Az “atompolitikai” váltáshoz kért parlamenti támogatást Merkel

Berlin  (MTI) – A kormány által elhatározott “atompolitikai” váltáshoz kért parlamenti támogatást a német kancellár, hangsúlyozva, hogy a fukusimai atomkatasztrófa gyökeresen megváltoztatta az atomenergiával kapcsolatos, eddig vallott felfogását.

A Bundestag előtt csütörtöki reggel ismertetetett kormánynyilatkozatában Angela Merkel úgy vélekedett, hogy a japán atomszerencsétlenség után új korszak kezdődött a világban és Németországban is. Tudomásul kell venni az atomenergia hasznosításának kockázatait, és a történtekből le kell vonni a tanulságokat. A kancellár ezzel indokolta, hogy kormánya energiapolitikájában alapvető fordulatot határozott el.
    Merkel megismételte a tervezett új energiapolitika legfőbb elemeit. Eszerint Németország 2022 végéig teljesen lemond az atomerőművek használatáról. A jövőre vonatkozóan mindenekelőtt biztonságos, megbízható, megfizethető és a környezetvédelmi szempontokat figyelembe vevő energiaellátást ígért. A megújuló energiaforrások –  a többi között a szél, a nap és víz, valamint a biomassza – részesedését az ország áramellátásában a jelenlegi 17 százalékról 2022-ig legkevesebb 30-ra kívánják emelni. Az atomenergia részesedése jelenleg 22 százalékot tesz ki, ezt a jövőben fokozatosan megújuló energiaforrásokkal, továbbá szén- és gázerőművekkel kívánják pótolni.
    A kancellár ismertette a szükséges törvénytervezeteket, amelyek megvitatását a Bundestag azonnali hatállyal megkezdi, és július közepéig szavaz a kormányjavaslatról. Az ellenzéki szociáldemokraták már jelezték, hogy minden valószínűség szerint támogatják azt, és valószínű a Zöldek támogatása is, noha a párt ennek megvitatására rendkívüli kongresszust hívott össze.

Merker: ipari forradalomra van szükség az atompolitikai fordulat végrehajtásához

    Merkel nyilatkozatában utalt arra, hogy az “atompolitikai” fordulat végrehajtásához rendkívüli erőfeszítésekre, egyfajta ipari forradalomra van szükség. Németország energiaellátásának biztonságát a jövőben sem fenyegeti majd veszély. A német mintával kapcsolatban a kancellár a jövő energiapolitikájáról beszélt, hangoztatva, hogy a vezető ipari országok közül elsőként Németország vállalkozott erre.
    Támogatta a tervezett energiapolitikai fordulatot Frank-Walter Steinmeier, a szociáldemokraták parlamenti frakciójának vezetője. Egyúttal élesen bírálta a kancellárt és a kormányt az atompolitikai “piruettekért”. Steinmeier emlékeztetett arra, hogy az atomerőművek 2021 végéig történő bezárását még a Gerhard Schröder vezette szociáldemokrata-zöld kormány határozta el, a Merkel -kormány azonban a korábbi kormányzati döntést tavaly ősszel hatályon kívül helyezte.  
    Az atomerőműveket működtető energetikai konszernek már korábban közölték, hogy nem értenek egyet a kormány javaslatával, és jogi úton kívánják megtámadni az abban foglaltakat.








hirdet�s