„Annak a fajta pereskedésnek vége, hogy valaki cetlivel megy a bíróságra”

Dr. Répássy Árpád: Ebben az átalakulásban benne lenni gyakorló bíróként, akkora esemény, amely még egy nem lesz a pályafutásomban
Dr. Répássy Árpád: Ebben az átalakulásban benne lenni gyakorló bíróként, akkora esemény, amely még egy nem lesz a pályafutásomban - © Fotó: ÉM
Miskolc – Jelentős változások léptek életbe januártól a jogalkalmazásban. Interjú Dr. Répássy Árpáddal, a Miskolci Törvényszék elnökével.

„Ekkora változás talán csak százévente fordul elő a jogalkalmazásban, mert a bíróság előtt megjelenő valamennyi ügyfelet érinti.” Dr. Répássy Árpád, a Miskolci Törvényszék elnöke így jellemezte a 2018. január 1-jén életbe lépett változásokat, amelyek a jogalkalmazás nagyon sok területét érintették.­­­ A változásokról beszélhettünk a megyei fő­bíróval.

„Ebben az átalakulásban benne lenni gyakorló bíróként, akkora esemény, amely – bizonyossággal kijelenthetem – még egy nem lesz a pályafutásomban” – tette hozzá. A megyei főbíróval a mindannyiunkat érintő jogalkalmazási változásokat igyekeztünk csokorba szedni.

Dr. Répássy Árpád minde­nekelőtt a következőket mondta: „Január 1-je volt az a határnap, amióta ebben az új rendben működünk, és azt gondolom, fel vagyunk készülve rá. Rögtön elmondhatom, hogy annak a fajta pereskedésnek vége van, hogy valaki otthon feljegyzeteli egy papírcetlire a gondját, azt beküldi a bíróságra. Az ilyenfajta módszerek kezelése a bíróságnak hatalmas energiájába került, mert megfelelő jogi mederbe terelni az ügyet és abban bent is tartani nagyon nehéz dolog volt. Van olyan per ugyanis, amely azért húzódott el öt éven át, mert szinte valamennyi tárgyaláson megváltoztatta a keresetét a felperes. Ezt például az új törvény megtiltja, lesz egy olyan szakasza a pereknek, amikor meghatározzák a kereteket és azon belül kell maradni a pernek. Ezzel nagyjából lehet előre látni, meddig tart egy-egy ügy tárgyalása…”

– Most a polgári perrendtartásról és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény lépett hatályba, és júliustól következik a büntetőeljárásról szóló törvény. Miben más tehát például a polgári pereskedés?

– A jelenlegi törvény 1953. január 1-jén lépett hatályba, azt az akkori kor szellemének megfelelően az egyszerű jogvitákra és a szóban, a tárgyaláson zajló eljárásokra tervezték, melyekben a bíróság hivatalból gondoskodik a felek jogainak érvényesítéséről. Mint említettem, az eljárás kiszámíthatatlanságát és jelentős elhúzódását eredményezheti az, amikor a peres felek az elsőfokú eljárás során bármikor, írásban vagy szóban újabb tényeket, kérelmeket, érveket vagy bizonyítékokat adhatnak elő, illetve a korábban elő­adottakat megváltoztathatják. Ráadásul a rendszerváltozást követően az élethelyzetek, életviszonyok megváltoztak, aminek következtében nemcsak megnövekedett a jogviták száma, hanem azok lényegesen bonyolultabbakká is váltak.

Az új rendelkezési elv alapján a perben kizárólag a fél jogosult jogai érvényesítéséről gondoskodni, s meghatározni azt is, hogy mit kíván a per anyagává tenni. A félnek nemcsak jogai, hanem kötelességei is vannak. Többek között a per­anyagot a per mihamarabbi befejezését elősegítő módon előadni, továbbá a fél felelős a saját perviteléért, perbeli mulasztásaiért. Mindemellett az új jogszabály erősíti a bíróság szerepét és jogosítványait a per irányításában, de egyben a bíróságnak is kötelességévé teszi, hogy a döntéshez szükséges peranyag tisztázásához maga is aktívan hozzájáruljon. Az új polgári perrendtartás fő célja, hogy egy kiszámítható, hatékony és feszes permenetben minél hamarabb derüljön ki és rögzüljön, hogy miben áll a felek közötti jogvita és minél korábban rendelkezésre álljanak a döntéshez szükséges bizonyítékok. Ennek érdekében a felekkel és bírósággal szemben fokozott követelményeket támaszt, és az elsőfokú eljárást két részre osztja: a perfelvételi és az érdemi tárgyalási szakra.

– Említette, hogy vége annak a korszaknak, hogy elég egy papírfecnin leírni a panaszunkat és azzal bírósághoz fordulni.

