Amikor a láng hamuvá válik

Akt.:
A kiégés az egyik legnehezebben kezelhető, legveszélyesebb teljesítmény- és karrierkrízis
A kiégés az egyik legnehezebben kezelhető, legveszélyesebb teljesítmény- és karrierkrízis - © Illusztráció: AFP
Debrecen – A kiégés komoly fizikai egészségkárosodást – akár daganatos megbetegedést is – okozhat.

Krónikus fáradtsággal, depresszióval és frusztrációval jellemezhető a kiégés állapota Freudenberg 1970-es tényleges leírása szerint. Eredete egy olyan ügynek való odaszentelődésre vezethető vissza, amely nem hozta az előzetesen elvárt sikert, jutalmat. A kiégés folyamata azon a ponton indul el, amikor a személy a belső szükségleteit, zsigeri, testi jelzéseit figyelmen kívül hagyja.

Ennek kapcsán először az érzelmi szférában jelentkeznek a negatív tünetek: ingerlékenység, türelmetlenség, bizalmatlanság, kedvetlenség, sírásra való hajlam.

Tartós stressz

A burnout-szindróma az egyik legnehezebben kezelhető, legveszélyesebb teljesítmény- és karrierkrízis, nagyon komplex jelenség.”

Krónikus emocionális megterhelések, stressz kapcsán fellépő fizikai, mentális kimerülés, amely együtt jár a reménytelenség és inkompetencia érzésével. A célok, ideálok elveszítésével, valamint a saját személyre, munkára és másokra vonatkozó negatív attitűdökkel.

A hangsúly a hosszan tartó, elhúzódó, folyamatos di­stresszen, azaz a rossz stresszen van, amely lassan és módszeresen teszi próbára az ember alkalmazkodó és ellenálló képességét, emészti fel az energiáit – világosított fel minket Majer Réka egészségpszichológus, aki a továbbiakban részletes információt ad lapunknak a kiégés szindrómáról.

Egyéni és munkahelyi értékek

A burnout-szindróma okait tekintve személyes és munkahelyi tényezők egyaránt jelen vannak, leginkább a kettő össze nem illésén van a hangsúly, amely több különböző területen jelenhet meg.

– Az első a munkaterhelés, azaz a munka által támasztott nem megfelelő mennyiségű kihívás, amely vonatkozhat a munka mennyiségére, komplexitására és időtartamára. A második a munkahelyi célok feletti kontroll hiánya.

Bár teljes kontroll sohasem érhető el egy-egy szituáció felett, de az optimális kontrollérzet elérése fontos. A munkáért kapott jutalom a harmadik terület. Azt reméljük, hogy a munkánk anyagi elismerést, presztízst, karriert és biztonságot nyújt számunkra. A következő szektor a munkahelyi közösség. A megfelelő közösség társas támaszt, biztonságot, boldogságot, dicséretet nyújt a személy számára. Az ötödik terület a becsületesség, amely alapján a munkahely egyenlőként kezeli a dolgozókat, elismeri őket, amely hitet ad a munka értékességében. Az utolsó pedig az egyéni és munkahelyi értékek disszonanciája.

A szindróma tünete lehet krónikus fáradtság, fejfájás, alvászavar, érzelmi kimerültség, empátiás készség beszűkülése. Mindezek mellett tapasztalhatunk negatív önértékelést, depresszív hangulatot, szakmai inkompetenciát, reménytelenség érzést, valamint csökkent produktivitást”

– tette hozzá a pszichológus.

Szerepek összemosódása

A tünetegyüttesnek több fázisát ismerhetjük, egészen a kezdeti lelkesedéstől juthatunk el az önpusztítás szakaszáig. – A kezdeti lelkesedést fokozott energikusság, bizonyítási kényszer jellemzi, azonnali eredményt vár a személy a munkájától

wpFotó: Pixabay

A túlazonosulás alatt azt értjük, hogy összemosódnak a munka és magánéleti szerepek, melynek jó kimenetele esetén kialakul a realizmus fázisa. Ekkor a személy képes szelektálni, prioritást állítani, valamint határokat kijelölni. Amennyiben ez nem sikerül, a stagnálás szakasza lép fel, ahol csökkennek az elvárások, a teljesítőképesség, az elkötelezettség és a nyitottság. A frusztráció fázisában az egyén gyakrabban büntet, szigorodik, visszahúzódik, kudarckerülővé válik. Az apátia szakaszában megjelennek a pszichoszomatikus betegségek, depresszió, szorongás, végső esetben akár önpusztítás is – hívta fel a figyelmet a szakember.

