, hogy Máté hová szeretne zenét, és hogy milyen karakterűt.

Végül milyen zene született? Modern hangzású vagy inkább klasszikus?

Zombola Péter: A zene, úgy gondolom, a darabhoz illeszkedik, és nagyon széles műfaji spektrumon mozog. Van benne oroszos kocsmazene, ugyanakkor modernebb, szikárabb hangzásvilágú, disszonáns átvezető zene is, de vannak benne lírai hangvételű dallamok is. Ahol pedig feszültség vagy drámai jelenetek jönnek, ott természetesen ennek megfelelő zene támasztja alá a cselekményt. Tehát sokféle stílusú és hangulatú zenét komponáltam. Van olyan rész, ahol csak a zenekar játszik, és olyan is, ahol az énekkarral együtt muzsikálnak. A zenekar tulajdonképpen a nagy színházi zenekarnak egy 8 fős kamaraegyüttese: egy vonósötösből, egy ütősből, egy harsonásból és egy klarinétosból áll. A kórus tagjai kisebb prózai szövegeket is kaptak a darabban.

Mi a legfőbb szerepe a zenének az előadásban? Történetet mesél el, vagy inkább érzelmeket fejez ki?

Zombola Péter: Inkább az utóbbi. Érzelmeket fejez ki, és az előadásnak az érzelmi hatását kívánja erősíteni. Azt próbáltam fokozni és egy másik érzékszerv útján megtámogatni, amit Máté a színpadra megálmodott.

A Bűn és bűnhődés a zene által több lett vagy inkább különleges?

Zombola Péter: Több is és különlegesebb is, hiszen nyugodtan mondhatjuk, hogy a színházi világban nagyon nagy luxus zenészeket szerződtetni egy prózai darabra. Már csak emiatt is kuriózumnak számít a miskolci előadás.

Motiváló volt ön számára, hogy a Bűn és bűnhődésről, Dosztojevszkij világhírű regényének színpadi változatáról volt szó, vagy bármilyen darabhoz szívesen írt volna zenét?

Zombola Péter: Igen és igen. Egyrészt Szabó Máténak jól ismerem a rendezéseit, úgyhogy ha ő megkér zeneszerzésre, akkor elvállalom, mert az ő munkája garancia számomra. De külön örültem, hogy egy olyan darabra kért föl, ami amúgy is közel áll hozzám. Megmondom őszintén, amikor kamaszkoromban olvastam, akkor kevésbé értettem minden aspektusát, de aztán felnőttként újraolvastam, és akkor már egészen máshogy viszonyultam a regényhez. Motiváló volt, hogy színpadon láthatom a művet, és hogy hozzáadhatom a saját zenémet az előadáshoz.

Szereti az ehhez hasonló kihívásokat, amikor valami szokatlan kérésnek kell eleget tennie?

Zombola Péter: Igen, mindig. Műfajilag sokféle zenével foglalkozom: filmzene, prózai, zenés színházi előadások, reklámzene, valamint kortárstánc-előadásokhoz kísérőzene. Szeretem azokat a kihívásokat, amikor prózai darabhoz írok zenét. Ha nagyon be akarjuk skatulyázni, azt mondhatjuk, hogy ezúttal klasszikus értelemben vett színházi kísérőzenét írtam.

Hegyi Erika


Névjegy

dr. Zombola Péter
Tanulmányok: Zeneakadémia zeneszerzés szak és zeneelmélet tanár szak, Zeneakadémia doktori iskola
Munkahelyek, foglalkozások: zeneszerző, egyetemi adjunktus (Eszterházy Károly Egyetem 2009–, valamint Színház- és Filmművészeti Egyetem 2004–2013), művészeti vezető (Magyar Rádió Zenei Együttesek 2012–2017)
Díjak, elismerések: Erkel Ferenc-díj (2015), Év Zeneműve díj (2013), Junior Prima Díj (2012)
Szabadidő: egzotikus utazások, sportlövészet
Család: egyedülálló


Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc - A Miskolci Nemzeti Színház mutatta be pénteken este a Nagyszínházban a Bűn és bűnhődés című színművet. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij világhírű regényét Hársing Hilda alkalmazta színpadra. [caption id="attachment_3642791" align="aligncenter" width="650"]Fotó: Bujdos Tibor [/ca...

Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc - Egy fájdalmas világ panorámaképe: Bűn és bűnhődés a Miskolci Nemzeti Színházban. Dosztojevszkij világhírű regényét állítják színpadra október 6-án, péntek este 7 órától Miskolcon. Csupa förtelmes história tör elő a kánikulától fuldokló Pétervár hatalmas bérházainak rejtett zugaiból, siv...

Hársing Hilda: Ehhez a mostani munkához a legnagyobb rálátást garantáló objektív nézőpontot kerestem
Miskolc - Végzet és sors. Bűnök és bűnhődések. Ítélet és szánalom. Hársing Hilda dramaturg új, erős és hatásos színpadi változatot írt Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij Bűn és bűnhődés című regényéből a Miskolci Nemzeti Színház számára. Hogyan nézzünk bűndrámát? Kell-e ítéletet mondani ott, ahol ...








hirdet�s