Anyagi problémákkal küzdő, harmincévesnél idősebb férfiaknál fokozza a depresszió kockázatát egy gén

Anyagi problémákkal küzdő, harmincévesnél idősebb férfiaknál fokozza a depresszió kockázatát egy gén
Budapest – Anyagi problémákkal küzdő, harmincévesnél idősebb férfiaknál fokozza a depresszió kockázatát egy gén – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) MTI-nek küldött közleményében.

Az MTA és a Semmelweis Egyetem (SE) kutatói a depressziót kiváltó génvariánsokat keresték az emberi genomban. Kiderült, hogy egy konkrét génváltozat csak pénzügyi-gazdasági nehézségek esetén fokozza a depresszió kockázatát, ráadásul csak férfiakban, és ott is főleg 30 év felett. A kutatásokról Gonda Xénia, az MTA-SE Neuropszichofarmakológiai és Neurokémiai Kutatócsoport tagja, klinikai szakpszichológus beszélt az mta.hu-nak.

“A depresszió népbetegség, az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) előrejelzése szerint 2020-ra ez a kórkép jelenti majd az egyik legnagyobb népegészségügyi problémát” – mondta el Gonda Xénia, aki a depresszió és a szorongás személyiségjellemzőinek összefüggéseit vizsgálja gének, valamint környezeti tényezők hatásaival összefüggésben.

A depresszió sokgénes kórkép, ami azt jelenti, hogy nem egy vagy két gén markáns befolyása váltja ki a betegséget, hanem sok gén együttes finom hatása indítja el a folyamatot. Egyben soktényezős betegség, hiszen kialakulásában a géneken kívül a környezeti tényezők is közrejátszanak.

“Azt gondoljuk, hogy a gének nagy része nem önmagában okoz depressziót, hanem azt határozza meg, hogy mennyire leszünk érzékenyek a környezeti hatásokra. Ezért lehetséges, hogy némely ember, bármi történjen is vele, nem lesz depressziós, míg másoknál nagyon enyhe életesemény hatására is kifejlődhet a betegség” – mondta a kutató.

A Semmelweis Egyetem Gyógyszerhatástani Intézetében Bagdy György professzor vezetésével működő MTA-SE Neurokémiai és Neuropszichofarmakológiai Kutatócsoport vizsgálatait ismertetve Gonda Xénia elmondta: több ezer főből álló populációban térképezik fel a teljes genomot, olyan génváltozatokat keresnek, amelyek közrejátszanak a depresszió kialakulásában. A korábban az Európai Unió támogatásával indult projekt helyszíne Budapest és Manchester volt, a vizsgálatban majdnem 2500-an vettek részt, 18 és 64 év közötti önkéntesek.

A résztvevők között valamivel több volt a nő, de a szülőképes korú nők körében egyébként is kérszer-háromszor gyakoribb a depresszió, mint a férfiak között.

A résztvevők DNS-mintát adtak és egy kérdőívcsomagot is kitöltöttek, amely a lelki egészség és a depresszió, valamint a depresszióval összefüggő pszichés jelenségek és vonások széles skáláját felölelte.

Feltárták, miként függ össze a szerotonintranszporter gén egyik variánsa a bizonyos helyzetekben kialakuló depresszióval. A kutatás újdonsága, hogy nem összességében nézték a közelmúltban bekövetkezett negatív életeseményeket, hanem ezek különféle típusait vizsgálták.

“Azt találtuk, hogy nem minden negatív életesemény, hanem kifejezetten a pénzügyi-gazdasági nehézségekkel kapcsolatos stresszfaktorok voltak azok, amelyek ezzel a génnel összefüggésben fokozzák a depresszió kockázatát” – fogalmazott Gonda Xénia.

Érdekesség, hogy a gén negatív hatása nőknél nem volt megfigyelhető, csupán férfiaknál, és a 30 év feletti korcsoportban manifesztálódott.

Ráadásul a szerotonintranszporter gén azon variánsa, amely a pénzügyi-gazdasági nehézségek hatására fokozza a depresszió kockázatát a 30 év feletti férfiaknál, a fiatalabbaknál bizonyos stresszfaktorok esetében védő hatást fejthet ki. Evolúciós szempontból e génvariáns szerepe, hogy érzékenyebbé tegye az egyént a környezeti és társas hatások iránt – tette hozzá Gonda Xénia.

– MTI –








hirdet�s