Az államfő visszaküldte az állami kitüntetésekről szóló törvényt az Országgyűlésnek

Sólyom László megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek az állami kitüntetéseiről szóló törvényt, valamint a Kossuth- és Széchenyi-díjról szóló törvény módosítását. Erről az államfő levélben tájékoztatta Szili Katalint, az Országgyűlés elnökét.

A köztársasági elnök azt kifogásolja, hogy a törvények a módosítást követően sem teszik lehetővé a kitüntettek számára, hogy eldöntsék, kívánnak-e részesülni az adott állami kitüntetésben.

Sólyom László levelében emlékeztet rá, hogy 2005 óta 6-7 esetben utasították vissza a kitüntettek az állami elismerést. A hatályos jog azonban nem ad lehetőséget az állami kitüntetés tényleges visszautasítására. Attól függetlenül ugyanis, hogy a kitüntetésüket bármilyen okból kifogásoló személyek nem kívánják azt megkapni, és nem is veszik át ténylegesen, közjogi értelemben valamennyien kitüntetettnek minősülnek.

Az államfő szerint: a jognak lehetővé kell tennie, hogy a kitüntetendő személy kellő időben eldönthesse, kíván-e részesülni a kitüntetésben. Ennek azonban az eljárás olyan szakaszában kell megtörténnie, amikor még nem történt joghatást kiváltó intézkedés, vagyis még a kitüntetési javaslatnak a köztársasági elnöknek történő megküldése előtt.

Az állam feladata és kötelessége, hogy az állami kitüntetések rangját, jelentőségét biztosítsa és fenntartsa. Ezért olyan szabályozást kell kialakítani, melyben a jelölteknek még azelőtt lehetőségük van az elismerés elhárítására, hogy nevük nyilvánosságra került volna, így biztosítva, hogy csak olyan személyek neve szerepeljen az előterjesztésben, akik készek elfogadni a kitüntetést – áll az államfő Szili Katalinnak írt levelében.

A köztársasági elnök levelének szövege megtalálható a Köztársasági Elnöki Hivatal honlapján (www.keh.hu).

Az Országgyűlés egy héttel ezelőtt pontosította az állami kitüntetések adományozásával kapcsolatos szabályozást. Az adott elismerésről szóló előterjesztést ezután az átadás előtt legalább 45 nappal el kell készíteni, a köztársasági elnöknek pedig 15 napja van elbírálására. Ha megtagadja a kitüntetést, akkor ezt indokolnia kell. Újdonság még, hogy bizonyos elismeréseket, például Magyar Köztársasági Érdemrendet visszavonhatják attól, aki arra érdemtelenné vált. Az ide kapcsolódó szabályozás hiányos volt eddig, és erre az Alkotmánybíróság is felhívta a figyelmet.

A köztársasági elnök tavaly kérte az Alkotmánybíróság állásfoglalását az állami kitüntetésekkel kapcsolatban. A taláros testület 2007. július 3-án úgy foglalt állást, hogy a köztársasági elnöknek tartalmi és érdemi döntési joga van a kitüntetésekkel kapcsolatban, de csak akkor utasíthat vissza ilyen előterjesztést, ha az az alkotmányos értékrendbe ütközik – ilyen esetekben indokolnia is kell döntését. A határozatban benne volt még, hogy az Országgyűlés nem szabályozta pontosan a kitüntetések átadásának menetét, pedig feladata lett volna.

Nem csak az előterjesztés és az államfői döntés határidejét szabták meg, hanem az ezután következő ellenjegyzését is – erre 10 nap lenne. Indokolt esetben ezen határidőktől el lehetne térni. Ezután a Magyar Köztársasági Érdemrendet, a Magyar Köztársasági Érdemkeresztet és a Nagy Imre Érdemrendet vissza kell vonni attól, aki erre érdemtelenné vált. Azt viszont nem szabályozták ebben a módosításban, hogy pontosan mikor tekinthető valaki érdemtelennek ilyen elismerésekre.