Aranyat nem találtak, de nagyon sokat tanultak a táborban a diákok Miskolcon

Elektronmikroszkóppal nézegették a diákok a kőzeteket: izgalmas világba csöppentek
Elektronmikroszkóppal nézegették a diákok a kőzeteket: izgalmas világba csöppentek - © Fotó: Ádám János
Miskolc – A Miskolci Egyetem a „Zempléni-hegység titkai” címmel ötnapos élménytábort szervezett.

Mikroszkópot biztosan láttatok már, de elektronmikroszkópot valószínűleg kevesen. Mert vannak olyan piciny dolgok, melyekhez nem elég a mikroszkóp, nagyobb felbontású műszer kell. Nézzétek csak, milyen a bogár feje nagy felbontásban. Vagy itt van egy rovar szemének egyetlen sejtje, ami a valóságban 0,05 milliméter nagyságú, itt pedig tisztán kivehetőek a kis, hatszögletű sejtecskék – magyarázza lelkesen Leskó Máté, a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékének tudományos segédmunkatársa.

Nagyon érdekes lehet a geológusok munkája, szívesen tanulnék a műszaki földtudományi karon.”Szőke Barna

Kőzeteket nézegetnek

Nemcsak nekünk magyaráz, hanem főként azoknak a középiskolás diákoknak, akik a Műszaki Földtudományi Kar élménytáborában vettek részt az elmúlt héten.

tabor-03-aj650

A elektronmikroszkóp-laborban aztán még több érdekességről hallunk. Példádul arról, hogy a geológusok természetesen nem bogarakat nézegetnek a drága műszerekkel, hanem kőzeteket és ásványokat, hiszen nekik pontosan tudniuk kell, hogy milyen anyaggal dolgoznak. Óriási dolog, amikor valamelyik kutató egy új ásványt fedez fel. A miskolci Egyetemen eddig ez 15-20 alkalommal sikerült. De van, amikor a munkatársak nyersanyagkutatásban vesznek részt.

– Egyszer öt kontinensnek dolgoztunk. Azt kutattuk, hogy az arany a Föld különböző helyein milyen arányban és formában van jelen – avatja be a kutatómunkába a diákokat Leskó Máté.

Ásványok és bányák

A fiatalok érdeklődve figyelnek, hiszen itt olyasmiről hallhatnak, amiről az iskolában nem, és valószínűleg egyetemi laborba sem jártak még.

Az élménytábor első napját Pálházán töltötték, sokat túráztak, ásványokat gyűjtöttek, múzeumokba és bányákba látogattak el, de térképezési és GPS-ismereteket is szereztek. A hét második felében pedig bepillanthattak az egyetem dolgozóinak és kutatóinak munkájába. Víz-, föld- és kőzetmintákat is hoztak, amit a Zemplénben gyűjtöttek, hogy saját maguk vizsgálhassák majd meg azokat. De mielőtt elkezdenék a komoly munkát, egy kis beszélgetésre invitáljuk őket, hiszen kíváncsiak vagyunk, milyen élményt jelent nekik a sok izgalmas program.

Szenzorokkal mértek

Sokat túráztunk, de sok olyan dolgot is csináltunk, amit a geológusok szoktak. Aranybányában is jártunk.” Trója Nikolett

Trója Nikolett a Kossuth ­Lajos Evangélikus Gimnázium diákja. Azt mondja, ő egy szórólapon látta, hogy je­lentkezőket várnak a táborba.

– Sokat túráztunk, de sok olyan dolgot is csináltunk, amit a geológusok szoktak. Szenzorokkal mértük a talaj hőmérsékletét és nedvességét. Telkibányán bementünk a régi aranybányába, a patakban pedig megpróbáltunk aranyat mosni, de nem jött össze – jegyzi meg kissé csalódottan. – Pálházán a perlitbányába mehettünk be, szóval eddig nagyon izgalmas volt a program. Most vagyok először ilyen ásványos táborban, de nagyon tetszik. Egyébként gondolkozom azon, hogy a Műszaki Földtudományi Karra jövök majd tanulni, bár az Egészségügyi Kar is tetszik –árulja el Nikolett.

Mi az a perlit?

Két fiatalabb diák a tanszék vitrinjeiben kiállított ásványokat tanulmányozza. Kiderül, ők a Fráter György Katolikus Gimnázium tanulói, most lesznek hetedikesek.

Sorolják, mi mindent tanultak ez alatt a néhány nap alatt.

Bajcsev-Dancsó Damjánnak nagyon tetszett Pálházán a perlitbánya. Azt is megjegyezte, hogy itt 1954 óta bányásznak perlitet, ami tulajdonképpen vulkanikus üvegkőzet.

– De ezenkívül tanultunk a különböző tájakról, domborzatokról és a kőzetekről is –sorolja Damján.

Barátjának, Szőke Barnának is a bányák és a túrák tetszettek a legjobban.

– Telkibányán végigmentünk az aranyásók útján, de aranyat sajnos nem találtunk. Szerintem nagyon érdekes lehet a geológusok munkája, és bár mi még csak általános iskolások vagyunk, de jó, hogy már most megismerkedhetünk az egyetemi kutatók munkájával is – vélekedik Barna. Mindkét fiú azt állítja, szívesen tanulna majd a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karán.

Nem tudunk többet beszélgetni, mert már várja őket az a terem, ahol mikroszkópok sorakoznak az asztalon. A diákok elkezdhetik a „tudományos” munkát, a gyűjtött anyagminták vizsgálatát.

Hegyi Erika


Közelebb a természethez

Dr. Szalontai Lajos, a Földrajz-Geoinformatikai Intézet adjunktusa, a tábor vezetője lapunknak elmondta, legfőbb céljuk, hogy közelebb hozzák a természettudományok ismeretét és szeretetét a középiskolás, valamint a 7.-8. osztályos általános iskolás korosztály számára.

A tapasztalat ugyanis az, hogy a mai fiatalok egyre távolabb kerülnek a természetes világtól. Megtudtuk, a programban 20 diák vesz részt, de a táborvezető szeretné, ha ez a létszám a jövőben bővülne.

Hozzátette: örülne, ha a középiskolások egykor majd a Miskolci Egyetemet választanák, de már az is jó, ha valamilyen természettudományos szak mellett döntenek.


Miskolc - Középiskolások ismerkednek a napokban a földtudományok rejtelmeivel.­­­­ Víz-, föld- és kőzetmintákkal érkeztek a középiskolás diákok pénteken a Miskolci Egyetem Ásvány- és Kőzettani Tanszékére. Azért jöttek, hogy megismerjék a tanszék legérdekesebb laboratóriumait, és hogy maguk is meg...