Az adatvédelmi biztos a teljes körű hitelinformációs rendszer ellen

A rendelkezésére álló minden eszközzel fel fog lépni a teljes körű hitelinformációs rendszer létrehozása ellen az adatvédelmi biztos – áll Jóri András keddi közleményében. A biztos szerint a rendszer létrehozására irányuló kezdeményezés a pénzügyi válságot ürügyként használva, elsősorban üzleti érdekekből, szükségtelenül és aránytalan módon korlátozná az állampolgárok – köztük a megbízható adósok – alkotmányos jogait.

A kormány kedden beterjesztette az Országgyűlésnek a teljes körű hitelinformációs rendszerről szóló törvényjavaslatot. A javaslat szerint valamennyi hitelfelvevő, sok millió állampolgár hiteladósságának adatai egy központi nyilvántartásba kerülnének. Nyilvántartanák azokat is, akik nem járulnak hozzá hiteladataik átadásához; nyilvántartásba kerülnének azok is, akik kötelezettségeiknek időben, szerződéses vállalásaiknak megfelelően tesznek eleget – olvasható a közleményben. Bár a javaslat szerint a nyilvántartás önkéntes, a szabályozás részletei nyilvánvalóvá teszik, hogy ebben az esetben nincs szó valós önkéntességről.

A biztos szerint a pénzügyi válság mára világossá tette, hogy a pénzügyi rendszer biztonságos működését minden törvényes és alkotmányos eszközzel garantálni szükséges. A pénzintézetek felelős hitelezési gyakorlatának előmozdítását azonban mindenekelőtt a polgárok, az ügyfelek információs kiszolgáltatottságának csökkentése, tájékozódási lehetőségeik és jogaik kiterjesztése, nem pedig a magánszférájuk korlátozása segítheti elő.

A közlemény szerint a nemzetközi tapasztalatok sem azt bizonyítják, hogy a mindenkire kiterjedő, hatalmas nyilvántartások valóban csökkentenék a hitelezési kockázatokat, és képesek lennének megakadályozni a veszélyes méretű lakossági eladósodást. Sőt, elsőként éppen azon országok pénzügyi rendszere lett a válság áldozata, amelyekben a bevezetni kívánt teljes körű hitelnyilvántartáshoz hasonló adatbázisok hosszú ideje léteznek.