Át kell alakítani az utánpótlásrendszert

Akt.:
Nem kell mindent elhinni: a debreceni szakember szerint az adatok könnyen vezethetik félre az egyes klubok működésével kapcsolatban a laikus érdeklődőket – így nyilván a Lokiról szólóak is
Nem kell mindent elhinni: a debreceni szakember szerint az adatok könnyen vezethetik félre az egyes klubok működésével kapcsolatban a laikus érdeklődőket – így nyilván a Lokiról szólóak is - © Fotó: Derencsényi István
Debrecen – Bácsné Bába Éva szerint árnyaltabb a kép, az eltérő számítási gyakorlat pedig nehezíti az összehasonlítást.

Elemzésében meglehetősen borús képet festett Muszbek Mihály sportközgazdász a hazai labdarúgás helyzetéről egy napokban tartott sajtóbeszélgetésen. A szakember az eseményen többek között arról beszélt, hogy a magyar labdarúgás az elmúlt szezonban a korábbi évekhez képest összességében eredménytelenebb volt az utánpótlás-válogatottak és a nemzetközi kupacsapatok szereplése, valamint a felnőtt válogatott FIFA-világranglistán elfoglalt helyezése alapján, illetve csökkent az ország UEFA-koefficiense. A sportközgazdász rámutatott, a labdarúgó NB I. 12 csapatát működtető gazdasági társaságok a 2017-es üzleti évben a mérlegek szerint 24,98 milliárd forint bevételt könyveltek el 25,08 milliárd forint veszteség mellett, tehát a liga összvesztesége 100 millió forint volt. A mezőnyből hét klub zárt nyereséggel: a Diósgyőr (343 millió Ft), a Videoton (255 millió Ft), a Puskás Akadémia (222 millió Ft), a Bp. Honvéd (146 millió Ft), a Ferencváros (86 millió Ft), a Mezőkövesd (65 millió Ft) és a Paks (31 millió Ft). Öt volt veszteséges: Debrecen (-630 millió Ft), Haladás (-307 millió Ft), Újpest (-183 millió Ft), Vasas (-133 millió Ft) és Balmazújváros (-2 millió Ft).

Ötvenmillió fölött?

Muszbek Mihály összeállítása szerint a 12 sportvállalkozás üzleti mérlegében 1068 munkavállaló személyi ráfordítása 13,268 milliárd forint volt. Ez alapján a liga összes foglalkoztatottjának átlagos bruttó jövedelme 12,422 millió forint volt. A legjobban kereső mintegy kétszáz ember – ebben a csoportban játékosok, a szakmai stábok egyes tagjai és klubok felső vezetői vannak – valószínűsíthető éves átlagkeresete 52,8 millió forint, amely Kelet-Közép-Európában a legmagasabb, és eléri az osztrák, dán, svéd, belga szint 80 százalékát – olvasható az elemzésben. A jövőt illetően Muszbek úgy látja, rövidtávon sem válogatott-, sem klubszinten nem várható nemzetközi előrelépés. Hosszabb távon pedig akkor lehet fejlődés, ha az utánpótlás elitjének számító akadémiai rendszeren gyökeres átalakítást végeznek, amely attól az eddigieknél hatékonyabban tud majd működni.

Nem egységes könyvelés

Lapunk kíváncsi volt más szakember is hasonlóan látja-e a helyzetet, kérdéseink megválaszolására Bácsné Bába Éva, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar (DE GTK) Sportgazdasági és -menedzsment Tanszék vezetője volt segítségünkre. – Muszbek Mihály vizsgálati módszere az NB I-es klubok 2017. évi beszámolóinak gazdasági elemzése volt – mutatott rá Bácsné Bába Éva. – A közölt eredmények összegző, illetve átlagos értékeket jelenítenek meg, ezért ezek az adatok „ágazati” elemzéseket tesznek lehetővé, könnyen vezethetik félre az egyes klubok működésével kapcsolatban a laikus érdeklődőket – például miközben az NB I. összességében 100 milliós veszteséget termelt, addig 7 csapat nyereséges volt. Az egyes klubok viszonylatában nehéz egységes működést jellemző megállapítást tenni, különösen csupán a beszámolók alapján, hiszen a kluboknak sokszor még a könyvelési gyakorlatuk sem egyezik meg. Például az egyik legjelentősebb bevételi forrásukat, a közvetítésekből származó bevételt más-más bevételi kategóriában tüntetik fel, vagy éppen a kérdésekben kiemelten szereplő játékos eladás esetében is megfigyelhető, hogy 2015-ig ezt többen értékesítés árbevételeként, 2016-tól egyéb bevételként (mint vagyoni értékű jog eladásából származó bevételt) szerepeltetik az eredménykimutatásban, valamint az utánpótlás nevelést finanszírozó TAO bevételeket is egyes klubok a klubnál, mások leányvállalatuknál (akadémiájuknál) tartják nyilván. Az NB I-ben az egyetlen Újpest kivételével – amely 2015-ben tért át – a bajnoki és az üzleti év sem fedi egymást. Ezek a körülmények nehezítik a klubok összehasonlíthatóságát. Az MLSZ tesz lépéseket az egységes könyvvezetési gyakorlat kialakítására, de amíg az nem valósul meg teljesen, a közölt eredmények reálisan csak „ágazati” szinten értelmezhetőek – hívja fel a figyelmet a debreceni szakember.

