Amerikai választások – Az európai lapok ellentmondásosnak ítélik meg a választások eredményét

Az európai sajtó csütörtökön ellentmondásosnak ítélte meg az Egyesült Államokban megtartott félidős kongresszusi és kormányzóválasztások eredményét
Az európai sajtó csütörtökön ellentmondásosnak ítélte meg az Egyesült Államokban megtartott félidős kongresszusi és kormányzóválasztások eredményét - © Fotó: bbc.co.uk
London, Párizs, Róma, Berlin, Varsó, Moszkva – Az európai sajtó csütörtökön ellentmondásosnak ítélte meg az Egyesült Államokban megtartott félidős kongresszusi és kormányzóválasztások eredményét, többen pedig óva intettek attól, hogy az európai hatalmak tévesen Donald Trump elnök egyértelmű vereségeként értékeljék a történteket.

A L’Opinion című liberális francia lap szerint “azok, akik külföldön most üdvözlik Donald Trump félidős vereségét, tévesen örülnek. Először is azért, mert a választási eredményt az amerikai elnök fél győzelmeként is lehet értelmezni, hiszen a 2020-as újraválasztási esélyei teljesen megmaradtak. Másrészt pedig azért, mert jóllehet, hogy mostantól számolnia kell a demokrata ellenzékkel belpolitikai téren az adó, a bevándorlási vagy a költségvetési kérdésekben, a külkereskedelemben és a külpolitikában továbbra is teljesen szabad keze lesz”.

A Le Figaro vezércikke szerint is Trump erőfölényben van 2020-ra. “Az amerikai elnök átment a félidős vizsgán. Kormányzási képességét érinti a kongresszusi vereség, de a republikánusok jó ellenállásának köszönhetően reménykedhet egy második mandátumban” – írta a konzervatív francia lap, amely szerint a trumpizmus beágyazódott az országban.

A balközép Le Monde hasonló álláspontot képvisel: “azzal, hogy személyesen részt vett a kampányban és 37 nagygyűlést tartott országszerte az elmúlt két hónapban, Trumpnak sikerült a károkat korlátoznia. És most már a képére formált, trumpizált republikánus párt áll mögötte”.

A Libération szerint viszont “a valóság ennél egyszerűbb: az eredmény egyértelmű és világos vereség Trump számára. A demokraták simán visszavették az ellenőrzést a képviselőházban. Az elnöknek mostantól egy ellenséges házzal szemben kell a számára fontos törvényjavaslatokat megszavaztatnia”. A baloldali lap szerkesztőségi írása úgy véli, hogy “ez a vigasz kezdete minden demokrácia számára a világban, ellentétben azzal, amitől tartani lehetett, a mindenhol jelentkező nacionalista hullám talán nem söpör el mindent. Úgy látszik, hogy a demagógia új kezdetet provokál” – írta a Libération.

A máris feszült transzatlanti viszony még további eróziójához vezetne, ha az európai hatalmak az eredményt az általuk képviselt ügyek előmozdítására próbálnák kihasználni – írta szerkesztőségi cikkében a The Times. A konzervatív brit napilap szerint egyes európai országok például abban reménykednek, hogy az amerikai képviselőházban többségbe került “demokrata barátaikkal” összefogva vissza tudják terelni az Egyesült Államokat a nemzetközi klímaegyezménybe, a német külügyminiszter pedig az amerikai importvámokkal szembeni kampány erősítésére szólította fel az EU-országokat. Mindez a washingtoni erőegyensúly félreértését jelzi, a külpolitika irányítása ugyanis változatlanul és szilárdan a kormányzati rendszer végrehajtó ágának hatásköre, s Trump valószínűleg egyre szélesebb körben él is majd e hatáskörrel. A The Times szerint azoknak a külföldi vezetőknek, akik arra számítanak, hogy Trumpnak csak egy elnöki időszaka lesz, újra kell gondolniuk álláspontjukat, Trump ugyanis valószínűleg indul a 2020-as elnökválasztáson, és a jelenlegi forma alapján meg is nyeri.

