Angliában bevezetik a "monoki modellt"?

Úgy tűnik, a brit kormány bevezeti a “monoki modellt”. Terveik szerint jelentősen megszigorítanák a szociális segélyezés rendszerét, mert a segély csak akkor lenne folyósítható, ha a munkanélküli aktívan próbál állást találni. Ha nem, megvonják a folyósítást… A szociális támogatási rendszer tervezett átalakítása [.pdf – 59KB]

Úgy tűnik, a brit kormány bevezeti a “monoki modellt”. Friss hír, hogy terveik szerint jelentősen megszigorítanák a szociális segélyezés rendszerét. A segély csak akkor lenne folyósítható, ha a munkanélküli aktívan próbál állást találni. A törvénymódosítás értelmében a jövőben hat hónap után megvonhatják a munkanélküli segélyt azoktól, akik nem működnek aktívan közre a munkakeresésben. „Egyértelművé kell tennünk, hogy ha munkalehetőség adódik, a segélyezettnek el kell vállalnia. Nem maradhat következmények nélkül, ha a munkanélküli nem fogadja el a felajánlott munkát” – fogalmazott a munkaügyi miniszter.

“Lebegnek-e”?

A fentiekre is rákérdeztünk, azzal együtt, hogy hol tart nálunk a szociális segélyezés tervezett átalakítása. Vannak-e olyan konkrétumok, amiket már tudni lehet? „Lebegnek-e” a magyar kormány, illetve a tervezet készítőinek szeme előtt külföldi példák, mint amilyen a nagy-britanniai?
Kérdéseinkre Székely Judit, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium foglalkoztatási és képzési szakállamtitkára válaszolt. Hogy miért ő? Ezt így indokolta:
– A mindenkit foglalkoztató és nagyon sokakat érintő szociális kérdések jelentős részére a foglalkoztatáspolitika, annak változása adhat jó válaszokat. A foglalkoztatás kiterjesztéséhez pedig elengedhetetlen a képzés. Ennek rendszerén dolgozunk, ezt bocsátjuk társadalmi vitára, hogy azután a kodifikált szöveget ősszel a parlament elé terjesszük.

Székely Judit elmondta: ismerik a nagy-britanniai tervet, ismerik az európai országok gondjait, megoldási kísérleteit. Mint fogalmazott, sokfelé, majdnem mindenütt küzdenek a magyarországihoz hasonló problémával. Mindenütt a leghátrányosabb helyzetűek munkaerőpiaci integrációja a legnagyobb kihívás.
E szempontból egy nagy különbség van a mi helyzetünk és a többi országé között. Nálunk a szakképzetlenek foglalkoztatottsági aránya 26-27 százalék, míg az európai átlag 47. A magyar munkaerőpiac tehát sokkal kevésbé vevő a szakképzetlen munkavállalókra.

Súlyos következmények

Az államtitkár hangsúlyozta: ennek oka, hogy sokkal kiterjedtebbek a fejlett országokban azok a szolgáltatások, amelyek nem igényelnek szakképzett munkaerőt. Nálunk – fogalmazott – történt egy rendszerváltás, és sok szempontból még mindig annak a megengedő szabályozásnak a terheit cipeljük.
Ilyen volt az előnyugdíjba küldés, a korkedvezményes nyugdíj forszírozása, sok esetben a rokkantnyugdíjazás. A másik súlyos következmény, hogy olyan családi minták alakultak ki, amelyek révén bővítetten kezd újratermelődni az a réteg, amely nem lát maga körül munkából élőket – mondta, miközben zárójelben azt is megjegyezte, hogy a szociális feszültségek levezetését kétségtelenül jól szolgálta a munkaerőiacról való kivonulás megkönnyítése.

800 millió

A foglalkoztatás-ösztönző, képzést támogató intézkedések terve készen van – jelentette ki Székely Judit, aki ezek elemei közül megemlítette, hogy elsősorban közfoglalkoztatást fognak felajánlani a rendszeres szociális segélyen élőknek, és inkább a 35 éven aluliakat vonják be a képzésbe, közülük is kiemelten a nyolc általánost se végzetteket, valamint a szakma nélkülieket. És – mint ahogy az más EU-tagállamokban is, kísérleti, kezdeti stádiumban itt-ott létezik – megpróbálják a családok szintjén kezelni, orvosolni a bajokat. Máris elkülönítettek a következő három évre 800 millió forintot arra, hogy mintegy 140-150 szakképzett szociális tanácsadó segítsen a 47 leghátrányosabb helyzetű kistérségben élő hátrányos helyzetű családok foglalkoztatási és szociális problémáit orvosolni.
Szabados Gábor








hirdet�s