„Amikor elvették a négy gyerekemet, bánatomban meg akartam halni”

Akt.:
A Biztos Kezdet Házban mama is, baba is jól érzi magát
A Biztos Kezdet Házban mama is, baba is jól érzi magát
Gönc – Ha segítség kell, van egy hely: a Biztos Kezdet Ház.

Az egyéves Istvánka a színes, műanyag labdákkal játszik a legszívesebben. Nagy lendülettel dobálja ki őket egyenként a műanyag homokozóból (amiben persze nincs homok), aztán várja, visszadobja-e neki valaki. A 11 hónapos Robika kekszet eszeget, a 6 hónapos Vivien pedig nyűgösködik. Az édesanyja után sírdogál, aki kiszaladt a boltba. De néhány perc, és már itt is van.

A gönci Biztos Kezdet Házban jártunk, ahol az édesanyák társaságra lelnek, a gyerekek pedig sok-sok játékra, ami segíti fejlődésüket. Ma kevesen jöttek el, mert köhögős, torokfájós időszak van, de amikor teljes a létszám, 20 édesanya is ellátogat ide csemetéjével.

„Kimoshatom a ruhákat”

Istvánka édesanyja, Gulyás Józsefné Alexandra aprócska fiatalasszony. Büszkén nézi, hogy kisfia biztosan jár, és szinte szalad a színes labdák után.

– Pár hónapos volt Istvánka, amikor elkezdtünk járni a házba. Azóta nagyon sokat fejlődött. Itt tanult meg járni, és azt is, hogyan kell enni. De én is tanultam. Most már jobban tudom, hogyan kell foglalkozni a gyerekkel, hogyan kell gondozni, öltöztetni. De elhozhatom a szennyes ruhákat is, mert itt van mosógép, otthon meg nincs – sorolja a ház előnyeit Alexandra, fél szeme mindig a gyereken.

gonc2

És hát ami a legjobb, hogy az édesanyák nem érzik magukat egyedül.

– Jól megértjük itt egymást. Sokat beszélgetünk főzésről, gyereknevelésről. De vannak programok is, nemsokára farsangot rendezünk. A napokban erre készülünk, és megbeszéljük, hogy mi hogy lesz. Kérdezzük Alexandrát az otthoni körülményeikről. Megtudjuk, a férje dolgozik, így a legszükségesebb dolgokat meg tudják venni. De azért örül, amikor a gyermekorvos olyan gyógyszert ír fel Istvánkának, ami nem túl drága.

„Sok a hitelünk”

Tótok Enikő viszont nem ilyen elégedett az anyagiakkal. Ő az édesanyja a 6 hónapos Viviennek.

– Három gyermekem van, a kisfiam 10 éves, van egy 5 éves lányom és a kicsi. A férjem közmunkás, de februárban letelik az is. Nem tudom, mi lesz akkor. Mert fizetni kell a hitelünket, és nagyon sok a gyerekekkel kapcsolatos kiadásunk. Ennivalóra jut, de most kellene vennünk egy kocsi fát, amit már csak újabb hitelből tudom megoldani – panaszolja az édesanya. – Aztán ha betegek lesznek a gyerekek, akkor a gyógyszer is nagyon sokba kerül – teszi hozzá.

gonc3

Rögtön jobb lesz a kedve, amikor a házról kérdezem.

– Az a legjobb benne, hogy társaságban lehetek. Mert hiába vagyok otthon a kislányommal, vele még nem lehet beszélgetni. Itt sok mindent tanulunk a gyermeknevelésről. Tartott már előadást gyermekorvos, gyógypedagógus és gyermekpszichológus. És persze jó látni, ahogy a kicsi fejlődik, okosodik. Az iskolás kisfiam is nagyon okos, kitűnő tanuló – jegyzi meg Enikő csillogó szemekkel. Ez talán feledteti vele minden gondját-baját.

„Elvették a gyerekeket”

Mészáros Mária, Robika édesanyja levelet olvasgat.

– A párom írt – néz fel a sűrűn teleírt papírból. – Kint van Németben. A lomosokkal szokott kimenni egy-egy hónapra. Hoznak onnan dolgokat, itthon meg eladják. Azt írja, hogy 20-án jönnek haza.

gonc4

Mária gondja talán még nagyobb, mint Enikőé. Négy nagyobb gyermeke nevelőszülőknél van. Mint mondja, nagyon rossz volt a lakáshelyzetük, de most, hogy visszaköltöztek Göncre, már rendeződött ez is, és anyagilag is jobban állnak. Most intézi, hogy a gyerekeket visszakaphassák.