Az Il Giornale olasz jobbközép napilap úgy látta, az “elefánt” Trumpnak sikerült ellenállnia, a kongresszust ugyan megosztotta a választás, de a konzervatívok kitartottak mellette. A legnagyobb példányszámú Corriere della Sera szerint az országban tovább erősödött a demográfiai és a geopolitikai megosztottság. Trumpot az eredmény csak ösztönzi, mivel őt “támogatói energiája és ellenfelei gyűlölete” táplálja. A balközép La Repubblica azt írta, véget ért Trump abszolút hatalma, a következő két évben folyamatos politikai küzdelem vár az elnökre, amire ő permanens választási kampánnyal fog válaszolni. A La Stampa azt hangsúlyozta, hogy a demokraták és republikánusok “egymást váltó” politikai sikere az amerikai demokrácia erejének bizonyítéka. Az Il Messaggero kommentárja szerint Trumpot ismét a fehér és kevésbé iskolázott lakosság támogatta, s az elnök addig a helyén marad, amíg nincs kihívója.

Az ABC című spanyol konzervatív napilap kifejtette: a félidős választások bizonyították az amerikai társadalomban keletkezett radikális szakadást, s rámutatott, hogy az eredmények megegyezésre kötelezik az elnököt döntései többségéről. Az újság szerint a demokrata oldal eredményei igazolják, hogy az észak-amerikai politika a jelképek terén egyre inkább hasonlít az európaira: több a nő és nagyobb a kisebbségek jelenléte a kongresszus soraiban. A baloldali El País úgy véli, a kongresszusban képviselői helyet szerzett demokrata jelöltek társadalmi, faji és nemi sokszínűsége szétszakítja Trump és követőinek délibábját egy homogén észak-amerikai identitásról. A demokrata pártnak ki kell használnia a jelöltjei keltette illúzió hullámait, hogy megteremtsék az egység új üzenetét, amelyben az intézmények a pártérdekek felett maradnak – érvelt szerkesztőségi cikkében az újság.

A konzervatív német Die Welt kiemelte: a választások eredménye nem gyógyír az egyre mélyülő politikai megosztottságra, hiszen a republikánusok és a demokraták is győztesnek tekinthetik magukat, és ez “semmi jót nem ígér az ország jövőjére nézve”. A demokraták titkon azt remélték, hogy a szenátusban is megszerzik a többséget, vagy legalább földcsuszamlásszerű győzelmet aratnak a képviselőházban, de mindez elmaradt, és így “elfelejthetik” az elnök elmozdítását célzó eljárást. A baloldali Frankfurter Rundschau szerint természetes, hogy félidőben “kileng az inga” az ellenzékben lévő párt felé, és Trump elnöki tevékenységét, “a politikai ellenfelek folyamatos rágalmazását, a kisebbségek elleni uszítást és az ezernyi hazugságot” tekintve “csalódást keltő”, hogy ez a folyamat nem volt erőteljesebb.

Az, hogy a republikánusok elveszítették a többséget a képviselőházban – növelve viszont szenátusi fölényüket – nem jelzi, hogy “lejárna Trump ideje”, az amerikai elnöknek esélye van újraválasztásra 2020-ban – véli a lengyel Rzeczpospolita. A független jobbközép napilap kommentátora szerint “Amerika nem ment át egy politikai hurrikánon, bár új szelek támadtak”. Nehezebb lesz ezentúl a kormányzás, a Kongresszus két háza kölcsönösen akadályozza majd egymást, megerősödnek a fékek és egyensúlyok mechanizmusai. A Gosc Niedzielny konzervatív hetilap honlapján közölt kommentár szerint az amerikai politikai színtéren végbement változások nem lépnek túl a félidős választásokkor megszokott eltolódások keretén, a demokraták “viszonylagos győzelme” nem jelenti a politikai főirány megváltozását.

A Romania Libera című román konzervatív lap vezércikkírója szerint Trump győzött, ha figyelembe vesszük, mekkora erőket vonultatott fel ellene a “mélyállam”, a média jelentős része és a civil szervezetek hathatós támogatását is élvező baloldal, amely “persze azzal fog dicsekedni”, hogy többsége van az elnök felfüggesztésére képes Képviselőházban. A bukaresti szociálliberális kormányhoz közeli dcnews.ro portál elemzője is úgy látja, hogy a sokak által várt Trump-ellenes hullám elmaradt, de értékelése szerint megnőtt a valószínűsége annak, hogy az alsóház megkísérli az elnök félreállítását. A jobboldali hotnews.ro portál elemzője szerint olyan eredmény született, amellyel mindenki elégedett lehet, de mélyül az amerikai társadalom megosztottsága, erősödik a gyűlöletbeszéd. Ha a félidős választások helyett elnökválasztásról lett volna szó, a leadott voksok egy újabb mandátumot eredményeztek volna Donald Trump számára – vonja le következtetést a román lap.

