Az építkezés nagy részén túl van a fõvárosi szennyvíztisztító projekt

Félidejéhez érkezett a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep próbaüzeme. A létesítmény tavaly november óta kezeli a pesti oldalról érkezõ szennyvizet, február közepétõl pedig már Budáról is az új tisztítómûbe kerül a szennyvíz a Duna-parti fõgyûjtõcsatornán keresztül. Ezzel a rendszer minden eleme összekapcsolódott, a Dunába pedig nem kerül szennyvíz – mondta hétfõi sajtótájékoztatóján Kóthay László, a környezetvédelmi tárca államtitkára.

Magyarország nagy lépést tett a Duna és a Fekete-tenger védelméért a fõvárosi szennyvíz tisztításával – fogalmazott a vízügyi államtitkár. Hozzátette: az elmúlt 8 évben 56 százalékról 70 százalékra nõtt a csatornázottság, de a cél 90 százalék. Emellett csaknem 700 ezer lakást kötöttek rá a szennyvízcsatorna-hálózatra, és csaknem 10 ezer kilométer új csatorna épült.

Ikvai-Szabó Imre fõpolgármester-helyettes azt mondta: hosszú elõkészítés és bonyolult beruházás után a szennyvíztisztító beruházás túl van a nagyobbik felén. Kiemelte: határidõn és költségkereten belül elkészül a projekt. Tavasszal még kisebb esztétikai munkálatok lesznek, de ez már sehol sem zavarja majd a forgalmat – tette hozzá. A városvezetõ elmondta: 250 kilométernyi csatornával és 22 mûtárggyal lesz teljes a rendszer. Kérdésre válaszolva elmondta: a tisztítás mûködésének költségébõl a budapesti lakosoknak is ki kell venniük a részüket, mert mint fogalmazott “nem lehet megúszni”. A fõpolgármester-helyettes egyébként már az idei évre is 17 százalékos csatornadíj-emelést javasolt, a Fõvárosi Közgyûlés ugyanakkor csak 4,5 százalékos drágulást fogadott el. Ikvai-Szabó Imre szerint legfeljebb kíméletes, lassú emeléssel lehet elérni a szükséges díj-mértéket.

A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep próbaüzeme egyébként 2009. augusztus 3-án indult és 2010. július 31-ig tart, utána üzemszerûen mûködik a létesítmény. A fõváros pesti oldalának középsõ kerületeibõl a teljes szennyvíz-mennyiséget a Csepel-szigetre pumpálják a ferencvárosi szivattyútelep berendezései, a dél-budai kerületek szennyvizét pedig a kelenföldi átemelõ-telepen keresztül továbbítják. Az északabbi városrészek mellékcsatornáit január végén kötötték rá a rendszerre, a Hûvösvölgytõl a Dunáig vezetõ Ördög árok pedig február közepétõl kapcsolódik a fõgyûjtõre. Utolsó lépésként a Zsigmond téri szivattyútelepre érkezõ szennyvizet is átirányították.

Budapesten eddig a szennyvíz 51 százalékát tisztították biológiailag, ami a projekt átadása után már 95 százalék lesz. A fõvárosban évente 200 millió köbméter szennyvizet kezelnek, ennek felét a központi telep egymaga ártalmatlanítja majd. A beruházás költsége eredetileg 428 millió euró volt, aminek 65 százalékát az Európai Unió, 20 százalékát az állam és 15 százalékát a fõváros állja. Az uniós támogatás idõközben 62 millió euróval nõtt a várthoz képest, a fõváros pedig 106 millió eurót takarított meg, mert a tervezettnél kevesebb volt a projekt mérnökára. Emiatt 168 millió euróval több jut a projektre, ebbõl új gyûjtõcsatornák épülnek, a szennyvíziszap kezeléséhez szükséges eszközöket vásárolnak, valamint egy újabb, nitrogén- és foszfortalanító tisztítási fokozatot tudnak beépíteni a folyamatba.








hirdet�s