Árvíz: csak fikció volt, de…

A 2001-es tiszai árvíz volt a példa...
A 2001-es tiszai árvíz volt a példa... - © Fotó: ÉM-archívum
Borsod-Abaúj-Zemplén – Egy esetleges tiszai árvízi helyzet kezelését gyakorolta a katasztrófavédelem.

„A meteorológiai előrejelzések szerint egy ciklon hatására jelentős mennyiségű csapadékra kell számítani a Kárpát-medencében. A helyenként 280 millimétert is elérő csapadék miatt extrém árhullám várható a Tiszán: a 2001-ben a folyón levonult történelmi árvizet megközelítő helyzetre kell készülni. A ciklon nem csak a Tiszán okoz majd árhullámot, a helyenként viharossá erősödő szél fákat dönthet ki, több településen pedig a lakóházak tetőszerkezetét is megbonthatja…”

Ez volt az a – szerencsére csak képzeletbeli – helyzet, amelyet a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak és területi szerveinek – köztük a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak – el kellett hárítaniuk a napokban.

Az internet is segített

A főigazgatóság bázisán működő operatív törzs, a területi és a helyi törzsek a működési készenlétet reggel nyolc órakor érték el. A feltételezés szerint Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben intenzív árvízi védekezésre volt szükség, az ország többi megyéjében pedig viharos erejű széllel és felhőszakadással járó viharok okoztak gondot.

A gyakorlatnak – az árvízi helyzet kezelése érdekében szükséges lépések gyakorlása mellett – az is célja volt, hogy az állomány az új webes alapú jelentési rendszer használatát elsajátítása. A rendszer előnye, hogy a területi szervek az eddigi szöveges beszámolóik helyett immár egy központi online szoftveren küldik meg megfelelő időközönként állapotjelentésüket az aktuális helyzetről. Az országos szinten működő operatív törzs számára ugyanis elengedhetetlen, hogy rendszeresen adatokat, információkat kapjon a katasztrófa helyi szintű kezeléséről, az időközben bekövetkezett kár­eseményekről, hogy átlássa a védekezés pillanatnyi hely­zetét.

Az időszakos jelentések tartalmától függ az országos szintű döntések előkészítése, vagyis a katasztrófavédelem területi szerveinek informálniuk kell az országos vezetést arról, ha valahol erők átcsoportosítására, települések lakosainak kitelepítésére, vagy egyéb halaszthatatlan teendőkre van szükség. Az új jelentési rendszer segítségével ez az információáramlás időveszteség nélkül történhet.

Az információ a legfontosabb

A gyakorlat a feltételezett árvízi és viharos időjárási helyzet kezelésének irányításáról szólt, így kevésbé volt látványos, azonban megmutatta, hogy a megfelelő döntések előkészítéséhez elengedhetetlen a megfelelő információáramlás. A jelentési rendszer megfelelő működésének záloga, hogy azok, akik az új online jelentési rendszert használják, annak használatát alaposan begyakorolják. Emberek élete múlhat ugyanis a vezetők gyors, pontos és megbízható információkkal történő ellátásán. Ha például egy településen megszűnik az áramszolgáltatás, vagy homokzsákokra van szükség, az egyértelműen nyomon követhető az új, táblázat alapú rendszerben, így a katasztrófavédelem vezetői azonnal meg tudják tenni a helyzet megnyugtató kezelését szolgáló lépéseket.

A gyakorlatban az országos szint irányításával a katasztrófavédelem megyei és a helyi szervezetei is részt vettek. A teszt a célját elérte, az új rendszer megfelelően működik, egy valós árvízi helyzetben képes betölteni rendeltetését, hozzájárul az állampolgárok biztonságához.

– Szaniszló Bálint –