Amerikai katonai fellépés Líbiában – Obama: milyen háború?

Akt.:
Amerikai katonai fellépés Líbiában – Obama: milyen háború?
Washington  (MTI) – Amerikai képviselők egy kétpárti csoportja a bíróságon próbál meg érvényt szerezni a kongresszus azon alkotmányos jogának, hogy a jóváhagyása nélkül az elnök ne indíthasson háborút. A lépés oka, hogy Barack Obama csaknem károm hónappal ezelőtt adott utasítást a Líbia elleni légicsapások megindítására. A Fehér Háznak a honatyákhoz eljuttatott jelentése szerint azonban Washington nem visel háborút Líbia ellen.

Háború az, ami háborúnak látszik” – fogalmazott sommásan a CNN-nek nyilatkozva Dennis Kucinich demokrata képviselő, a kormány elleni kereset egyik társzerzője.

A Fehér Háznak a kongresszushoz eljuttatott, 32 oldalas fejtegetése szerint azonban a dolog nem ilyen egyszerű. Az elnöki kabinet által kiadott dokumentum szerint ugyanis a líbiai amerikai katonai műveletek nem minősülnek olyan típusú “háborús cselekménynek”, mint amilyenről az 1973-as törvény rendelkezik, amely a törvényalkotók szerint pontosította a hadviselésre vonatkozó alkotmányos rendelkezéseket.

“Nem veszünk részt hosszantartó harcokban”

“Nem veszünk részt hosszantartó harcokban. Nem folytatunk tűzharcot ellenséges erőkkel. Nincsenek csapataink a terepen. Csapatainkat nem fenyegetik veszteségek” – nyilatkozott a The Washington Postnak Bob Bauer, a Fehér Ház jogtanácsosa. Szerint Líbiában nem várható a harci cselekmények olyan eszkalációja, amely összeütközésbe kerülhetne a kongresszusnak a hadüzenet megerősítésére vonatkozó jogkörével.

A Nobel-békedíjas elnök csapata szerint tehát Líbiában merőben más katonai fellépés zajlik, mint például Afganisztánban vagy Irakban. A kormányzati dokumentum rámutatott, hogy Washington a Kadhafi-rezsim elleni beavatkozás első napjai után a NATO-nak engedte át a műveletek irányítását, amelyekben az amerikai erők jelenleg csak támogató szerepet játszanak.

A fehér házi jelentés emellett tudatta a 14 ezer milliárd dollárt meghaladó államadósság növekedése miatt aggódó honatyákkal, hogy a líbiai katonai műveletek eddig 715,9 millió dollárjába kerültek Amerikának, szeptember végéig pedig a számla várhatóan 1,1 milliárd dollárra rúg majd. A kormányzat ezért nem tervezi, hogy az akció folytatásához pótlólagos költségvetési támogatásért forduljon a törvényhozáshoz.

A kongresszusnak azokra a kérdéseire azonban, hogy pontosan mi is az elnök célja Líbiában, azt milyen eszközökkel és milyen határidővel kívánja elérni, továbbra sem adott választ a dokumentum. Ennek jogi felfogását John Boehner republikánus képviselőházi elnök kabinetje “kreatívnak” minősítette.

Az amerikai politikai rendszer hatalmi ágai között a hadviselés szabályai miatti súrlódások történelmi eredetűek. Ezek alapvetően arra vezethetők vissza, hogy az Egyesült Államok alkotmányának 1. cikke kimondja: a hadüzenet a kongresszus kizárólagos jogköre, a 2. cikk azonban leszögezi, hogy az elnök a haderő főparancsnoka.

Harry Truman elnök 1950-ben kongresszusi jóváhagyás nélkül küldte Koreába az amerikai csapatokat, s hivatali utódjai azóta több konfliktus esetén követték ezt példát. A Fehér Ház ugyanis hagyományosan vonakodik elismerni a kongresszusnak azt a jogát, hogy az összes katonai konfliktus ügyében hallassa hangját.

A háború törvény

A törvényhozás 1973-ban azzal próbált meg tiszta vizet önteni a pohárba, hogy megalkotta a háborúra felhatalmazó törvényt (War Powers Resolution vagy War Powers Act), amelynek értelmében az elnök köteles 48 órán belül értesíteni a kongresszust, ha katonai akciót rendel el. (Líbiával kapcsolatban Obama ennek a követelménynek hétfőn levélben tett eleget.) A törvény értelmében ugyanakkor az amerikai erők 60 napnál hosszabb ideig csak kongresszusi felhatalmazással vehetnek részt harcokban; ez viszont már a múlt hónapban lejárt.

Az 1973-as törvény alkotmányosságát többen és többször megkérdőjelezték; azt az elnök és a honatyák hagyományosan eltérő módon értelmezik. Maga Obama, aki korábban alkotmányjogot oktatott, 2007-ben, még szenátor korában kijelentette, hogy “az elnöknek nem áll jogában katonai támadást elrendelni, ha az nem irányul a nemzetet közvetlenül fenyegető veszély elhárítására”. Elnökként viszont a kongresszusi felhatalmazást mellőző történelmi precedenseket követi.

A 90-es évek amerikai intervenciói sorában a törvényhozás által is megszavazott afganisztáni és iraki megszállás voltaképpen kivételnek számít. Az idősebb Bush elnök 1992-ben kongresszusi áldás nélkül küldött csapatokat Szomáliába, Bill Clinton pedig 1994-ben Haitira. Utóbbi emellett önhatalmúlag rendelte el, hogy mérjenek rakétacsapást egy afganisztáni táborra, amelyben Oszama bin Ladent gyanították. Ugyanígy járt el a boszniai légi háború elindításakor is.

A kongresszusnak elvben, az 1973-as törvény értelmében, a finanszírozás leállításával lehetősége lenne a folyamatban lévő katonai műveletek megszakítására, ahogy azt a vietnámi háború esetében tette. A törvényhozásnak emellett az is jogában áll, hogy eljárást indítson az általa törvénysértéssel vádolt elnök leváltására.

Idáig azonban elemzők szerint aligha fajulhatnak az ellentétek, ám az Obama-kormányzat elleni bírósági kereset új dimenziót vitt a konfliktusba. “Most már a bírónak magyarázhatnak” – jelentette ki Dennis Kucinich képviselő.

Három hónapos kislány lehetett a boszniai háború legfiatalabb áldozata

LÍBIA: A háború számokban








hirdet�s