Amikor csökken a motiváció

Ha figyelünk magunkra, akkor egészen pontosan érzékelhető az érzelmi harmónia elvesztése. A kiégéshez vezető út következő lépése a kognitív teljesítőképesség. Ezután következik a kreativitás és motiváció csökkenése, amely koncentrációs problémákkal és csökkent produktivitással jár.

– Ezen a ponton kapcsolódnak be az elhárító mechanizmusok is. Megjelenik az ellenállás és a változással szemben a probléma tagadása, amely konzerválja és predesztinálja a kiégést. A folyamat következő negatív fordulópontja, amikor a legyengült immunrendszer következtében jelentkezik a pszichoszomatikus tünetképződés, és felborul a szervezet pszichovegetatív egyensúlya. Ez az utolsó pont, ahonnan a kiégés még visszafordítható – mondta Majer Réka.

Változásokra van szükség

Figyeljünk oda egymásra a munkahelyeken, merjünk szólni a munkatársunknak, ha úgy látjuk, valami megváltozott, valami nincs rendben, és vegyük komolyan, ha felénk ilyen típusú jelzés érkezik. Keressünk segítséget, forduljunk szakemberhez.

– A szindróma kezeléséhez az egyén és a munkahely közös változására van szükség. Minden esetben érdemes mindkét területtel foglalkozni, megnézni, hogy az egyénnek az életében a munkán kívül milyen élethelyzete van.

Sokszor a nyugtalanító magánélet hat negatívan a munkahelyre, és úgy tűnik, hogy kiégésről van szó, de kiderülhet, hogy a háttérben más probléma áll.”

Illetve fontos a munkahely megvizsgálása is, hogy a problémák, amelyeket az egyén érzékel, mennyire reálisak.

Hiszen sok esetben a szervezet működésében vannak olyan megoldható fennakadások, amelyek a kiégéshez vezetnek. Fontos a megfelelő szabadidős és kikapcsolódási lehetőségek biztosítása az életünkbe, és ezek beépítése a mindennapjainkba – fűzte hozzá az egészségpszichológus.

Munkahelyet váltani?

Mivel egy komplex tünet­együttesről beszélünk, a hatása is összetett módon jut érvényre, tehát nem korlátozódik a munkahelyre. Sőt, sokszor a család hamarabb észreveszi, hogy gond van, hamarabb érzi azt, hogy eltolódnak a fontosságok és a szerepek. Igen komoly fizikai egészségkárosodást okozhat az immunrendszer gyengülésétől kiindulva, pszichoszomatikus betegségeken át, akár a daganatos betegségek kialakulásához is vezethet. – Mivel ez egy krízishelyzet, mindenképpen szakember segítségére van szükség. Nagyon fontos, hogy ahogyan a kialakulás is hosszú időn át történik, a kezelés és a változás elérése is hosszú folyamat. Gyakran szükség van változásokra, szakma- vagy munkahelyváltásra, vagy egy nagyobb szünetre a munkából, amely lehetőséget ad az önismeret mélyítésére, a szakmaválasztás átgondolására – tette hozzá végezetül Majer Réka.

– Nagy Emese –


Szubjektív

Úgy gondolom, hogy a kezdeti tűz elengedhetetlen egy munkahelyen, úgy, mint egy párkapcsolatban. Meg kell ismerkedni az élethelyzettel, el kell merülni benne, majd élvezni minden pillanatát. Sokszor eluralkodhat rajtunk az elégedetlenség és a kudarcélmény, de ha egy kapcsolatot meg lehet menteni, akkor saját magunkon is tudunk segíteni. A különbség az, hogy amíg az egyiknél két ember boldogságáért harcolunk, addig a másiknál a saját életünkért. NE








hirdetés










hirdet�s