“Az amerikai rendszer jól működik”

Miskolc – Az amerikai professzor, Robert Cottroll hazája polgárjogi mozgalmairól beszélt az Észak- Magyarországnak, de szóba került a magyar romahelyzet is.

Magas, fekete férfi tartott előadást a minap a Miskolci Egyetemen. Ő Robert Cottroll professzor, aki a washingtoni egyetem jogi karáról érkezett Magyarországra, s tartott előadást az ország több egyetemén.

Milyenek a miskolci joghallgatók?
Érdeklődőek, nyitottak. Bár nem tudom, mennyien értették az előadásom, szerintem a fele biztos, hogy nem. Nálunk más a jogászképzés, sokkal interaktívabb: nem csak előadást tart a tanár, hanem kérdéseket tesz föl, visszajelzést vár a diákjaitól.

Miről szólt az előadás?
Az amerikai polgárjogi mozgalom a szakterületem, erről. Ez az időszak fontos része az amerikai történelemnek. Februárban pedig különösen fontos ez a téma, hiszen a feketék történelmének hónapja, ünnepi megemlékezések sorozata van odahaza is.

Magyarországon nem tudunk túl sokat erről a korszakról. Elmesélné dióhéjban, hogy miről beszélt a hallgatóknak?
Azon próbáltam végighaladni, hogy a XX. században hogyan alakult a rasszizmus kérdése az Egyesült Államokban, és hogy mi volt ebben a jog szerepe. A század elején olyannyira szegregálódtak a feketék és a fehérek, hogy még csak egy padra sem ülhettek le. Beszéltem konkrét esetekről is, mint például Mr. Brown peréről, amelynek eredményeként 1954-ben megtiltották a szegregációt az állami iskolákban, ez az eset volt a kiindulópontja a modern emberjogi harcoknak. 1964-ben lépett életbe az új polgárjogi törvény, amely már szavazati jogot adott a feketéknek is.

És működik? Hol tart most az ügy Amerikában?
Vegyes és összetett a kép. Egyfelől sokan kerülnek magas pozíciókba, még kormányzati pozíciókba is a feketék közül. Másfelől nagyon alacsony az iskolázottságuk, a fekete bűnelkövetők száma nagyon magas. Azoknak, akik megfelelő oktatásban részesülnek, jók az esélyeik az érvényesülésre, a többieknek viszont nagyon rossz.

Ha egy fekete és egy fehér jelentkezik egy meghirdetett állásra, igaz-e, hogy a feketét veszik fel? Vagyis hogyan működik, működik-e a pozitív diszkrimináció elve a munkahelyeken?
Nem használjuk ezt a kifejezést. De komoly jelentőséggel bíró diszkriminációs törvényeink vannak, és ezek egyfajta kiegyenlítődést hoztak ezen a területen. Sokkal kisebb mértékű a negatív diszkrimináció, mint egyetlen generációval ezelőtt volt. Jó a jogi rendszer, van hová fordulni, ha valakit sérelem ér.

Sokan fordulnak a bíróságra?
Vannak ilyen perek, általános gyakorlat, hogy élnek ezzel a lehetőséggel.

Olvastam, hogy sok helyen már visszájára fordult a dolog: ha a fehér tehetségesebb is, a feketét veszik fel. Igaz ez?
Ezzel nem értek egyet, nem hiszem, hogy visszaélnének a törvénnyel. Úgy gondolom, jól működik a rendszer.

Nem tudom, mennyire ismeri az európai és a magyar viszonyokat: Magyarországon az utóbbi időben a romák próbálnak küzdeni a jogaikért. Sokan párhuzamot vonnak a mostani kelet-európai és az ötvenes évek amerikai polgárjogi mozgalmai között. Ön hogy látja ezt?
Azt tudom, hogy egyes nézetek szerint a roma kultúra másmilyenségéből adódnak a konfliktusok, míg más olvasat szerint mindössze diszkriminációról van szó. Nem tudom, a tyúk volt-e előbb vagy a tojás, de szerintem nem is ez a lényeg. Hanem az, hogy ha meg akarják szüntetni, akkor kemény lépésekre van szükség a kormányzat részéről.

Milyenekre? Milyen tanácsot tudna adni?
Annak kellene, aki tisztában van az önök kultúrájával. Könnyen lehet, hogy ami bevált Észak-Amerikában, az nem működne Magyarországon. Talán annyit mondanék, hogy a legfontosabb az lenne, ha minden roma gyereknek kötelező lenne iskolába járnia, a foglalkoztatás területén pedig diszkrimináció ellenes törvényekre, intézkedésekre volna szükség.

HM








hirdet�s