Az amerikai és török külügyminiszter megállapodott az amerikai lelkipásztor fogva tartása miatt kirobbant viszály megoldásáról

Akt.:
Szingapúr/Ankara – Az amerikai protestáns lelkipásztor, Andrew Brunson törökországi fogva tartása miatt kirobbant viszály megoldásáról állapodott meg Mevlüt Cavusoglu török és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter pénteken Szingapúrban, a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségéhez (ASEAN) tartozó országok külügyminiszteri találkozójának keretében – tájékoztatott az NTV török hírtelevízió.

Pompeo a személyes megbeszélés után egyúttal leszögezte, hogy Washington szerdán kivetett szankciói éppen azt mutatják, hogy az Egyesült Államok döntése mennyire “komoly” Brunson tiszteletes ügyét illetően. Pompeo megfogalmazásával feltehetően a török külügyminisztérium szerdai közleményére utalt, amelyben a török tárca azt írta, hogy az amerikai szankciók nem összeegyeztethetőek az “állam komolyságával”.

Cavusoglu az egyeztetés után újságíróknak nyilatkozva közölte, hogy a találkozó konstruktív volt. Kifejtette: egyetértettek abban, hogy a problémák megoldása érdekében a jövőben is szorosan együttműködnek.

Hangsúlyozta: Törökország a kezdetek óta azon az állásponton van, hogy fenyegetőzéssel, szankciókkal nem érhető el eredmény. Rámutatott: a pénteki tárgyaláson azt beszélték át, hogy a meglévő gondokat milyen lépéseken keresztül tudják megoldani, ugyanakkor nem várható, hogy mindezek a problémák egyetlen találkozó során rendeződnek.

Cavusoglu beszélt arról is, hogy a kétoldalú kapcsolatok erősítése céljából a megbeszélésen kitértek az észak-szíriai Manbídzs kerületre vonatkozó török-amerikai ütemtervre is, amely a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű kurd milícia visszavonulásáról rendelkezik az Eufrátesz keleti partjára.

A török és az amerikai külügyminiszter személyes találkozója mintegy 50 percen át tartott. A két politikus az elmúlt mintegy két hétben négyszer egyeztetett egymással telefonon.
Brunson tiszteletes ügye régóta terheli az amerikai-török viszonyt, de a viszály csak azután robbant ki Ankara és Washington között, hogy a több mint másfél éve előzetesben ülő Brunsont múlt szerdán házi őrizetbe helyezték.

Az amerikai lelkipásztort a 2016-os puccskísérletet követően tartóztatták le Izmirben, ahol egy kis protestáns templom prédikátora volt. A vád szerint a lelkész támogatta Gülen nemzetközi mozgalmát, továbbá a szeparatista Kurdisztáni Munkáspártot (PKK), és kémkedett az Egyesült Államok javára. Brunson tagadja az ellene felhozott vádakat.

Az Egyesült Államok kormánya múlt szerdán zárolta Süleyman Soylu török belügyminiszter és Abdulhamit Gül török igazságügyi miniszter amerikai javait, valamint megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok üzleti kapcsolatba kerüljenek a török politikusokkal.

A török külügyminisztérium nem sokkal később késlekedés nélküli válaszlépéseket helyezett kilátásba Washingtonnal szemben.

Brunson perében a következő tárgyalást október 12-én tartják.

Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek délután az ankarai államfői palotában tartott beszédében reményét fejezte ki, hogy az Ankara és Washington közötti gondok nem befolyásolják a manbídzsi közös fellépés folytatását.

Ankara szemében az YPG a Délkelet-Törökországban 1984 óta fegyveres felkelést folytató Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK) szövetséges szakadár terrorszervezet. Az YPG 2016 augusztusában amerikai támogatással foglalta el Manbídzsot, amelyet addig az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet tartott fennhatósága alatt.

Az Egyesült Államok és NATO-szövetségese, Törökország között vitás kérdésnek számított az észak-szíriai Manbídzs kérdése, ahol az YPG mellett amerikai katonák is állomásoznak. Ankarát felbőszítette az is, hogy a kurd milíciát korábban Washington támogatta egyebek mellett fegyverszállítmányokkal.

Cavusoglu és Pompeo június 4-én Washingtonban hagyta jóvá a Manbídzs körzet ellenőrzésére vonatkozó közös ütemtervet, amelynek értelmében a török és az amerikai hadsereg együttesen fogja ellátni a térség ellenőrzését, míg meg nem alakul a helyi közigazgatás.

-MTI-