Az életre kell felkészíteni az orvosokat és a gyermekeket

Az előadó szerint az orvosok az egyetemen nem tanulják meg, hogyan kell az injekciót beadni
Az előadó szerint az orvosok az egyetemen nem tanulják meg, hogyan kell az injekciót beadni - © Fotó: Dreamstime
Miskolc – Az egészségügy hiánybetegségeire hívja fel a figyelmet Berkő Péter professzor.

„Az orvosi egyetemeken a magas színvonalú elméleti képzés mellett hasznos, a gyakorlatban könnyen alkalmazható praktikákat is át kell adni a hallgatóknak. A rezidenseknek például fogalmuk sincs arról, hogy kell izomba vagy vénába injekciót adni, és azt is a nagy betűs élet során tanulják meg, hogy kell úgy meginterjúvolni a pácienst, hogy hamar pontos képet kapjon róla a szakorvos” – mondta el előadásában dr. Berkő Péter szerdán a MAB székházban rendezett a „Fenntarthatóság az egészségügyben” című konferencián. A professzor „Az egészségügyből nem csak a pénz hiányzik” címmel tartott előadást. Egy sok pontból álló csomagot készített, melyben felsorolja az ellátótrendszer betegségeit, és javaslatokat tesz az ideális működésre. Berkő Péter szerint nem sokat változott a magyar felsőoktatás az elmúlt fél évszázad során, hiszen ugyanazok a hiányosságok jellemzik a képzést napjainkban, mint annak idején, amikor ő tanult Debrecenben.

A beteg nyelvén

– Büszkék vagyunk rá, hogy a hazai orvosképzés világszínvonalú, ezt igazolja az is, hogy jelentősen több a külföldiek száma, mint a magyar hallgatóké az itthoni intézményekben. Ez nyilván bevételt is biztosít az egyetemeknek, de a magas nívó csak az elméleti képzésre vonatkozik. Az emberi test szerkezetét, a szervek működését, élettant, kórélettant, a különböző betegségek lefolyását, kezelését oktatják, de gyakorlati szempontból sovány muníciót kapnak a fiatalok. Teret kellene adni az orvosi egyetemeken a tekintélyes és elismert professzoroknak, hogy gyakorlati tanácsokkal vértezzék fel az iskolapadban ülő ifjakat – hangsúlyozta Berkő Péter. A professzor szerint arra is fel kellene készíteni a jövő orvosait, hogyan viszonyuljanak a nővérekhez, a kórházban fekvő betegek hozzátartozóihoz, akik sokszor támadóan lépnek fel az intézmény személyzetével szemben.

– Nem könnyű a rossz és fájdalmas híreket közölni a felzaklatott állapotban lévő családtagokkal, de ehhez érteni kell. Igazat kell mondani mindig, de kellő empátiával, nem tudományosan, hanem egyszerű módon tájékoztatni a laikusokat szeretteik állapotáról.

Hétköznapi helyzetek

A beteg bizalmát el kell nyerni ahhoz, hogy eredményesen együttműködjenek. Azt sem tanítják az egyetemen, hogyan kell kórlapot felvenni, pedig a valóságban minden áldott nap rögzíteni kell ebben a beteg állapotát, nem mondják el az orvosjelölteknek azt sem, hogyan kell röviden, tömören leírni a betegség történetét, hogyan kell összeállítani a zárójelentéseket – sorolta. A szakember szerint azt sem adják át a hallgatóknak a képzés során, hogy mikor kell háziorvoshoz vagy szakorvoshoz fordulni, mentőt hívni, halálesetkor sem tudják a rezidensek, hogy mi a teendő, kit kell hívni, milyen feladatok hárulnak az orvosra.

Egészségre való nevelés

– Soha sem kötöztem sebet az egyetemen, gipszet sem tettem fel soha, és vércsoportot sem határoztam meg – világított rá a professzor a magyar orvosképzés évtizedek óta fennálló hiányosságaira.

– Bosszant, hogy nem szerepel a Nemzeti Alaptantervben az egészségnevelés. Erre nyilván fel kellene készíteni a pedagógusokat is. Fel kellene világosítani a gyermekeket a fogamzásgátlás formáiról, ki kellene térni rá, hogyan előzhetők meg a különböző fertőző betegségek, tájékoztatni kellene őket a védőoltások jelentőségéről. Fel kellene vázolni nekik, hogy az életmódzavarok milyen betegségekhez vezetnek. Az elméleti oktatás mellett az életre is fel kellene készíteni a gyerekeket – szögezte le Berkő Péter.

Juhári Andrea