– Pert indítani „keresetlevél” elnevezésű irattal lehet. Ebben részletesen elő kell adni a felperesnek az alperessel szembeni igényét, bizonyítékait. A keresetlevelet a jogi képviselő nélkül eljáró fél kötelezően formanyomtatványon nyújthatja be. A formanyomtatvány nélkül benyújtott iratot a bíróság visszautasítja. A formanyomtatvány használata nemcsak a felperesnek, hanem a jogi képviselő nélkül eljáró alperesnek is kötelező lesz. Az alperesi védekezést írásban kell a perben eljáró bíróságon benyújtani a bíróság felhívására, a keresetlevél kézbesítésétől számított 45 napon belül. Amennyiben ezt elmulasztja, a bíróság a kereset érdemi vizsgálata és tárgyalás nélkül „bírósági meghagyással” kötelezi az alperest.

– A keresetlevél formanyomtatványához hogyan lehet hozzájutni?

– A formanyomtatvány elérhető a bíróságokon vagy a www.birosag.hu internetes oldalon, továbbá a keresetlevélhez a felperes lakóhelye, munkahelye vagy a perre illetékes bíróság panasznapján, az írásbeli védekezés irataihoz (alperesi ellenkérelem stb.) a perben eljáró bíróság panasznapján segítség igényelhető.

– Mi történik abban a szakaszban, amit úgy említett, hogy perfelvételi szak?

– Az újításként megjelent perfelvételi szakban kell a kereset és a védekezés körében valamennyi kérelmet, ténybeli és jogi állítást, tagadást előadni, bizonyítékokat becsatolni, bizonyítási indítványt megtenni. A perfelvétel lezárását követően, az érdemi tárgyalási szakban minderre már csak kivételesen lesz lehetőség. Ez a szabályozás az eljárás gyorsabb és hatékonyabb lefolyását segíti elő.

– Mindezek fényében mit tartalmaz az ügy érdemi szakasza?

– Az érdemi tárgyalási szakban folytatja le a bíróság a bizonyítást és eldönti a pert. Ebben a szakban a keresetet, védekezést megváltoztatni a bíróság engedélyével, alapvetően szintén a fél önhibáján kívüli okokból, rövid határidőn belül lehet. Az ellenfél által vitatott tényeket azonban bizonyítani kell. Ez általában annak a félnek a kötelezettsége, aki a tényt állítja, illetve akinek érdeke, hogy a tényt a bíróság igaznak fogadja el. Ez eddig sem volt másképp. Az új törvény szerint azonban a bizonyító félnek a perfelvételi szakban kell a vitatott tény bizonyítására szolgáló tárgyi bizonyítékait becsatolni vagy bizonyítási indítványait megtenni. Fontos változás, hogy nem használható fel bizonyítékként a jogsértő módon – akár erőszakkal, lopással – megszerzett bizonyíték, a személyiségi jogot sértő bizonyíték. A bíróság azonban – ha az egyedi ügy körülményei ezt indokolják – kivételesen figyelembe veheti ezen bizonyítékokat, kivéve az erőszakkal keletkezett vagy szerzett bizonyítékot.

– A bizonyítás menetében is vannak változások. Például a tanút már nem kihallgatják, hanem meghallgatják.

– Így van. Ha a per eldöntéséhez szükséges tények megállapításához elengedhetetlen, a bíróság tanú meghallgatását rendeli el. Vagyis most már nem kihallgatjuk, hanem meghallgatjuk a tanút. Változatlan azonban a szabály, hogy akit tanúként idéznek, köteles megjelenni és igazat mondani. Általában a tanú meghallgatását a perben álló felek kérik, ők jelentik be a nevét és az idézhető címét. A bíróság a tárgyalás helyéről, idejéről idézést küld a tanúnak. Az idézés tartalmazza a meg nem jelenés következményeit, tájékoztatást az adatok kezelési módjáról, az adatkezeléssel kapcsolatos jogokról, a megjelenéssel összefüggő költségtérítés feltételeiről.

– A szakértői bizonyítás szinte mindennapos a perekben. Van benne változás?

– A szakértői bizonyítás körében háromféle bizonyítási mód indítványozható: bíróság által kirendelt szakértő, magánszakértő, és más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználása. A bizonyító félnek ezek közül a perfelvételi szakban választania kell. Ezek egyenrangúak, párhuzamosan nem alkalmazhatók. Amennyiben a bíróság által kirendelt szakértőt választja, avagy más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználása mellett dönt a bizonyító fél, magánszakértő már nem vehető igénybe. A magánszakértői vélemény benyújtására indítványt kell előterjeszteni, és a benyújtásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha a bíróság azt engedélyezi. Amennyiben a magánszakértői vélemény aggályos, az bizonyítékként nem vehető figyelembe, újabb magánszakértő alkalmazásnak nincs helye, csak kirendelt szakértő indítványozható. Ha más eljárásban kirendelt szakértő szakvéleményének felhasználását választja a bizonyító fél, az bármilyen eljárás lehet (polgári peres és nemperes, büntetőeljárás, szabálysértési eljárás stb.), de csak olyan vélemény használható fel, amelyet a más eljárásban kirendelt szakértő készített. Amennyiben ezen szakértőhöz a felek kérdést kívánnak intézni, a szakértőt a perben ki kell rendelni.

