Aradi vértanúk – Áder János: a haza minden érte hozott áldozattal még erősebb lett

Sátoraljaújhely, 2017. október 6. Áder János köztársasági elnök (elöl) az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen megkoszorúzza Kazinczy Lajos honvédezredes szobrát a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalomban, a Kazinczy-kertben, a nemzeti gyásznapon 2017. október 6-án. Mögötte balról Szegő László dandártábornok, az államfő főhadsegédje, Hörcsik Richárd (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője (j) és Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) polgármester (j2).
Sátoraljaújhely, 2017. október 6. Áder János köztársasági elnök (elöl) az aradi vértanúk kivégzésének 168. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen megkoszorúzza Kazinczy Lajos honvédezredes szobrát a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalomban, a Kazinczy-kertben, a nemzeti gyásznapon 2017. október 6-án. Mögötte balról Szegő László dandártábornok, az államfő főhadsegédje, Hörcsik Richárd (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője (j) és Szamosvölgyi Péter (Fidesz-KDNP) polgármester (j2). - © MTI Fotó: Balázs Attila
Sátoraljaújhely – Magyarországnak törvényes joga volt megvédeni az uralkodó által szentesített vívmányokat, mivel ez békében nem ment, vállalni kellett érte a harcot, és mert a harc sem vezetett sikerre, meg kellett halni érte – mondta Áder János a 168 éve kivégzett tizenhárom aradi vértanúra emlékezve pénteken a Sátoraljaújhelyhez tartozó Széphalmon.

A köztársasági elnök a tizenötödik aradi vértanúként emlegetett Kazinczy Lajos honvéd ezredes szobránál hozzátette: a megtorlók úgy hitték, hogy az élen járó katonák kivégzésével a bátorságot is kiirtják mindazokból, akik mögöttük harcoltak, bennük bíztak.

Áder János kiemelte: ez azonban éppen fordítva történt, a haza – veszteségei révén – megfogyatkozott ugyan, de minden érte hozott áldozattal csak még erősebb lett.

Az államfő felidézte: rögtönítélő hadbíróságok egyformán halálba küldtek péket, tanítót, földművest, nyomdászt, honvédet, lelkészt, jegyzőt, katonát és civilt. Legalább 130 embert végeztek ki, több százan kerültek börtönbe. Október végére már egész Európa visszhangzott a példátlan vérontás miatti felháborodástól, a megtorlás lendülete lassanként alábbhagyott, de Kazinczy Lajosnak még a kivégzőosztag elé kellett állnia – mondta.

Áder János a nyelvújító Kazinczy Ferenc fiának élettörténetét ismertetve kiemelte: Kazinczy Lajos a család legkisebb gyermekeként csak rövid ideig érezhette magán az atyai figyelmet. Tizenegy éves volt, amikor apját Széphalmon eltemették. Kazinczy Ferenc a “jót s jól” üzenetét hagyta gyermekeire, hogy a becsületes munkának nemcsak az egyén, hanem a közösség is haszonélvezője.

A Kazinczy-család legkisebb fia a hadtudomány művelésébe fogott. A katonaiskolából induló, szépen ívelő pálya azonban rövid időre megszakadt, végül mégis e hivatásban teljesült be sorsa, amikor életét adta a hazáért – mondta az államfő. Hozzátette: 1848-ban, a honvéd zászlóaljak szervezésekor felajánlotta szolgálatait a Batthyány-kormánynak. Harcolt a pákozdi, a tápióbicskei, az isaszegi, a nagysallói és a komáromi csatában, szervezett sereget Pozsonyban, vezette a győri sáncok megerősítését. Személyes hősiessége és helytállása léptette Kazinczy Lajost mind magasabbra: századosból őrnaggyá, majd alezredesi és ezredesi rangra. 1849 júniusában Munkácson már három megye haderőinek főparancsnokaként hívta honfitársait, hogy segítsék a honvédő katonákat.

Kazinczy Lajost októberben felségsértés vádjával elítélték, földi maradványai sosem kerültek elő. Ha sírhelye nem is, de szobra több mint száz esztendeje szülőhelyén, Széphalmon áll – mondta Áder János.

Hangsúlyozta: az aradi vértanúk félelem nélkül néztek szembe a halállal. Az erő, amely nyugalmat és békét adott nekik, az igazság ereje volt. Egy tiszta és igaz ügy ereje, a magyar szabadságé.

“A mártírok nem csupán gyászt hagytak ránk, hanem büszkeséget és hitet, hogy a haza több, mint néhány ünnepélyes pillanat, több, mint hősökre emlékezés egy hősök nélküli korban. A haza a velünk, bennünk és általunk tovább élő múlt és a jövő ígérete” – fogalmazott a köztársasági elnök.

Szamosvölgyi Péter, Sátoraljaújhely polgármestere ünnepi köszöntőjében így fogalmazott: “meggyőződésem, hogy az aradi vértanúk áldozatukkal hozzájárultak a kiegyezés sikeréhez, tettükből merített erőt 1920 után az ország, mint ahogyan 1945-ben is, állt talpra két hétre 1956-ban és tudott rendszert bontani 1990-ben”.

A polgármester hozzátette, míg 1849-ben még a nemzethalál gondolata is realitásnak tűnt, ma egy szabad országban, Széphalmon Kazinczy Ferenc sírja mellett magyarul köszönthetjük egymást. Október hatodikán így a gyász mellett visszafogottan ugyan, de ünnepelhetünk is, mert “tábornokaink, ha a csatát el is vesztették, céljaikat elérték, vagyis a háborút megnyerték” – mondta Szamosvölgyi Péter.

– MTI –








hirdet�s