Az adótanácsadók szerint egyre bonyolultabb a magyar adórendszer

Akt.:
Az adótanácsadók szerint egyre bonyolultabb a magyar adórendszer
Az adótanácsadók szerint egyre bonyolultabb a magyar adórendszer - © Fotó: magyarhirlap.hu
Budapest – Az Adótanácsadók Egyesülete szerint a magyar adórendszer a rendszerváltozás óta egyre bonyolultabbá, ezért kevésbé hatékonnyá vált, a jogszabályi környezet rendkívül gyorsan, időnként átgondolatlanul változik és a feketegazdaság aránya alig csökken.

Az egyesület vezetői erről csütörtökön, a szervezet negyedszázados fennállása alkalmából szervezett konferencia keretében rendezett sajtótájékoztatón beszéltek.

Vadász Iván, az egyesület szakmai alelnöke elmondta: a feketegazdaság aránya – a nyereséget terhelő adók fokozatos csökkenése ellenére is – kormányciklusoktól függetlenül lényegében változatlan, az adóelkerülés beépült a gazdaságba. Az árnyékgazdaság a bruttó nemzeti termék 20-25 százalékát nyeli el. Az árnyékgazdaság aránya az idei évre vonatkozó előrejelzés szerint 21,9 százalék, amivel Magyarország a 13. helyen van 31 európai ország között. A legmagasabb ez az arány Bulgáriában, 30,6 százalék, a legalacsonyabb pedig Svájcban, 6,5 százalék. Az áfaveszteség az utóbbi években sem csökkent, a 23 százalékos magyar arány magas a 14 százalékos uniós átlaghoz képest, évente mintegy 3 milliárd euró vész el, amivel a kilencedik helyen állunk Európában.

A közép-európai versenytársakhoz viszonyítva magas az adóterhelés, elsősorban a különadók miatt, de ez a kkv szektort kevésbé érinti. A GDP arányos adóterhelés Magyarországon 39 százalék, míg Csehországban 35 Szlovákiában 28, Lengyelországban pedig 33 százalék. A béreket érintő közterheket tekintve az élvonalba tartozik a Magyarország (312 255 forint bérköltségből csak 159 165 forint marad a dolgozóknál). E területen az elmúlt években némi javulás állt be, így az ország a 4. helyre került az OECD rangsorában, de még így is egy szinten van a jóval fejlettebb Ausztriával és Németországgal – ismertette Vadász Iván.

Siklós Márta általános alelnök szerint a magyar adórendszer egyre bonyolultabb, így egyre nagyobb adminisztrációs teher hárul a vállalkozásokra és a szakemberekre is. Ma 60 féle különböző adó, járulék címen szed az állam bevételt – csak a gyógyszerforgalmazással kapcsolatban 6 féle módon történik elvonás -, de a költségvetési bevételek nagyobb része még mindig csak néhány fő adónemből származik, amely részben megkérdőjelezi a bonyolult rendszer indokoltságát. Tavaly 37 féle adónemből összesen 11 487 milliárd forint bevételt kezelt a NAV, ennek 85 százaléka öt adónemből származott. A jövedelem típusú adókból származó bevételek aránya csökkenő/stagnáló trendet mutat 2013-tól, a különadók összesített bevételei meghaladják a társasági adóból származó bevételeket. A költségvetési bevételek jelentős részét továbbra is a fogyasztási típusú adók teszik ki, azon belül is az áfa.

A magyar adórendszerben állandósult a jogbizonytalanság – mondta Siklós Márta, példaként az ekáer bevezetése körüli bonyodalmakat és a behajtási költségátalány szabályozását említve. Kiemelte a gyakori jogszabály-módosításokat: például az adózás rendjéről szóló törvényt 2003-2015 között 135, az áfáról szólót pedig 2007-2015 között 44 alkalommal módosították.

Siklós Márta szerint néhány, a bevételek mértékét egyáltalán nem befolyásoló egyszerűsítésre azonnal lehetőség volna. Ilyen például az adófolyószámlák számának csökkentése, vagy az olyan ellentmondásos és nehezen értelmezhető elemek, mint például a behajtási költségátalány számviteli, polgári jogi szabályozásának azonnali megváltoztatása. A bonyolult rendszer ugyanis jelentős adminisztrációs terhet jelent a vállalkozások, különösen a kisvállalkozások számára. Ugyancsak jelentős többletköltséget – így magasabb szintű adóterhelést – jelent a bonyolult adórendszer adóhatósági ellenőrzése is, ami miatt a vállalkozásoknak egyre nehezebb az ezzel kapcsolatos feladatok teljesítése.

Zara László elnök elmondta, hogy a szervezet 1100 vállalkozót tömörítő tagsága több mint 100 ezer cég számára nyújt szolgáltatást, vagyis minden hatodik magyar cégnek adnak tanácsot. Bejelentette továbbá, hogy 2016 elején a tagok felkészültségéről és szakmai munkájáról tájékoztatást nyújtó védjegyet vezetnek be. Hangsúlyozta, az egyesület tagjai közvetetten jelentős részt vállalnak a költségvetési bevételek kiszámítható biztosításában, így a szervezet joggal bízik abban, hogy a döntéshozók a jövőben is építenek javaslataikra az adózással és a szakma szabályozásával kapcsolatban is.

– MTI –








hirdetés