A kongresszus hatalmi megosztottsága láncon tartja majd a Fehér Házat és talán megkönnyebbülést hoz a világ többi részének – írta kommentárjában a Hospodárské Noviny című szlovák gazdasági-közéleti napilap. A republikánusok vesztettek, mert nem fognak tudni kormányozni, a demokraták kicsit nyertek, mert nem kell majd kormányozniuk – írta a baloldali pozsonyi Pravda, amely szerint az Egyesült Államokra kemény két év vár. A “Nem Trump, hanem a republikánusok veszítettek” című cikk írója szerint Trumpnak bizonyos szempontból van mit ünnepelnie, mégpedig azt, hogy a republikánus párt azon része, amely “túlélt” már teljesen az ő pártja lesz. A választások eredményei a valódi politikai életben azt a változást hozták, hogy Trumpnak olyan ellenzéke lesz, amelynek van hangja és ereje is – írta főszerkesztői kommentárjában a pozsonyi liberális Sme. Beáta Balogová szerint a választás arra mutatott rá, hogy kezd felébredni a választóknak az a generációja, amely nem akarja, hogy a politika átlagon aluli celebek terévé váljon.

Bár az amerikai félidős választások nem Donald Trumpról szóltak, az elnök meggyengülve került ki a megmérettetésből – véli egybehangzóan a cseh sajtó. “A demokraták azzal, hogy megszerezték a képviselőházi többséget, átrajzolták az ország politikai térképét. A választások lényegében patthelyzetet eredményeztek, de ez a helyzet a demokraták számára kedvezőbb. Nem volt semmijük, de most újra bekerültek a hatalomba” – írja a liberális Mladá Fronta Dnes. Két évvel Trump elnökválasztási győzelme után, az amerikaiak úgy döntöttek, hogy nagyobb ellenőrzés alá vonják államfőjüket. Washingtonban megszűnt az egypárti uralom – vélekedik a Hospodárské Noviny című liberális napilap. A baloldali Právo egyik kommentárja szerint a jövőben éles összetűzésekre lehet számítani az amerikai képviselőház és a szenátus között, de “nem kizárt, hogy ez Trumpnak tetszeni fog”.

Ukrajna számára még kedvezőbbé vált a helyzet azzal, hogy az amerikai szenátusban megmaradt a republikánus többség, viszont a képviselőházban az ellenzéki demokraták kerültek többségbe – fejtette ki a Jevropejszka Pravda című ukrán hírportál. Az Oroszországgal szembeni amerikai katonai nyomásgyakorlás és a szankciók fennmaradását az garantálja, ha a két párt azokat egyaránt támogatja. Ez lehetővé teszi azok elhallgattatását, akik szeretnék helyreállítani a barátságot Moszkvával – fejtette ki a szerző, hozzátéve, hogy Ukrajna támogatása eddig egyike volt azon kevés ügyeknek, amiben egyetértés volt a republikánus és a demokrata párt között.

A The Times of Israel című angol nyelvű izraeli honlap arra hívta fel a figyelmet, hogy a választás éjszakáján Donald Trump két zsidó milliárdos, Sheldon Adelson és Stephen Schwarzman társaságában figyelte az eredményeket. A keményvonalas izraeli kormányzatot is jelentős összegekkel támogató kaszinómágnás, Adelson – Soros György legfőbb amerikai ellenfele – több mint 112 millió dollárt adományozott a republikánusoknak a 2018-as félidős kampányra, és Schwarzman ennél mindössze félmillió dollárral csekélyebb összeggel járult hozzá a kiadásokhoz.

A Vedomosztyi című orosz gazdasági napilap szerkesztőségi cikkében úgy vélekedett, hogy Oroszország számára a félidős választások eredménye semmilyen esetben nem jelentett volna számottevő változást. A demokraták megerősödése nyomán arra lehet számítani, hogy még nehezebbé válik Moszkva és Washington kapcsolatainak helyreállítása, ugyanakkor csökken a fegyverkezési verseny esélye.

A hasonló profilú Kommerszant arra számít, hogy az amerikai végrehajtó és törvényhozó hatalom közötti szembenállás felerősödése együtt jár majd a Trump és Moszkva állítólagos összejátszására vonatkozó vizsgálatok újabb hullámával. A Kongresszussal való megállapodás elkerülhetetlensége pedig arra kényszerítheti majd Trumpot, hogy feladja az amerikai-orosz viszony normalizálására vonatkozó terveit, amelyek egyébként sem tartoznak majd a prioritásai közé a 2020-as választások kampányában.

-MTI-