Aranyérmes, de ugyanaz az ember maradt, mint a világbajnokság előtt

Aranyérmes, de ugyanaz az ember maradt, mint a világbajnokság előtt
© Fotók: Ádám János
Alsózsolca – Hétéves kora óta íjászkodik a világbajnok Botond. Még négy korosztályban tervezi, hogy győz.

A Történelmi Íjász Világbajnokság apropóján beszélgettünk Vartnal Botonddal, az alsózsolcai sportoló augusztus közepén Gyulán, a verseny legfiatalabb korosztályában az összes versenytársát megelőzte.

Miért választottad az íjász sportot?

Első osztályos koromban egy családi napon ismerkedtem meg az íjászattal, ahol ki lehetett próbálni, ott találtam rá erre a sportra. Hét éve csinálom, jelenleg a Haza-Húzó Íjász Sportegyesületnél, most 14 éves vagyok. Nagyon szeretem a csapattársaimat, a versenyzés hangulata különösen vonz, ahol egy alkalommal körülbelül húsz csapat méri össze a tudását.

Hogyan épül fel egy-egy edzés?

Ugyanúgy, mint az úszásban, itt is többfajta íjászat van. Létezik a történelmi szakág, a pályaíjászat, a futásíjászat, a terepíjászat. A legösszetettebb a történelmi íjászat, mert azon belül is sok típusfeladat van. Például lőlapra kell lőni 4 métertől 35, esetenként 50 méter távolságig, és ügyességi része is van, ahol pörög, forog és csúszik a cél. Része az úgynevezett 3D íjászat is. Az edzéseken olyan feladatokat gyakorolunk, amelyek a versenyen biztos, hogy kötelező elemként előfordulnak majd. Viszont arra nem tudtunk előre felkészülni, hogy milyen célok lesznek, mert alapvetően teremben gyakorolunk, a terepen pedig mindig ér minket valami meglepetés. Az erőnléti edzésekre nem igazán jut idő, de én szeretek, és viszonylag sokat szoktam biciklizni. Az egyesületi edzéseken kívül itthon apa segít. Bár ő nem íjászkodik, de a családban neki van a legtöbb érzéke hozzá.

Mit jelent az, hogy 3D íjászat?

Olyankor erdőben terepen lövünk, különböző távon szilikon gumiállatokra, amelyek teljesen élethűek csak nem mozognak. Az állatfigurákon több zóna van, a test ötöt ér, a tüdő nyolcat, a szív pedig tízet. Némelyikre tereptárgyat is felfestenek, amelyekre nem érdemes lőni, mert nem jár érte pont.

Milyen képességek kellenek ahhoz, hogy valaki jó íjász legyen?

Türelem, fegyelem, koncentráció, és kell hozzá, hogy jó erőben legyen az ember. Mióta íjászkodom, megizmosodtam, és javult az állóképességem, mert a terepen akár több kilométert is megteszünk egy-egy alkalommal.

Miben változtatta meg az életedet a sport?

Az időbeosztásomra jobban oda kell figyelnem, mert az iskolában is szeretnék teljesíteni, de ez nem túl nehéz. Tavaly pályáztunk a Jó tanuló, jó sportoló díjra. A történelem a kedvenc tantárgyam, ezért is volt különösen jó választás számomra az íjászat. Nagy verseny előtt három-négy napot edzek egy héten, de egyébként is hetente egyszer másfél-két órát. Az íjászat fejleszti a kitartást és a fegyelmet, de ez oda-vissza hat. Szívesen gondolok arra, hogy amit a sportban megtanulok, azt az életben is lehet használni, és talán meg is komolyodtam kicsit. Kevés szabadidőm marad, mert mindig megyünk valahová. Egyébként szeretek playstationözni, és rajongok a jégkorongmeccsek iránt is. Szóval alapjaiban nem változott meg az életem, csak beépítettem a sportot. Világbajnokként is ugyanaz maradtam, mint aki előtte voltam.

Vartnal-Botond-02-aj_650

Kinek ajánlanád az íjászatot?

