Ápolják az évszázados bányászhagyományt Perecesen

Rontó Barna és párja
Rontó Barna és párja - © Fotó: Vajda János
Miskolc-Pereces – Régen a bányászat megbecsült szakma volt, erre emlékeztek Pereces őslakosai.

Szombat délelőtt az évtizedek óta megtartott bányásznapra látogattunk el Miskolc Pereces nevű városrészébe, ahol a település hagyományaira emlékeztek az idős szakmabeliek és hozzátartozóik, komoly és szórakoztató programok keretében.

Az ünnepélyes megnyitón Kovács Loránd aranydiplomás bányamérnök és Pakusza Zoltán országgyűlési képviselő mondott beszédet. Az emlékhelyek megkoszorúzása után barantás és zenés-táncos bemutatók következtek.

Este pedig a Groovehouse és Kiss Csaba és barátai koncertjével és tűzijátékkal zárult az Új Bányamécs Baráti Kör által szervezett rendezvény. 11 órakor, a volt általános iskola mellett tartott feleségcipelő versenyen, nyugdíjas bányászokat kérdeztünk, hogyan emlékeznek vissza a régi időkre.

Évszázados hagyomány

– A szervező csapat tagja vagyok, mert huszonhárom évig bányászként dolgoztam és nekem ez volt az életem. Régen ez megbecsült szakma volt, ebből tartottam el az egész családomat. A feleségem szintén bányász családból jön és nekünk Pereces az otthonunk, ami idén 150 éves. Maga a telep is a bánya miatt jött létre az 1800-as évek közepén, amire az utcanevek – Szén út, Akna út, Tárna tér, stb. – máig emlékeztetnek. Lónyay Menyhért volt akkor a pénzügyminiszter, aki rendelkezett róla, hogy itt építkezés folyjon. Rengeteg idős kohász és bányász ember él a mai napig a városrészben, akik a település gerincét adják. A közösségi házban nyugdíjas bányász klub is működik. A bánya ugyan már bezárt, de mi úgy érezzük, hogy kötelességünk ápolni ezt az évszázados hagyományt, aminek része a közös evés, italozás, jókedv, móka, kacagás is. Viszont most a feleségcipelő verseny után a magasztosabb rkoszorúzás következik. Ez is egy emlékhely, ahol éppen állunk, tizenegy ember vesztette itt az életét. Alattunk található az az alagút, amit a baleset miatt tömedékeltek be – foglalta össze Sziszák Benedek.

Innen indult a kohászat

Bodnár Lajos nyugalmazott bányász, régi egyenruhájába öltözve jelent meg a múltidézésen.

IMG_7915

– Belül a szívemben a bányásznapok mindig nagy boldogságot okoznak nekem. Ez számomra a szakma, a tradíció megőrzése és a múlt. Itt 1900-ban már villanymozdony üzemelt lent a bányában, amikor Perecesen még nagyon kevés lakásban volt világítás. Ha csak a háta mögé néz, 1910-ben épült az általános iskola, ahol még úgy köszöntünk egymásnak, hogy Jó szerencsét! Most sajnos be van zárva, pedig annak idején innen indult a vasgyári kohászat, Perecesről szállították a szenet a gyárba. Persze ennek a hivatásnak is voltak pozitív és negatív részei, de én szerettem a bányát, mert munkahelyet és megélhetést biztosított. A régi bányásznapok szinte népünnepélyek voltak, amit akkor Pereces és Marosakna között a Pálinkás-tetőn tartották az erdőben. A fiatalabb generáció nem nagyon van már tisztában ezekkel a dolgokkal, ezért is fontos megtartani évről-évre a rendezvényt – hangsúlyozta Bodnár Lajos.

Detzky Anna