Anjou-korabeli falak kerültek elő Diósgyőrben

Akt.:
Munka a diósgyőri várárokban
Munka a diósgyőri várárokban
Miskolc – Tavaly novemberben kezdtük meg a Diósgyőri vár rekonstrukciójának második üteméhez kapcsolódóan a vizesárok ellenfalának régészeti kutatását, a szelvényekben az előkerült falak láthatóak – mutatta ottjártunkkor a várárokban Miskolci Melinda régész.

– A vizesárkot úgy kell elképzelni, mint egy poharat. A pohárnak az egyik falát a várnak ma is látható külső fala alkotja, viszont a másik falát, ami bent tartja a vizet, azt meg is kellett keresni. A munkánk arról szól, hogy ezeket a falakat kibontsuk, és az építészek, statikusok és a látogatók számára érzékelhetővé tudjuk tenni.

A szakember szerint a diósgyőri vizesárok az Anjou-időszakban, Nagy Lajos korában épült. A falak, amelyeket most megtaláltak, is ehhez az időszakhoz köthetőek. A vizes­árok már akkoriban is látványelemként funkcionálhatott, és azt sem szabad elfelejteni, hogy a környéken számos forrás működik, aminek nagy része mára már-már feledésbe merült. A szomszédos strandot is például a Szent György forrás látta, látja el. Nevezett forrás is táplálta a vizesárkot, ugyanakkor van egy várárki forrás is, amit „befoglaltak”, de szintén a déli oldalon volt látható egykor.

Eltömődhetett

– Minden várároknak van egy befolyója, ahol beérkezik a víz, és van egy kifolyója, ami a csapadékosabb időszakban kivezeti a vizet – mondta Miskolci Melinda. – Nekünk az volt a szerencsénk, hogy az idén ezt is megtaláltuk. Vélhetően a 15–16. században eltömődhetett ez, mert a vizes­árkot nem kotorták rendszeresen. Amikor a környéken megszaporodtak a malmok – ezt a részt Malom­ároknak is nevezik –, akkor bonthatták vissza az ellenfal egy szakaszát, és építhették meg az arra merőleges két falat.

A megbízó miskolci önkormányzat további feltárandó területtel számol, így a munka vélhetően folytatódik.

– ÉM-JLI –








hirdetés