Árvízre vagy belvízre? Mindenkor, mindenhol…

Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban számíthatunk ilyen korlátozásokra
Az éghajlatváltozás miatt egyre gyakrabban számíthatunk ilyen korlátozásokra - © Fotó: ÉM
Borsod-Abaúj-Zemplén – A vízügyi igazgatóság területén folyamatos a fejlesztés, hogy ne sérüljön a készültség.


Magyarország területének 45 százalékát, művelt területének 60 százalékát, több mint 4 millió hektárt veszélyezteti a belvízi elöntés. Hazai szinten a települések 40 százaléka erősen veszélyeztetett a vizek kártételeitől. Ez a veszélyeztetettségi mérték ma a legnagyobb Európában. Megyénk is a vizektől veszélyeztetett területek közé tartozik.

Szélsőséges körülmények

A klímaváltozás hatására mind gyakoribb a szélsőséges időjárás, a belvízrendszerekkel kapcsolatosan egyre nagyobb az elvárás a vízvisszatartás növelésére úgy, hogy a túl sok csapadék idején be lehessen tározni a vizet az aszályos időszakra. A vízvisszatartás révén javul az érintett terület vízháztartása is.

A „Belvízcsatornák fejlesztése és rekonstrukciója” című 5,2 milliárd forintos projekt keretében olyan beavatkozások történnek meg, melyek az éghajlatváltozás felszíni és felszín alatti vizekre gyakorolt káros hatásainak mérséklése érdekében a vízgazdálkodás helyzetének javítását, a vízhiányos időszakokban jelentkező vízigények kielégítését, valamint a természetes vízkészletek hasznosíthatóságának növelését szolgálják.

Benőtte a nád, a hínár

Az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság területén a Hejő-főcsatorna rekonstrukciója van benne a 2019-ben befejeződő programban. A Hejő-főcsatorna, a Tisza árvízvédelmi töltés és a Hejő-­Szarda-övcsatorna között kiépített jó 23 kilométer hosszú belvízcsatornának a vízgyűjtő területe megközelíti a 100 négyzetkilométert.

A csatorna medre az elmúlt években gyorsuló tempóban „eutrofizálódott”, azaz náddal, úszó és lebegő hínárral benőtt, ami akadályozza a nagy tömegű víz levezetését. Ezért vált fontossá a mederrekonstrukció mielőbbi elvégzése.

A meder vízszállító képességének visszaállítása, a nem megfelelő méretű műtárgyak átépítése feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a főcsatorna által összegyűjtött belvíz akadálytalanul lejuthasson a torkolatnál levő hejőkürti szivattyútelepre. A szivattyús átemeléssel biztosítható a víz, esetleg egyidejű árvíz során a mezőgazdasági területekről és a belterületekről származó belvíz minél rövidebb idő alatti levezetése.

Elöregedett berendezések

A belvízvédelmi szivattyútelepek rekonstrukciója keretében az elöregedett, vagy nem megfelelő kapacitású, nem megfelelő üzembiztonságú szivattyútelepek rekonstrukcióját végzik el a vízügyi igazgatóságok a kapcsolódó műtárgyak, egyéb gépi berendezések, csőhálózatok, energiaellátó létesítmények, valamint a szivattyúgépházak, kezelőépületek átépítésével, felújításával.

A projekt hosszú távú célja a belvízi elöntések nagyságának és idejének csökkentése, a károkozások mérséklése, a védekezési költségek csökkentése, a főművek védképességének hosszú távú megőrzése.

Uszadékfogók épülnek

A szivattyútelepi rekonstrukció keretében az Észak-Magyarországi Vízügyi Igazgatóság Prügyi és Felsőberecki Szivattyútelepén úgynevezett uszadékfogó gerebeket alakítanak ki.

A Prügyi szivattyútelep a taktaközi belvízrendszerben, a Tisza jobb partján, az árvédelmi töltés mellett található. A szivattyútelep a prügyi öblözet belvizeit emeli át a Tiszába. A Felsőberecki szivattyútelep a bodrogközi belvízrendszer területén, a Bodrog bal partján, az árvédelmi töltés mellett található. A szivattyútelep a berecki öblözet belvizeit emeli át a Bodrogba. A területeken mezőgazdasági művelés történik, a gazdálkodók nehezen viselik el a tartós belvízborítást.

– Szaniszló Bálint –