Az élet ropogós szimbóluma

Nyíregyháza – Közeleg augusztus 20. az államalapítás és az új kenyér ünnepe. Az ünnepségek egyik leglátványosabb jelenete, amikor népviseletbe öltözött fiatalok nemzetiszínű szalaggal átkötött kenyérrel köszöntik az ünneplőket.  Olvasók mondták

15:20: Két napig kel életre – ez a jó kenyér titka

A látvány és az illat bűvkörébe kerül mindenki, aki kenyeret sütő kemence mellett áll. Régen a látvány és az illat bűvkörében tébláboló gyerekeknek külön tettek a kemencébe kenyérlángost vagy vakarót.

A jó kenyér titka: nincs benne tartósítószer, kovásszal kelesztik, ráadásul két napon át! Ez derül ki Farkas Sándorné szavaiból, s szavaiban bátran megbízhatunk. A Sóstói Múzeumfalu kemencéje előtt ugyanis ő serénykedik minden szerdán és süti a friss kenyeret, de teszi ezt egy-egy turista csoport külön kérésére is.

Magdi nénitől megtudjuk, hogy a két napos kelesztés után az alapos dagasztáson is sok múlik, majd következhet a munka legszebb pillanata: a sütés. Régen a látvány és az illat bűvkörében tébláboló gyerekeknek külön tettek a kemencébe kenyérlángost vagy vakarót, ezek hamarabb megsültek, mint kenyér, így az izgatott apróságokat le tudták csitítani ezekkel.

11:21: Id. Racskó Tibor élete nagy részét végigkísérte a friss kenyér illata. Édesapja pékségébe már négy-öt éves korában belopózott, s bár akkor még rendre kizavarták a segédek, később megtapasztalhatta, hogy nagyon sok munka árán kerülhet asztalra a ropogós kenyér.

– Tizennégy éves koromtól minden nyári szünetben segítenem kellett édesapámnak, így a saját bőrömön tapasztaltam, a pékszakma kegyetlenségét és szépségét – meséli. – Hajnali négykor keltem, de a munka már korábban megkezdődött. Este be kell kovászolni a tésztát, fát kell hordani a kemencéhez, hajnalban előkészíteni a tésztát, majd dagasztani, feladni – ez jelenti a méretre igazítást: 1,2 kilogrammnyi tésztából lesz egykilós a kenyér –, majd gömbölyíteni – ez az ún. virvolás, majd a sütés, ha pedig elkészült, a vízzel kenegetés.

Hosszadalmas, de megéri: az illata miatt, attól, ahogyan ropog és serceg, és attól, ahogyan az emberek várták nap mint nap. Már órákkal az üzlet nyitása előtt gyülekeztek, hogy amikor édesanyám hatkor kinyitott, azonnal vihessék a friss kenyeret. Hogy mitől volt finom: mindig azt mondták, hogy a mi kenyerünkben van liszt, van , és élesztő és benne van édesapán szíve és lelke – ez előzőek a mai kenyerekben is benne vannak, ám a pékmester szívét és lelkét minőségjavító anyagok helyettesítik.

Sok fortélya van a kenyérsütésnek – nem véletlen, hogy apán hat évig volt tanuló. A cipész, ha megunja a munkát, leteszi a cipőt és másnap folytatja – a pék ezt nem teheti meg. A kenyérsütést nem lehet abbahagyni, hiszen a tészta élő anyag, és ha a pék elkésik a bevetéssel, az elmállik és nem lesz belőle semmi. A kenyér pedig csak akkor jó, ha minden lépést a jó időben teszi meg az, aki formálja, létrehozza.

Népi hiedelmek a kenyérrõl

Kedden, valamint az év jeles napjai közül elsõsorban Luca napján és Borbála napján tilos volt kenyeret sütni. Férfi nem süthetett kenyeret, szemverést megelõzendõ a kovászolást nem láthatta idegen, nem volt szabad a tésztát megdicsérni, az erjesztõ anyagot pedig nem volt szabad kölcsönadni. A kemencébe vetés után a sütõ felemelte szoknyáját; a szakajtót felborították, hogy magasra nõjön a kenyér, kovászolás, dagasztás, bevetés elõtt és után keresztet vetettek

A kenyér becsben tartása, tisztelete még a 20. században is elevenen élt – Isten áldása néven emlegették; nem volt szabad rálépni, eldobni; ha leesett a földre, meg kellett csókolni, de legalább ráfújni.

A kenyér mint a család jólétét, bõségét, termékenységét szimbolizáló alapvetõ táplálék, bizonyos kezdõ alkalmakkor kapott szerepet. Általános volt az új házba vitt kenyér és , mely a lakók jólétét kívánta biztosítani. Hasonló szerepe volt a kenyérnek lakodalomkor – az új asszonyt kenyér alatt vezették be –, valamint a karácsonyi szokásokban: a karácsonyi vacsorán fogyasztott vagy asztalra helyezett és néhány napig érintetlenül ott hagyott kenyérhez a jövõ évi gazdagságot, termékenységet biztosító jelentés társult.

Sokféle betegség gyógyszereként ismert a kenyér elfogyasztása; a vele való bedörzsölés, eltörése a beteg feje felett, a kenyérmosó vízzel való itatása, stb. A tûzvész elhárításában a kenyér és a sütõteknõ; a vihar elhárításában a szénvonó és a sütõlapát kapott fontos szerepet.

10:45: Felmerül a kérdés: honnan ered ez a szokás.

Nos, ezt a XIX. század végén, Darányi Ignác földművelésügyi miniszter azon leiratánál kell keresni, mely a földesúr és az aratók közötti jó viszony helyreállítása érdekében aratóünnepek rendezését szorgalmazta, melyeken időnként a királyi család tagjai is megjelentek.

Ezek az ünnepek később az új kenyér ünnepévé alakultak át, az elsőt 1937-ben Péter-Pál-napján, Szegeden tartották. Az ezt követők már nem a kenyérről szóltak: volt egy Szabadkán, Horthy háborús propagandáját szolgálva és volt 1945 után is, amikor a különböző politikai pártok harcba szálltak az új kenyér eszmei kisajátításáért.

Annak járunk utána, hogyan zajlottak évtizedekkel ezelőtt a kenyérsütések, mit jelentett akkor és mit jelent ma a friss kenyér.

Kapcsolódó cikkek:

– Száraz Ancsa, Nyéki Zsolt –

 








hirdet�s