Korosztály szempontjából bárkinek, mert még nyolcvan év fölötti íjászok is sportolnak. A fizikai tulajdonságok szempontjából egyedül az erőnlét fontos, de az is fejleszthető. Ami talán a leglényegesebb, az a fegyelem. Az íj egy komoly fegyver, amihez engedély kell. Amikor az utcán közlekedem, mindig nálam kell lennie a MISZ igazolványomnak, és nem lehet felajzva az íj. Egy íjásztársammal esett meg két éve, hogy elfelejtette leajzani az íját, és több tízezer forintra büntette meg a rendőrség.

Hogyan készültél a világbajnokságra?

Mindig attól függ, hogy milyen versenyre megyünk éppen, az alapján alakul az edzésprogram. Főként teremben gyakoroltam lőni mindenféle célra, olyanokra, amikről tudtam, hogy lesz a világbajnokságon. Viszont hét év íjászkodás után a mentális felkészülésnek már sokkal nagyobb szerep jut, mert az eredményt inkább a tudás határozza meg, és az, hogy képes vagyok-e elviselni a stresszhelyzettel járó nyomást. Erre sok versenytapasztalattal lehet leginkább rákészülni. Egyszer azt olvastam, hogy a többi sportágban a mentális állapot 10-20 százalékban befolyásolja az eredményt, addig az íjászatban 60 százalékban, de kicsit a szerencsén is múlik. Nekem már van egy világbajnok második, Európa-bajnok első, második címem, és nyolcszoros országos bajnok is vagyok, tehát lehet mondani, hogy van rutinom a versenyzésben. Idén például sérülten nyertem meg a világbajnokságot, mert korábban a testnevelés órán szereztem egy elég komoly izomsérülést, amiből még nem egészen épültem föl.

Hogyan alakult a verseny?

Ebben az évben Magyarországon, Gyulán rendezték a világbajnokságot, ahová huszonöt országból érkeztek Németországtól kezdve Kirgizisztánig. Több mint háromszázan vettünk részt, akikből nagyjából százan jöttek külföldről. Mindenki beöltözve, három pályán versenyzett, egyszerre négy-öt órán keresztül. Kötelező volt a versenyruha, és az sem volt mindegy, hogy milyen cipőt viseltünk. Vittük magunkkal a nagyon könnyű, maximum egy kilós íjunkat, amelynek azonban a kihúzási súlya 16 és fél kiló, valamint a vesszőket, a tegezt és kiegészítésképpen általában kihúzókesztyűt. Egy hétig tartott a verseny, hétfőn már bemelegítésképpen lőttünk, aztán keddtől vasárnapig versenyeztünk. Változó a létszám és a korosztály is. A versenyen íj kategória szerint csoportosították a versenyzőket korosztályonként. Húsz- huszonegy csoport csapott össze forgószínpadszerűen. A világversenyek baráti hangulatúak, az ellenfelek jóindulattal viszonyulnak egymáshoz, de azért sokkal nagyobb a feszültség mint egy edzésen, mert egy kis hiba is a helyezésbe kerülhet. Idén például úgy nyertem, hogy kockáztattam, mert harmadikként jutottam be a döntőbe. Azt választottam, hogy a távolabbi célt lövöm meg, ami dupla annyi pontot ért.

Tudsz olyan történetet mesélni, ami nagyon emlékezetes számodra?

A tavalyelőtti világbajnokság nehéz volt, mert az utolsó négy célnál veszítettem el az első helyemet. A tavalyi Európa Bajnokságra pedig szívesen emlékszem vissza, mert az egész verseny alatt egy 21 éves kínai fiúval, Kennel versenyeztem együtt, akivel jó barátságba kerültem. Szinte nem is a megmérettetésre figyeltem, hanem, hogy vele beszélgessek. Meghívott minket a kínai versenyre, de mivel 37 órás az út és nagyon költséges, Szlovákiánál távolabb még nem jutottam, mert ezt nem támogatja anyagilag az egyesület. Jövőre tervezem az első külföldi világversenyt Lengyelországban. Idén nagyon sűrű és fizikailag is megterhelő lett volna még egy világversenyre elmenni.