Fontos a bevételek összetétele

Az egyetemen nemcsak beszámoló elemzés van, hanem primer kutatás, társadalmi felmérések, kérdőívek formájában, amiknek tudományos eredményei is vannak. A DE GTK Sportgazdasági és -menedzsment Tanszékén továbbá készültek hasonló vizsgálatok is, amelyek kimutatták, hogy az NB I-nek az összárbevétele évről-évre nő, illetve 2014 óta az NB I. összvesztesége évről-évre csökkent, sőt 2016-ban nyereséget termelt az ágazat. Muszbek Mihály elemzése ehhez képest 2017-ben ismét visszaesést mutat. Bácsné Bába Éva szerint a magyar futballgazdaság kis méreténél fogva kifejezetten érzékeny a játékosjog értékesítési bevételekre: példának okáért említette a DVSC-t, amelynek 2016-ban az ilyen jellegű bevételei magas összeget értek el, ami a klubon kívül az egész ágazat gazdasági eredményességét képes volt befolyásolni. Tavaly ilyen mértékű bevétel sehol nem volt, és ez a veszteségben is visszaköszön.

futball2_Bácsné Bába Éva | Fotó: Molnár Péter

– Az eredményesség tekintetében a bevételeket és a ráfordításokat kell összevetni. A bevételek esetében fontos lehet a bevételek összetétele, ami hazai viszonylatban a következőképpen alakul: a szponzori bevételek arányukban vezetőek, majd az MLSZ-től kapott bevételek, a közvetítési jogok értékesítése, a kereskedelmi bevételek, a játékos értékesítés következik és csak a sor végén található meg a jegyértékesítésből származó bevétel. Illetve a ráfordítások esetében kiemelendő, hogy évek óta a legnagyobb arányt a bérköltség képviseli: 2014-ben ez a bevételek 90 százalékát is elérte, igaz, hogy évről-évre csökkenést mutat, 2016-ban a bevételek 70 százaléka körül mozgott.

Minőségi utánpótlást

A Muszbek Mihály által kiszámolt 12,5 milliós éves átlagjövedelem az összbérköltség és a foglalkoztatotti létszám hányadosa, melyről a szakember úgy véli, el kell fogadni ágazati szintű mutatóként. Kiemelte, ez havi 1,2 milliós bruttó átlagkereset, és mint átlag nem mutatja, hogy egyes kluboknál ennek többszörösét, másoknál viszont csak egy hányadát keresik a játékosok, az viszont, hogy pontosan hol, mennyi a fizetés, csak a kluboktól tudható meg.

– Amint a hivatkozott vizsgálat mutatja, vannak nyereséges klubok (a Diósgyőr, a Videoton, a Puskás Akadémia, a Bp. Honvéd, a Ferencváros, a Mezőkövesd és a Paks). A mai fogyasztói társadalomban a legtöbben azt válaszolnák arra a kérdésre, hogy működtethető-e a jelen gazdasági környezetben nyereségesen profi labdarúgóklub hosszú távon, hogy a fogyasztók – a helyszíni és a közvetítéseket követő fogyasztók – megnyerése, ami maga után vonja a szponzorok támogatását és a merchandising bevételek növekedését biztosíthatja a sikert. Ennek első lépése a sportgazdasági kutatásokban már-már elcsépelt megállapítás, hogy a sportsiker hozza meg a gazdasági sikert, ami majd fenntartja – akár a játékos vásárlásokkal – a sportsikereket is. Így viszont egyet kell értenünk Muszbek Mihállyal, hogy ennek első lépése a minőségi utánpótlás nevelés kell legyen – ismertette Bácsné Bába Éva.

MSz


Sorolják az értékek közé

Bácsné Bába Éva elmondta, tanszékük kutatásaiban emellett még egy másik szempontból is vizsgálódik: jelesül miként tudnának a klubok javítani a jegy- és merchandising bevételeiken. – A magyar foci hagyományai és hazai társadalmi megítélése miatt itthon talán nem csak a foci-fogyasztókat kellene keresni, hanem a csapatok mögött álló társadalmi bázist képező híveket – direkt nem szurkoló, vagy drukker kifejezést használva – kellene megnyerniük a kluboknak, amihez az szükséges, hogy a helyi, regionális értékek közé sorolják a lakosok városuk labdarúgó csapatát is.