– Változott a bíróságok hatásköre és illetékessége közigazgatási és munkaügyi perekben. Hogyan?

– Ezt az ugyancsak január 1-jén hatályba lépett közigazgatási perrendtartásról szóló törvény tartalmazza. Ami minket érint, hogy az Egri és a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatásköre és illetékessége módosult. Létrejöttek ugyanis a regionális kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróságok, többek között Miskolcon. Az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság hatáskörébe és illetékességébe tartozó egyes közigazgatási ügyek 2018. január 1-től a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság vagy a Fővárosi Törvényszék elsőfokú hatáskörébe kerültek.

– Milyen ügyekben hová fordulhatnak az ügyfelek?

– A társadalombiztosítási, szociális vagy gyermekvédelmi ellátással, illetve az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott ellátással vagy támogatással kapcsolatos perre, továbbá a közigazgatási szerződéssel vagy közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos perre továbbra is az Egri és a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság is rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel. Ezekben az ügyekben a felperes lakóhelye szerinti bíróság jár el. Vagyis például, aki a Heves Megyei Kormányhivatal szociális támogatás tárgyában született döntését akarja megtámadni, ezt továbbra is az Egri Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság előtt teheti meg azzal, hogy a keresetlevelet változatlanul az elsőfokú hatóságnál kell benyújtani. Ezeken az ügyeken kívül a közigazgatási perekben a Miskolci Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság jár el Heves megyét érintően is.

A Fővárosi Törvényszék első fokon speciális ügyekben jár el, így például a központi államigazgatási szervekről szóló törvény szerinti önálló szabályozó szerv, autonóm államigazgatási szerv és kormányhivatal, a vasúti igazgatási szerv és a légi közlekedési hatóság, a köztestület közigazgatási tevékenységével kapcsolatos perekben. Azonban a közigazgatási perekben az ország valamennyi közigazgatási és munkaügyi bírósága által hozott határozata tekintetében – amennyiben a törvény a fellebbezést megengedi – másodfokú bíróságként jár el.

– Hatalmas változás az elektronikus kapcsolattartás. Ez kikre rótt feladatokat?

– Január 1-jétől a gazdálkodó szervezetek és a felek jogi képviselői kötelesek elektronikus ügyintézésre. Az elektronikus kapcsolattartásra köteles büntetőeljárásban részt vevő személy minden beadványt, kizárólag elektronikus úton nyújthat be a bírósághoz, a bíróság szintén elektronikus úton kézbesít a részére. A meghatalmazás alapján eljáró védőnek és jogi képviselőnek a bíróságnak benyújtott első beadványa mellékleteként csatolnia kell az elektronikus okiratként rendelkezésre álló, vagy általa digitalizált meghatalmazást, ha a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét még nem jelentették be. De a hatóságok, hivatalok és a bíróság is csak elektronikus úton tarthatják egymással a kapcsolatot, a papír alapú kapcsolattartást – elektronikus kapcsolat hiányában – hatálytalan.

– Kik számára nem kötelező az elektronikus kapcsolattartás?

– A büntetőeljárásban részt vevő ügyfelek – természetes személyek – számára csak lehetőség az elektronikus kapcsolattartás, azaz esetükben nem kötelező, náluk továbbra is a papíralapú kapcsolattartás az általános. Az elektronikus ügyintézésre nem köteles ügyfelet a bíróság a részére papíralapon történő első kézbesítéssel egyidejűleg tájékoztatja arról, hogy a továbbiakban vállalhatja az elektronikus kapcsolattartást. Amennyiben a büntetőügyben elektronikus kapcsolattartásra nem köteles személy vállalja az elektronikus kapcsolattartást, nyilatkozatot kell előterjesztenie a bíróság irányába erről. Ez esetben az elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, de azt vállaló személy csak elektronikus úton terjeszthet elő beadványt, papíralapú beadványa nem hatályos. Azok a természetes személyek, akik az elektronikus kapcsolattartást választják, később csak akkor térhetnek vissza a papíralapú ügyintézésre, ha valószínűsítik, hogy körülményeikben olyan változás következett be, amely mellett az elektronikus ügyintézés aránytalan terhet jelentene részükre.

Szaniszló Bálint








hirdetés




hirdet�s