Aradi vértanúk – A szabadságharc kivégzett tábornokaira emlékeztek a nemzeti gyásznapon

Budapest, 2012. október 6., szombat (MTI) – A nemzeti gyásznap alkalmából nemcsak országszerte, hanem a határon túl is rendezvényekkel emlékeztek meg a magyar szabadságharc 1849. október 6-án Aradon kivégezett 13 honvédtábornokáról és a Pesten kivégzett Batthyány Lajosról, az első felelős magyar kormány miniszterelnökéről.

A fővárosi Kossuth téren reggel katonai tiszteletadás mellett vonták fel majd engedték félárbocra Orbán Viktor kormányfő jelenlétében Magyarország nemzeti lobogóját.

Áder János köztársasági elnök a Vas megyei Rátóton tartott megemlékezésen azt hangoztatta, hogy az áldozatként hullajtott vérből mindig élet sarjad, a gyásznak pedig “az élet felé kell fordulnia”.

Az államfő azt mondta, hogy az 1848-49-es szabadságharc értelme nem a Habsburg-ház trónfosztása volt, hanem Magyarország polgárosodása, a kiegyezést követő évtizedek soha nem látott kulturális és gazdasági fejlődése.

Szavai szerint az aradi tizenhármak mártírhalála, Batthyány Lajos, az első felelős magyar miniszterelnök és 1848 valamennyi hősének vértanúsága a kiegyezés utáni egyedülálló felemelkedésben, a magyar polgárosodásban nyerte el értelmét.

A Fiumei úti sírkertben tartott megemlékezésen Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter arról beszélt, hogy a polgári összefogás, a nemzeti együttműködés ma is ugyanolyan fontos, mint elődeink idején.

Az első felelős magyar kormány miniszterelnökére utalva azt mondta, Batthyány Lajos őszintén hitt egy szebb jövőben, hitte a független magyar nemzet egységének megvalósulását, és a tőle megszokott felelősséggel a megfontolt, ésszerű politikát választotta a nemzeti érdekek érvényesítésében.

A honvédelmi miniszter szerint az 1848-48-as szabadságharc egyik legfontosabb, máig érvényes tanulsága, hogy a haza védelme nem képzelhető el az emberek támogatása nélkül. Hende Csaba a Gyulán tartott megemlékezésen azt mondta, a nemzet 1848-49-ben megérezte és megértette, hogy összetartozik.

Az MSZP az 1848-49-es szabadságharc után kivégzett örmény származású tábornokokra emlékezett Budapesten, Kiss Ernő XVIII. kerületi emléktáblájánál.

Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese emlékeztetett arra, hogy hetvennél több örmény származású tiszt és csaknem kétszáz közkatona vett részt a harcokban a magyarok oldalán, közöttük volt Kiss Ernő és Lázár Vilmos, aki Aradon vértanúhalált halt.

Közölte, kezdeményezi, hogy az örmény áldozatoknak a kerületben lévő emlékparkjában örökítsék meg egy kövön a 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény katonatiszt, Gurgen Markarján emlékét is.

A szocialista politikus hangsúlyozta: nagyon sok történeti példája van annak, hogy az örmények sorsközösséget vállaltak a magyarokkal, és gazdagították a magyar kultúrát.

Rogán Antal (Fidesz) V. kerületi polgármester a Batthyány-örökmécsesnél azt mondta, hogy az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúi olyan hősök, akik arra emlékeztetnek, hogy a szabadságért mindig érdemes küzdeni, és az igazunkért mindig érdemes kiállni.

Novák Előd, a Jobbik alelnöke szerint nem lehet méltóképpen emlékezni az 1848-49-es forradalom és szabadságharc vértanúira a Batthyány-örökmécsesnél a közeli szovjet emlékmű miatt.

Hozzátette: a tér és a környező utcák a vértanúknak állítanak emléket, de ott áll egy önkényuralmi rendszer “monumentális emlékműve”. Közölte, szerinte az ilyen emlékműveknek, amelyek önkényuralmi jelképeket is megjelenítenek, nem közterületen, hanem temetőkben vagy az úgynevezett szoborparkban van a helyük.

A nemzeti gyásznapon a határon túl is több helyen tartottak megemlékezéseket, így a Felvidéken, Kárpátalján és a Vajdaságban. Rétvári Bence, a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára Aradon egyebek mellett azt hangoztatta, hogy “a kivégzett tábornokok a győztes oldalon állnak, mert egy tiszta és szent eszmét követtek”.

Október hatodikát 2001-ben nyilvánította a kormány a magyar nemzet gyásznapjává.

– MTI –








hirdet�s