„Az embereknek is felelősséget kell viselniük saját biztonságukért”

Lipták Attila munkában
Lipták Attila munkában - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Ma már jóval huszonöt percen belül elérnek a megye minden pontjára az egységek. Interjú: Lipták Attila tűzoltó dandártábornokkal, megyei katasztrófavédelmi igazgatóval.

Az emberek egy része nem fordít elég figyelmet arra, hogy megelőzze, megakadályozza a környezetében lévő veszélyek okozta károkat. Ezek miatt is nagy felelősség hárul a tűzoltókra, akiknek ma már nem csupán a mentésben, hanem a tudatformálásban is szerepet kell vállalniuk. Erről is beszéltünk Lipták Attila tűzoltó dandártábornokkal, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójával.

Az elmúlt évek azt mutatják, hogy a tűzoltók számára sokszor nem a tüzek, hanem az időjárás kárai adják a munkát.

Lipták Attila: Ha az úgynevezett „vonulási statisztikát” nézzük, akkor egy teljesen átlagos esztendőnek tűnik 2015 tűzoltó szempontból. Nem voltak kirívó esetek, az eseményszám sem kiemelkedő. A tűzoltók tevékenységi körébe tartoznak a műszaki mentések is. Ezen a területen elsősorban a szélsőséges időjárási körülmények okozta helyzetek adnak munkát kollégáimnak. A viharos időszakban a fakidőlések, az épületekben esett károk. Tavaly – érdekes módon – ilyen nem igazán volt. Ha visszaemlékszünk, a legutóbbi komoly gondot a 2014. év végi ónos eső okozta, akkor napokon át kemény munkával takarították el a kidőlt fákat, leszakadt ágakat tűzoltóink. 2015-ben kevés volt a viharos napok száma, és a tél sem volt igazán kemény. Az enyhe tél számlájára is írható, hogy tavaly tavasszal a „szokásosnál” több volt a szabadtéri tűzeset. Érdekes, hogy ebben 2012 volt a rekordév, amikor egy csapadékmentes időszakban hirtelen köszöntött ránk a tavasz, és akkor egy hónap alatt teljesítettük az éves tűzeseti vonulási számunkat. Ez napi 70–75 riasztást és kivonulást jelentett.

Nagy energiákat fektettek abba, hogy megyeszerte csökkentsék a riasztás és a kiérkezés között eltelt időt.

Lipták Attila: Ebben az őrs­program segített nagyban, amely 2013-ban indult és a megye teljes területére kiterjed. Hat katasztrófavédelmi őrs létrehozását terveztünk a megyében az úgynevezett fehér foltok eltüntetésére. Áttekintettük a megye tűzoltói lefedettségét és azokra a területekre fókuszáltunk, ahol a kiérkezés esélye 25 percen túli volt. A hézagokat majdnem teljesen kitöltöttük, hiszen a hat tervezett őrsből öt már működik. Októberben indítottuk az ötödiket Mezőcsáton, idén tervezzük elindítani a hatodik őrsöt, a tolcsvait.

Tehát beváltották a hozzájuk fűzött reményeket az őrsök?

Lipták Attila: Teljes mértékben. Tavaly év végéig például 800 alkalommal vonultak ki, és az őrsök meglétének köszönhetően a vonulási távolságok megfeleződtek, a vonulási idő pedig kevesebb mint felére esett vissza. Ez 2–3 perctől 20 percig terjed távolságtól függően.

Az őrsprogram okán elismerés is jutott a megyének.

Lipták Attila: Tavaly az év katasztrófavédelmi őrse Magyarországon a cigándi őrs lett. Ez is a siker fokmérője. Ez egy olyan szakmai elismerés, ami azt mutatja, helyes döntést hoztunk, amikor az emberek szubjektív biztonság­érzete javítására az őrsprogram mellett döntöttünk.

Egyáltalán nem elhanyagolható szerepe van ebben a szubjektív biztonságérzetben az önkéntes tűzoltóknak.

Lipták Attila: Az önkéntesség nagyon komoly funkciót tölt be a megye biztonságában. Hiszen azontúl, hogy a hivatásos egységek a nap huszonnégy órájában készen állnak arra, hogy segítsenek a bajbajutottakon, fontos, hogy települési szinten, de az egyes állampolgárok szintjén is meglegyen az önvédelmi képesség. A megyében működő önkéntes tűzoltó egyesületek ezt az önvédelmi képességet növelik, és segítenek abban, hogy felhívjuk az emberek figyelmét a veszélyekre, és formáljuk tudatukat. Mintegy harminc önkéntes tűzoltó egyesülettel van megállapodásunk. Tavaly tizenkilenc egyesület támogatást is kapott munkájához pályázati úton az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól. Ez összességében elérte a 13 millió forintot. Ezt részben működésre költik, illetve eszközök vásárlására.

A jól ismert tragikus avasi paneltűz nyomán is felvetődött, hogy meddig is terjed az emberek felelőssége egy ilyen esemény megelőzésében, elhárításában. Többen a tűzoltókra próbálták hárítani a felelősséget. Ön hogy látja ezt?

