ÁSZ: javult a korrupciós kockázatok kezelése

Budapest – Javult a korrupciós kockázatok kezelése a magyar közszféra intézményeinek körében, miközben a korrupciós kockázatok évről évre csökkennek, egyre több intézménynél emelkedik a kontroll kiépítettsége – derül ki az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb integritási felméréséből.

Pulay Gyula, a számvevőszék igazgatója az eredményeket bemutató budapesti csütörtöki sajtótájékoztatón ismertette: az intézmények tevékenysége kapcsán felmerülő korrupciós kockázatot mérő, eredendő veszélyeztetettségi tényező (evt) indexe ebben az évben 31,8 százalékos lett, a tavalyi 34,3 és a tavalyelőtti 35,1 százalék után. A korrupciós veszélyeket növelő tényezők (kvnt) indexe is csökkent, átlagosan 21,9 százalékos lett az idén, míg 2014-ben 22,9, egy évvel korábban pedig 23,6 százalékos volt. Emellett a kontroll kiépítettségi szintje emelkedett, az úgynevezett kockázatokat mérséklő kontrollok tényező (kmkt) indexe idén 60,4 százalékra nőtt az egy évvel korábbi 59,1 százalékot követően – mondta.

Az igazgató kifejtette, hogy a kontrollmutató kedvező irányú változása több, kisebb mértékű intézkedés és a korrupcióellenes eljárást alkalmazó intézmények megnövekedett arányának eredménye. Többen alkalmaznak például korrupcióellenes – a külső panaszokat és közérdekű bejelentéseket kezelő – rendszereket, illetve gyakorolnak “lágy” (önkéntes) kontrollokat azzal, hogy a nyilvánosan közzétett stratégiában szerepeltetik a korrupció elleni fellépés, az integritás erősítésének témáját.

A felmérés rámutatott továbbá, hogy a legmagasabb korrupciós kockázat a területi igazgatási szervek körében figyelhető meg, ahol az evt-index 66,1 százalékos, ugyanakkor ebben a szegmensben kiemelt a korrupció elleni védelem is, a kutatás szerint kmkt szintje 79,9 százalék – részletezte az eredményeket az igazgató.

A legmagasabb kvnt-értéket az előző évekhez hasonlóan a felsőoktatási intézmények érték el, ennek elsősorban az az oka, hogy jelentős önállósággal rendelkeznek a pénzek felhasználását illetően, valamint, szinte minden egyetem több európai uniós pályázatban is részt vesz, amelyek növelik a korrupciós veszélyeket – mondta Pulay Gyula.

Az ÁSZ megállapította, hogy az elmúlt 3 évben közbeszerzést végrehajtó intézmények 94,5 százaléka nyilvánosan hozzáférhetővé teszi a gazdálkodásra vonatkozó adatait, 88,7 százalékuk valamilyen formában szabályozza az összeférhetetlenség kérdését, ami előnyös a korrupció elleni küzdelemben. Ugyanakkor a közbeszerzést bonyolító intézmények 62,4 százaléka egyáltalán nem szabályozza a külső szereplőkkel való kapcsolattartást, és csupán 31,7 százalékuk határozza meg a különféle ajándékok, meghívások elfogadásának feltételeit, ami növeli a kockázatokat.

Pulay Gyula hangsúlyozta, hogy az ÁSZ felmérése nem a korrupció mértékére vonatkozik, annak nem célja korrupciós esetek vizsgálata, hanem az, hogy felmérje a közszféra intézményeinek korrupciós kockázatait és a kockázatokkal szembeni védettségét, erősítse a közintézmények szervezeti integritását.

A felmérés alapján az ÁSZ összefoglaló tanulmányt és intézménycsoporti elemzéseket készít, támogatva a költségvetési szerveket a korrupció elleni védekezésben. Pulay Gyula szerint az érdemi előrelépések mellett erőteljesebb fejlődésre lenne szükség többek között a rendszeres korrupciós kockázatelemzésben, a korrupció elleni képzésekben és a veszélyeztetett munkakörökben rotáció alkalmazásában.

Warvasovszky Tihamér, az Állami Számvevőszék alelnöke elmondta, hogy önkéntes alapon mintegy 2557 vett részt az ÁSZ ötödik integritás felmérésében, a tavalyi részvételi rekordhoz képest mintegy ezer szervezettel több, 2100 szerv pedig a hosszú távú együttműködést is vállalta.

Bejelentette, hogy a számvevőszék kiterjeszti felmérését a közpénzek és a közvagyon felhasználásának minden területére, így idén december közepén elindítja az integritási felmérést a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok körében, jövő év őszétől pedig a többségi önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat is bevonja a felmérésbe.

Az ÁSZ holland módszer alapján indította el 2009-ben az európai uniós finanszírozással megvalósuló Integritás Projektet. Ennek keretein belül történt a 2011-es és a 2012-es országos adatfelvétel. A számvevőszék 2017-ig vállalta a felmérések évenkénti elvégzését.

A közintézmények szervezeti integritását értékelő nemzetközileg elismert holland módszert az Állami Számvevőszék egy európai uniós projekt keretében adaptálta.

– MTI –



Sporthírek