Asztma: ne féljenek a mozgástól!

Asztmás betegeknek nem árt a körültekintően művelt sport, sőt szükséges a jó kondícióhoz.

Rendkívül káros lehet, ha az asztmás gyermeket általánosan felmentik testnevelésből. A betegséggel élő embereknek ugyanis legalább annyit, sőt még többet kell mozogni, mint az egészségeseknek, akiknek hetente három-öt alkalommal legalább harminc perces, a nagyizmokat is átmozgató testedzés ajánlott – ismertette Szilasi Mária, a debreceni Tüdőklinika igazgatója.

Mint hangsúlyozta: egyedül a tartós futástól kell kímélniük magukat a betegeknek. Ám szakaszosan (négyszáz-hatszáz méter után megállva, pihenőket tartva) még ez a számukra kritikusabb mozgásforma is gyakorolható. Amit általában kerülniük kell az a hosszan tartó erős terhelés és a száraz, hideg levegő.

Az allergiás eredetű asztmásoknak ezeken kívül a tüneteket kiváltó anyagokat (allergéneket) is. Természetesen minden ember egyedi és az asztmának súlyossági fokai vannak, ezért – bár az asztma miatt nem kell tartózkodniuk a betegeknek sporttól – beszéljenek kezelőorvosukkal!

Legjobb az úszás

Az asztmás betegeknek legjobb az úszás. Ritmikus légmozgást végez közben az ember, és páradús levegőt lélegez be, így nem száradnak ki a légutak. Mindez előnyösen hat az asztmára. Sajnos e sport nem mindenkinek érhető el.

Ám bármi más mozgás jó, ha abban nyolc-tizenöt másodperces erőkifejtés váltakozik tíz-harminc másodperc könnyebb mozgással. Ilyen például a kispályás labdarúgás, a kosárlabda és a kézilabda. Ezek mind kedves, olcsó sportok – részletezte a szakember. De megjegyezte, hogy a szauna kifejezetten káros az asztmásoknak.

Fontos a bemelegítés

Sok asztmás embert az riaszt vissza a sporttól, hogy a terhelés után fulladni kezdenek. Ezt meg lehet előzni az edzés megfelelő, tíz-tizenöt perces bevezetésével: kívánatos, hogy bemelegítéskor kis fokú hörgőszűkület keletkezzen. Ezért érdemes alatta rövid időre maximumra növelni a terhelést. Utána védett lesz a beteg a terheléses rosszul léttől három-négy órán keresztül.

Ezt nagyon fontos megtanulni, akárcsak azt, hogy a elkülönítse a beteg fulladást a szaporább légvételektől. Ha valaki gyakran és rendszeresen nehézlégzése lesz testmozgás közben, az a terhelés előtt belélegzett gyógyszerrel előzheti meg a rosszullétet.

Járhatnak edzőterembe, végezhetnek izomerősítő gyakorlatokat az asztmás emberek. Az edzés módjára ugyanaz a szabály vonatkozik, mint a többi sportnál: nem túl nagy erőfeszítések közt szüneteket érdemes tartani. Az úgynevezett köredzést ajánlják nekik.

Egy-egy gyakorlatot nyocszor-tízszer ismételjenek a betegek, és kerüljék a maximális megterhelést igénylő feladatokat! Az állóképesség javításával is érdemes foglalkozni: tehát olyan gyakorlatot is végezzünk, mely tartós lihegést okoz. Tanácsos jó levegőjű edzőterembe menni – fejtette ki az igazgató.

Olimpikonok is asztmások

Világklasszis sportolók közt is sokan asztmásak: nemcsak úszók, evezősök, techniaki és küzdősportot végzők. Különösen az amerikai olimpikonok közt magas a számuk, de vannak magyar asztmás sportolók is.

Fontos, hogy megtaláljuk minden betegnél a megfelelő sprotágat. A rendszeres testedzés kifejezetten jót tesz az asztmás betegeknek. Általában javítja az oxigén-felhasználást, és megemeli a tüneteket kiváltó terhelés küszöbértékét. Ráadásul a sportoló betegeknek nagyobb az önbizalmuk, jobb a közérzetük. De a kezeklőorvos véleményét ki kell kérni és szakszerű edzőprogramot készíteni – fejtette ki Szilasi Mária.

Sportolóknak szintén javasolt a terhelés előtt a bemelegítés (húsz-harminxc perc), melynek jellege megfelel a sportnak. Ezzel kivédhető a nehézlégzés. Hideglevegőn arcmaszkot érdemes viselni annak ellenére, hogy a betegek zöme ezt nem fogadja el. Edzés előtt legalább két óráig ne egyenek, hogy csökkenjen a bizonyos ételek (rák, zeller, vörösbor, dinnye) által kiváltott asztmás reakció – tanácsolta.

P. É.








hirdetés








hirdet�s