– Amikor elvitték őket, az nagyon rossz érzés volt. Meg akartam halni. De szerencsére közel vannak, meg szoktam őket látogatni – vigasztalja magát kicsit, majd ő is a Biztos Kezdet Házat dicséri. Hogy a gyermeke sokat fejlődött itt, és amiben csak tudnak, segítenek a kismamáknak a ház munkatársai.

Hegyi Erika


Biztos Kezdet Ház a kirekesztés ellen

Múlt év augusztusától működik újra Göncön a Biztos Kezdet Ház, mondja lapunknak Kovács Tünde házvezető és Sivák-Misalek Anita, a ház munkatársa. Korábban pályázati pénz segítette a fenntartását, aztán volt egy kis szünet, és most állami támogatással működik. – Húsz gönci kismamát sikerült „behoznunk”. Mindannyian hátrányos helyzetűek, de a ház éppen nekik épült, hiszen a Biztos Kezdet-programok országszerte a társadalmi kirekesztés felszámolására jöttek létre.

Az édesanyák megtanulják, hogy kell játszani gyermekükkel, hogyan kell őket gondozni, nevelni, a gyerekek pedig alapvető dolgokat tanulnak meg, mielőtt óvodába kerülnének – mesélik a munkatársak. – Olyasmit például, hogy evés előtt kezet mosunk, megterítünk, és evőeszközöket, szalvétát használunk.

Az óvónők meg is jegyezték, látszik, melyik gyerek járt a házba és melyik nem.


Csoda: van egy magyar falu, ahol összefogtak a lakók!

Mátraverebély – Mátraverebély első pillantásra átlagos, szegény magyar falunak tűnik, ahol ugyanolyan nehézségekkel küzdenek, mint máshol. Ám két évvel ezelőtt rádöbbentek, hogy csak közös erővel juthatnak előrébb, ezért a helyiek összedugták a fejüket, és valami megváltozott. Házakat kezdtek felújítani, új iskola nyílt, a felnőttek pedig esti gimnáziumba járnak. Persze nem minden tökéletes, az adósságcsapdának még nem látni a végét, és a közösen felépített játszótérnek is nyoma veszett. Egy reményvesztett falu első lépései a fejlődés felé. Szurovecz Illés cikke az Abcúgon.

Nincs borzalmasabb az első, padon töltött éjszakánál

Budapest – Miután nagykorúvá váltak, az állami gondozásból szinte automatikusan az utcára kerültek azok a hajléktalan fiatalok, akikkel egy budapesti, kifejezetten fiatal férfiakat fogadó átmeneti szállón találkoztunk. Mindannyian életük eddigi legsötétebb napjaiként élték meg az első, padon átaludt éjszakákat, és az idősebbektől megtanulták: érdemes hozzászokniuk, hogy egy hajléktalanszállóról vagy egy lepusztult szobabérletből is félelmetesen könnyű egyik napról a másikra újra az utcára kerülni. Meglepte őket, hogy bárki is érdeklődik a történetük iránt – úgy érzik, a világ róluk valahogy megfeledkezett. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Menjen haza, és szüljön egy másikat

Budapest – Amikor valakinek Down-szindrómás gyereke születik, az orvosa megnyugtatja, hogy ez nem is olyan szörnyű, élhetnek még teljes életet, és talán még a civil segítség lehetőségét kínáló szórólapot is az anya kezébe nyomja. A magyar szülészeteken azonban még nem ez az általános eljárás, sokszor csak együttérzés nélkül, ridegen közlik az anyával, hogy lehet Down-os a gyereke, és készüljön fel a legrosszabbra. Az orvos saját kudarca egy ilyen gyerek, vagy csak hiányzik a szülészek egy részéből az empátia? Mennyiben szól ez a történet a kártérítési perekről? Prókai Eszter cikke az Abcúgon.

Minden pofon után ékszer járt

Budapest, Miskolc – A játékban ördög lett a nevelőapából, a karácsonyfa tetejére péniszt rajzolt a kisfiú, az anya pedig folyamatosan attól rettegett, hogy találkozik a férjével a buszon. A miskolci Családok Otthonában gyakran fordulnak meg olyan emberek, akik a társuk elől menekülve kérnek menedéket. Ők a kapcsolati erőszak áldozatai. Sokukért még az otthonba is utánamegy bántalmazója, hogy hazakényszerítse, másról pedig a benntlakás során derül ki, hogy a nevelt lánya nem ok nélkül gyűlöli. Ismerkedjen meg a történeteikkel! Albert Ákos riportja az Abcúgon.








hirdetés