„Véletlenül” lőtték el a szovjetek 1956-ban az Avasi kilátó elődjét

Az átadott repeszdarab
Az átadott repeszdarab - © Fotó: Urbex Hungary
Miskolc – Mi történt a Rákóczi-toronnyal? Már olvashattak az 1956. december 11-e óta legendává vált témáról.

Annyit tudtunk biztosan, hogy a fakilátó leégett ezen a napon – egyesek szerint szovjet tank lövésétől kapott lángra, mások emlékében gyújtogatás él. A rejtélyt az Urbex Hungary csapata oldotta fel Kis József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Levéltár igazgatójának segítségével.

Hirtelen hatalmas zaj zavarta meg a késő délutáni nyugalmat.”

A mai Avasi kilátó elődje az 1934-ben, Szeghalmy Bálint, a Deszkatemplom tervezőjének elképzelése alapján megépült Rákóczi-torony volt – majd vált a tűz martalékává 1956-ban, hogy aztán megépüljön 1963-ban a mára Miskolc egyik szimbólumává vált Avasi kilátó.

Különböző teóriák

Több évtizedes rejtély a tűz oka, és bár különböző teóriák élnek a kulturális emlékezetben, mindeddig nem volt egyértelmű, hogy mi történt azon a bizonyos napon. Az Urbex Hungary kisfilmjében megszólal Karabinszky Tibor, aki 12 évesen a lehető legközelebbről tapasztalta meg az eseményeket: az ő házukra tüzelt az a szovjet tank, ami végül a Rákóczi-torony vesztét is okozta.

Karabinszky Tibor elmeséli, hogy akkoriban családjával a Széchenyi utca 40. alatt laktak – ahogy ő hívja: „a Villanyrendőr sarkán”. Fel­idézi 1956. december 11-ét: a kijárási tilalmat, a munkából hazasiető embereket és ő hogyan játszott éppen a konyhában a kisvasúttal.

Hirtelen hatalmas zaj zavarta meg a késő délutáni nyugalmat, és a Kazinczy utca felől egy tank, illetve két teherkocsi hajtott be a házuk közelében álló egykori Piva – később Napsugár – cukrászda elé. Csövét Karabinszkyék háza irányába emelte, ezt látva édesapja félrehúzta őket az ablakból, majd eldördült az első lövés, ami eltalálta az épületet.

Következett a második, majd a harmadik durranás. Az ablakon kinézve ekkor vették észre, hogy lángol a Rákóczi-torony, azonban ezzel nem értek véget megpróbáltatásaik. Fegyveres karhatalmisták dörömböltek a kapun, akik be akartak menni a házba. Mint kiderült, azt az információt kapták, hogy valakik tüzet nyitottak az épületből – ez generálta az események sorát.

Később egy szovjet parancsnok látogatta meg őket – folytatja Karabinszky Tibor. Tolmácsa döbbenettel vegyített bocsánatkérését adta át a családnak, hiszen téves parancs volt a történések alapja. Riasztólövés volt a szándékuk, amiből sorozat lett. A harmadik ráadásul gyújtó­lövés lett, és „nagy valószínűséggel az ő lövedékük találta el a kilátót” – emlékszik vissza Karabinszky Tibor.

Iratok támasztják alá

Kis József, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Központi Levéltár igazgatója emlékeztetett az eseményekkel kapcsolatban, hogy bár november 4-én kezdődött a szovjet megszállás, a forradalom kitartott 1956 decemberéig. Ez Miskolcon is érződött és előfordultak fegyveres összetűzések.

Iratok támasztják alá Karabinszky Tibor elbeszélését, miszerint téves információ keringett a szovjet csapatok között arról, hogy ellenforradalmárok fészkelték be magukat a házba, onnan pedig tüzet nyitottak. Ez alapozta meg az akciót, aminek végeredményeként „véletlenül” eltalálták a Rákóczi-tornyot.

Bevett gyakorlat

Portálunk kérdésére ugyanakkor Kis József elmondta, elképzelhető, hogy ez csak fedőtörténete volt a valós eseményeknek. A megtorlások bevett gyakorlatának tűnik a környék legmagasabb épületének kilövése, ezzel pedig példát statuálni a lakosságnak. Az igazgató felidézi a mezőkövesdi templom­tornyot, ami ugyanerre a sorsra jutott.

Városszerte rémülettel keveredett felháborodást keltett az égő kilátó látványa, ezért álhírrel igyekeztek magyarázni az akciót a szovjetek. A korabeli sajtóban az a verzió jelent meg, hogy fegyveres nemzetőrök szándékosan gyújtották fel a faépítményt, ezzel pedig a lakosságot akarták megfélemlíteni.

Hogy miként tudott ez homályos pontja maradni a miskolci 1956-os folklórnak? Egyrészt közrejátszhatott a többféle információ okozta zűrzavar. Másfelől – mint Kis József emlékeztet – kijárási tilalom volt ekkoriban, ami a szemtanúk számát is re­dukálta. Ugyanakkor hitelesnek tekinthetjük a most ismertetett verziót, hiszen a csekély számú korábbi vissza­emlékezés egybevágó képet ad a történésekről, mindemellett Karabinszky Tibor tárgyi bizonyítékot is szolgáltatott.

A kisfilm azzal zárul, hogy ezt a mementóként őrzött repeszdarabot felajánlja a Herman Ottó Múzeum ré­szére.

ÉM-KCs



Miskolci Avasi kilátó 1956-ban
Miskolc - Az 1956-os forradalom megemlékezése kapcsán az Urbex Hungary csapata utánajárt és felidézte a Miskolci Avasi kilátó kilövésének minden mozzanatát. Az 1956-os forradalom megemlékezéseként a csapat Karibinszky Tiborral készített egy interjút, aki gyermekként élte meg az 56-os eseményeket....

Az 1956-os forradalom eseményei Miskolcon
Miskolc - 1989 – az év, amikor először lehetett megtorlástól nem tartva, nyilvánosan ünnepelni 1956 forradalmát és szabadságharcát. Miről írt ekkor az Észak-Magyarország? 1956 megítélése a hivatalos politikában még nem volt egyértelmű – óvatosan fogalmaz a kormányzó MSZP elnökségének tagja a leni...

A Rákóczi-torony
Miskolc - Az Avasi kilátó előtti Rákóczi-torony 1956 októberében égett le. Talán sokan nem is tudják, de amit ma Avasi kilátóként ismerünk, csupán 1963 óta magasodik Miskolc felé. Előtte az 1934-ben Szeghalmy Bálint – a Deszkatemplom megálmodója – tervei alapján megépült Rákóczi-torony állt ott. ...

Misley Emese emléktábláját minden évben megkoszorúzzák az ünnepen
Miskolc - Az 1956. október 26-án, Miskolcon eldördülő sortűzben 16-an haltak meg. Bár az események színhelyén, a Zsolcai kapuban emléktáblán olvashatjuk a nevüket, de keveset tudunk róluk. A legfiatalabb áldozat, Misley Emese története ismétlődik csak évről évre, hisz neki külön emléktáblát állít...



Avas.
BOON.HU






hirdetés