Kik azok, akik támogattak az íjász karrieredben?

Leginkább a szüleim és az edzőm, Tóth Géza, illetve Spisák Erika néninek, egyesületem másik vezetőjének is sokat köszönhetek. Ők tanítottak meg a legapróbb fogásokra és célozni, amire körülbelül négy másodpercem jut a lövések előtt, habár a történelmi íjon még irányzék sincs. Nagy példaképem pedig Nahóczki Péter többszörös Európa- és világbajnok. A barátaim és a szűkebb környezetem örül a sikereimnek, figyelemmel követi a pályafutásomat és szurkol értem, de van néhány irigyem is. A településtől szoktunk kapni támogatást minden évben. Miskolc város önkormányzata már négy alkalommal tüntetett ki, és decemberben újra számítok rá. Egyszer gokartozást kaptam, máskor meg uszodabérletet. A világbajnokságon pedig vásárlási utalványt nyertem, amiből idén egy műállatot vettünk otthonra.

Vartnal-Botond-07-aj_650

Mik a terveid a jövőre nézve?

Még nem egészen fogtam fel, hogy győztem, de nagyon örülök neki. Eléggé elfáradtam, úgyhogy először kipihenem magam. Jó érzés, hogy elértem a célomat, még négy kellene ebből az idősebb korosztályokban. Szeretném megőrizni az első helyemet ott is. A távolabbi jövőről egyébként fogalmam sincs, de most úgy látom, hogy inkább szakmát szeretnék szerezni, nem a sportból akarok megélni. Mivel a történelmi íjat választottam, azzal nem mehetek tovább az utánpótlás válogatottba, pedig már kétszer hívtak. Szóval, ha hivatásos sportoló szeretnék lenni, ahhoz íjat és edzőt kellene váltanom, és csak azokra a versenyekre mehetnék el, amit kijelölnek számomra. Emellett az nagyon komoly felkészülést igényel, hajnali úszó- és teniszedzésekkel jár, és 1200 lövést kell naponta leadni, amit egyelőre nem tudok vállalni.

Milyen hagyománya van az íjászatnak Magyarországon?

A sport több elemét Magyarországon találták ki, és a világversenyek megrendezésében is az élen járunk. Nekünk ez nemzeti sportunk, mivel a történelmi hagyományainkhoz kötődik, de Bhutánban például ez nemcsak sport, hanem életforma. Olyannyira, hogy az idei világbajnokságra még a volt miniszterelnökük is ellátogatott Magyarországra. Lengyelország és Mongólia szintén a magáénak vallja az íjászatot, de sokan jöttek a versenyre Kazahsztánból, Kínából, Malajziából, Szingapúrból, Thaiföldről és Kirgizisztánból is.

Mennyire ismert ez a sport a magyar fiatalok körében?

Nem nagyon. Néhanapján már van róla közvetítés a tévében, de főleg a lovasíjászat kezd felkapottá válni. A történelmi íjászat kevésbé ismert, mint mondjuk a sportlövészet, viszont sokan gyakorolják. Úgy tudom, hogy jelen pillanatban a Magyar Íjász Szövetségnél 1800 íjászt jegyeztek be mindenféle szakágban, és nagyon sokan vannak, akik regisztráció nélkül, hagyományőrzőként űzik a sportot.

Detzky Anna


Névjegy: Vartnal Botond

Született: Miskolc, 2004.06.17.

Tanulmányok: Alsózsolcai Herman Ottó Általános Iskola és AMI 8. osztály

Egyesülete: HazaHúzó Íjász Sport­egyesület

Sport eredményei (év, helyezés): nyolcszoros országos bajnok

2016: HDH-IAA Történelmi Terem Európa Bajnokság I. hely

2016: HDH-IAA Történelmi Világbajnokság II. hely

2017: HDH-IAA Európa Bajnokság II. hely

2018: HDH-IAA Történelmi Világbajnokság I.hely

(100 arany érme van)

Szabadidő: bicikli, playstation, jég­hoki nézés, történelem



Alsózsolca.
BOON.HU






hirdetés