„Ebből a pénzből inkább a húst is hússal esszük” – Aranyáron kínálják a piaci zöldséget

Akt.:
Hétvégi bevásárlás: amikor drágább a zöldség a húsnál
Hétvégi bevásárlás: amikor drágább a zöldség a húsnál - © Fotó: Bujdos Tibor
Miskolc – Egy kilogramm gyökér árából akár három kilogramm­­­ húst is vehetünk.­­­

Nem érdemes most vegetáriánussá válni, mert a húsárak sokszorosáért kínálják a zöldséget. Hétvégi bevásárlásunk során csak pislogtunk, azt hittük, rosszul látunk, mikor az ártáblákra vetettünk pár pillantást.

Gyorsan elkapkodták

– Tessék, tessék, biotermények a saját kertemből, pici babáknak is bátran adható, nyomokban sem tartalmaz vegyszert – így kínálta portékáját Fejes Bertalanné Gizike, aki a sárgarépa kötegét 250 forintért kínálta, a fehéret pedig 350-ért már rég eladta, pillanatok alatt elkapkodták.

sebestyen-laszlone01-st

Óriási a hiány némelyik konyhakerti növényből, csillagászati összegeket kérnek többek között a karalábéért és a gyökérért. Péntek dél­előtt már csak elvétve láttuk a hiánycikként jegyzett árukat, a legtöbb kofának vannak állandó szombati vevői, ám a vasárnapi húslevesbe való zöldségek java már elfogyott.

– Tavaly télen 180-ért árultam a külföldről érkező üvegházban nevelt karalábé darabját, most nyár közepén 300 forint a hazai, ez észbontó, még hasonlóra sem emlékszem – magyarázta az egyik kereskedő, akinél még volt egyetlen csomó zöldség 650 forintért.

Nem csak a miskolci agglomerációból érkező gazdák panaszolják, hogy sok kertben ki sem keltek a növények, hanem az alföldön, Szegeden, sőt számos európai országban is lesújtó a helyzet.

– Mintha háború lenne – fakadt ki az egyik idősebb úr, aki kézbe vette, megforgatta, szemügyre vette, mustrálgatta a fehér répákat, majd visszatette az asztalra, nem értette, miért ilyen drága.

A lengyeleknél sincs

– Hétvégén bográcsot készítünk a kertben, itt lesznek a gyerekek, de gyökeret nem teszünk bele, irreálisan drága. Ebből a pénzből a húst is hússal eszük inkább – sorolta a férfi.

piacos-riport01-st

– Régen, ha hiánycikk volt nálunk valami, bepótoltuk lengyel áruból, ám most az import is sovány – tudtuk meg a szomszéd stand mögött álló árustól.

– A füstölt húst csak a fagyasztóból kell kivennem, ám a zöldség nem olcsó mulatság. Fejtettbab-levest fogok készíteni. 300-ért kaptam karalábét, 500 volt a félkilónyi bab, csak egy fél zellert teszek bele, meg répát – avatott be minket terveibe Sebestyén Lászlóné Margó, aki kiszámolta, akárhogy is spórol, legalább kétezer forintot hagy primer áruért a piacon.

– Zöldség csak mutatóban lesz a füstölt hús és a bab mellé, ha jól számolok, leg­alább hat-hét tányérnyi levest készítek – tette hozzá Margó.

Sokkal drágább a húsnál

A borsó- vagy májgaluskaleves sem olcsó étek, hiszen a második vetésből származó termés kilóját 800-1200 forintos áron kínálják. A klasszikus, aranyszínű, vasárnapi húsleves pedig már a luxust súrolja. A malachús 750, a csirkefarhát 200, a bontott csirkének pedig 500-600 forint kilója. Ám a leveszöldséghez lassan csak a szürke marha árában jutunk.

– Megveszek egy kisebb vagy közepes csirkét 800 forintért, amelyet megtöltök és megfőzők. Ezt elosztjuk, és mindenkinek jut a tányérjára sovány és zsírosabb falat is. Nekem jó a farhát is, de a gyerekeknek a mellét és a szárnyát adom, máskor bőségesen szoktam tálalni zöldségeket is, ám most meg kell gondolni, mit teszek bele. 200 a karfiol kilója, háromszázért kínálják a kisebb zellereket, gyökeret meg nem is látok sehol – magyarázta Mezei Imréné, aki nagycsaládosként általában nagy fazékkal főz. A fehérrépa kilója nagykereskedelmi áron is eléri az 1200-1300 forintot a viszonteladóknál, pedig ha lemérnénk a zöldségkötegeket, kiderülne, 1500-2000 forintot kérnek kilójáért. Egyetlen kilogramm gyökér árából 10 kiló farhátat kapunk, de vehetnénk belőle közel 3 kiló csirkehúst is.

A mag és az időjárás az oka?

Sokan a magokat szidták, az őstermelők zöme viszont az időjárást okolja a csapnivaló termésért.

– Gyilkos ez a sivatagi klíma. A mag kicsírázott, ám le­égett a tavaszi hőségben. Most meg, ahhoz képest, hogy július közepén járunk, hideg van – érvelt egy idősebb asszony. Szomszédja Görömbölyön gazdálkodik, leélt már 78 évet de ilyet még nem látott, nála is csak a második vetésből kelt ki valami.

– Évtizedek óta ezzel foglalkozom. Régen március végén, idén csak április második felében tudtunk ültetni, mert korábban fagyok voltak, porhanyós talaj kell a zöldségnek. A magok és a föld minősége mellett az időzítés a legfontosabb – magyarázta az az őstermelő, akinek bőven termett gyökér a kertjében.

Juhári Andrea