Lipták Attila: Sokat beszélünk manapság a rohanó világról. Az emberek el vannak foglalva a hétköznapi problémáikkal, és kevés idejük, energiájuk jut arra, hogy foglalkozzanak a környezetükben folyamatosan létező vagy meg-megjelenő veszélyforrásokkal. Egy-egy ilyen helyzet bekövetkezése minden esetben azt jelenti, hogy az ember kizökken a komfortzónájából. A rutin hiányában pedig az ember szélsőségesen reagál: a teljes cselekvésképtelenségtől a mindent átható pánikig nagyon sokféle megnyilvánulás létezik. Éppen ezért mi azt tudjuk tenni, hogy folyamatos figyelemfelhívással igyekszünk eljutni az emberekhez a lehetséges kommunikációs csatornákon keresztül. Ennek ellenére mindig lesznek olyanok, akikhez nem jutnak el intelmeink. A területi tűzmegelőzési bizottságnak nagy szerepe van ebben a tájékoztatási folyamatban. A tudatformálás része volt például, amikor tavaly év végén Miskolcon egy konténeres bemutatóval szimuláltuk, hogy miként terjed a tűz a lakásban, milyen kiváltó okai lehetnek, hogy kell ezeket helyesen kezelni. Azért az tapasztalható, hogy az embereket egyre inkább érdekli az ilyen felelősségvállalás.

A lakótelepi társasházak egyre inkább „tűzveszélyesnek” látszanak. Miért?

Lipták Attila: Ez is egy szemléletformálásos terület. Olyan magatartásmódok, megoldások fordulnak elő, amelyek tűzbiztonsági szempontból nagyon kockázatosak. Ezekkel nemcsak saját magukat veszélyeztetik, hanem akadályozzák a mentésben résztvevők munkáját. Például folyosórészeket zárnak le teljesen szabálytalanul vasrácsokkal. Az ember a vagyonvédelem alatt mindent megtesz, hogy elzárja önmagát, lakását. De nem gondol például arra, hogy ne pakolja tele az erkélyt, a lakást, a lépcsőházat tűzveszélyes dolgokkal, vagy például nem nagyon láttam még lakásokban tűzoltókészüléket, amely egy veszélyes helyzetben nagyon hasznos dolog lenne. Hogy mondjak jót is, örvendetes, hogy a szén-monoxid-érzékelők használata terjed. Ennek is köszönhető, hogy ilyenfajta súlyos sérüléssel vagy halálesettel egyre kevesebbszer találkozunk az utóbbi években.

A kéménytüzek száma viszont mintha nem csökkenne.

Lipták Attila: Ezt tapasztaljuk magunk is. Az emberek egy része mintha nem venne tudomást róla, hogy mekkora veszélyt rejt magában egy rossz, karbantartatlan kémény. Igyekszünk felhívni erre a figyelmet, de sokan csak akkor döbbennek rá, amikor bekövetkezik a baj. Ebben persze az is közrejátszik, hogy sokszor nem megfelelő tüzelőanyagot vagy éghető anyagot igyekeznek elégetni a tűztérben.

Milyen új „tüzes” veszélyforrásokat találtak ki maguknak az emberek?

Lipták Attila: Ilyen például, hogy a nyílászárócserék korszakát éljük. Modern, maximális szigetelést nyújtó nyílászárókat építenek be, de nem minden esetben gondolnak arra, hogy ezáltal megváltozik vagy egyenesen megszűnik a lakás levegőcseréje. Ha nincs természetes szellőzés, akkor fokozódhat például a szén-monoxid koncentrációja. Ha ezt megspékeljük azzal, ahogy egyre több helyen használják a konyhai páraelszívót, amely a belső légtér levegőjét szívja el, akkor ez a hatás hatványozódhat.

A nem csökkenő közlekedési balesetek milyen új feladatok elé állítják a tűzoltókat?

Lipták Attila: Van kihívás bőven. Például egy hibrid hajtású autót másképp kell kezelni, mint egy hagyományost egy műszaki mentésnél. De elszaporodtak a gázüzemű járművek, azoknál is nagyobb odafigyelés szükséges. Miskolc útjain például ma már rengeteg gázüzemű autóbusz jár naponta. Az MVK Zrt.-vel közös felkészítést tartottunk a szakembereink számára, hogy szükség esetén gyorsan és szakszerűen tudjanak beavatkozni.

Szaniszló Bálint


Névjegy

Lipták Attila tűzoltó dandár­tábornok

Nős, két gyermek édesapja.

Közel két évtizedes pályafutása alatt a polgári védelemben, ezen belül is elsősorban a minősített időszaki tervezésben, valamint a lakosság­védelem területén szerzett szerte­ágazó tapasztalatokat.

Szakmai pálya:

1996–1997 a Magyar Honvédség 11. Duna Légvédelmi Rakéta Dandárnál őrszázad parancsnok, 1997–1999 a Fővárosi Polgári Védelmi Parancsnokság XIII. kerületi Polgári Védelmi Kirendeltségen kiemelt főelőadó, 2000–2010 július végéig az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon töltött be különböző, döntően vezetői posztokat, 2010. augusztus 1-től a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója.

Tanulmányok:

A Kossuth Lajos Katonai Főiskola gépesített lövész szakán szerzett mérnök-tanári végzettséget, majd elvégezte a felsőfokú polgári védelmi szaktanfolyamot. Részt vett a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Védelmi Igazgatási Szak – Katasztrófavédelmi Szakirány mesterképzésén, ahol okleveles védelmi igazgatási vezetői képzettséget szerzett.
Most jó lenni tűzoltónak

Lipták Attila megyei katasztrófavédelmi igazgató elmondta, hogy sokan akarnak tűzoltók lenni.

„Ezt tapasztaljuk. Az őrsprogram eleve olyan volt, hogy új tűzoltókat vettünk fel, képeztünk ki. Közel kettőszázzal nőtt a szervezet létszáma az elmúlt időben. A vonulós tűzoltó állomány mintegy harmada újonc. A kiképzésük magas színvonalon megtörtént. Az elméleti felkészülésük és a hozzáállásuk, beilleszkedésük rendben van. Gyakorlatot kell szerezniük, de ez a szolgálatban szerezhető meg. Mindezzel garantálható, hogy jó tűzoltókká fognak válni.”








hirdetés