Ákos és a szép gondolatok

Akt.:
Ákos egészen kicsi volt, amikor rímekben kezdett el beszélni
Ákos egészen kicsi volt, amikor rímekben kezdett el beszélni - © Fotó: Bujdos Tibor
Nyékládháza – A sérült fiatalember egyre-másra írja a verseket. Már a harmadik kötete is megjelent.

Ákos Down-szindrómával és szív­problémával született, mozgásában korlátozott, 18 éves koráig sok-sok napot töltött kórházban, de a lelke tele van ritmusokkal, költői képekkel, verssorokkal, érzelmekkel és humorral. Nemrég jelent meg harmadik verseskötete, és nagyon büszke arra, hogy Fecske Csaba, miskolci író-költő jó barátjának tartja őt.

Örök megtiszteltetés számomra, hogy Fecske Csaba költő barátja lehetek.” Vincze Ákos

Az előzményekről édesanyja, Vincze Sándorné Éva mesélt lapunknak.

– Ákos egészen kicsi volt még, amikor rímekben kezdett el beszélni. Azt hittük, az iskolában tanulta a verseket, hiszen nagyon szerette a mondókákat, gyermekdalokat, de aztán kiderült, hogy nem, a saját sorait mondogatja. Az Éltes Mátyás Általános Iskolában aztán hamar megtanult írni és olvasni. Meglepően hamar, hiszen alig várta, hogy maga is olvashasson verseket, rövidebb történeteket. Egy idő múlva már le tudta írni élményeit, gondolatait.

Korai fejlesztés

– Rengeteget számított, hogy korai fejlesztésben vett részt, hiszen a sérült emberek is lehetnek tehetségesek, és ezt a rendszeres terápiákkal fejleszteni lehet. Alsós korától versenyekre járt és szereplési lehetőségeket kapott, mivel tanító nénije felismerte az Ákosban rejlő tehetséget – idézi fel a kisiskolás éveket az édesanya úgy folytatva: nyolcadik osztályban tanára bevezette a fiát az igazi irodalom birodalmába. Nagy költők verseivel ismertette meg őt. És Ákos továbbra is írta verseit, mindenről, amit csak maga körül látott. Ha kirándulni mentek, akkor arról, ha megfogta valamely táj szépsége, akkor arról, ha egy állatról voltak érdekes gondolatai, akkor azt vetette papírra, de érzelmeit is költőien tudta kifejezni. Az ifjú tehetség nem szűkölködik humorban sem. Vicces verset kerekített például egy strandbéli élményéről, amikor az egyik fiatalnak elveszett a strandpapucsa. Az ekörül kialakult párbeszédet alakította kedves verssé.

– Ákos számára nagy megtiszteltetés volt, hogy két költeményét megzenésítette az Akvarell Zenekar, és azokat Szécsi Viktória énekelte el tavaly a Művészetek Házában – teszi hozzá Éva.

Ösztönző barátság

Elárulja azt is, hogy került fia jó barátságba Fecske Csabával. Ákos részt vett egy rajzpályázaton, ahol a zsűri egyik tagja volt az író-költő. Akkor a fiú talán csak 4 éves lehetett, és alkotásáért különdíjat kapott. Tulajdonképpen Fecske Csaba barátsága és biztatása adott számára inspirációt a későbbiekben, hogy versekkel foglalkozzon. Ezt erősítette meg benne Csorba Piroska író-költő és pedagógus, aki szakmai tanácsaival is segítette tehetsége kibontakoztatását. De Ákos sokat köszönhet a nyékládházi könyvtár Anna nénijének (aki már nincs közöttünk), ő szintén sokat tett azért, hogy a fiú minden olyan kötethez hozzájuthasson, ami a fejlődését segítette. Gyerekkorában és ma is szinte a könyvtár a második otthona, jegyzi meg az édesanya.

Három kötet

Ákosnak eddig három kötete jelent meg. Gondolatok Vincze Ákos tollából, ez a címük. A harmadik tulajdonképpen az első két kötet gyűjteménye. Ez a Tokaji Pedagógiai Szakszolgálat vezetőjének, He­teiné Girincsi Ilonának volt az ajándéka, aki szintén elismeri és nagyra tartja a fiú tehetségét. A megjelenést magánszemélyek adománya is segítette.

– Bár gyermekem sérült, de úgy érzem, hogy mégis egy óriási kincset kaptam általa az élettől. Csodálatos dolog, ahogy az érzelmeit versekbe tudja önteni. Igazi életművésznek tartom a sérült embereket amiatt, hogy meg tudják találni a helyüket az életben. Hiszen az élet az egészséges emberek számára sem könnyű – fogalmaz végül az édesanya.

Hegyi Erika


Maradtak ott a pontok és a vesszők

Természetesen Ákostól is megkérdeztük, hogyan születnek a versek.

– Csak kinézek az ablakon, elmélyülök, és már jönnek is a gondolatok – fogalmaz. – Amikor a könyvemet lektorálták, nem értettem egyet a lektorral. Azt mondta, hogy máshol legyen a pont, a vessző, de én meg azt mondtam, hogy maradjon ott, ahová én tettem, mert különben más a vers értelme.

Amikor a nagymamám meghalt, írtam róla egy verset. A papné ezt olvasta föl, és utána mindenki gratulált nekem. Azt mondták nagyon meghatódtak. Volt olyan versem is, amit én kidobtam a kukába, az édesapám pedig onnan vette ki. Azt mondta, hogy az szép vers, kár kidobni. Aztán be is került az egyik kötetembe.

Óriásai megtiszteltetés számomra, hogy Fecske Csaba barátja lehetek. Azt szokta mondani, hogy én vagyok az első számú, kis poétabarátja. Megvan az összes kötete, rongyosra olvastam őket.


Csorba Piroska
Miskolc - Az én arany Miskolcom címmel rendeztek író-olvasó találkozót tegnap a miskolci Tompa Mihály könyvtárban. Az eseményt a könyvtár és a Martin-kertvárosi Nyugdíjas Klub közösen szervezte. Csorba Piroska Szabó Lőrinc-díjas költővel és műveivel ismerkedhettek meg az érdeklődők. ÉM...

B. Mester Éva
Miskolc - Az Arnóton élő B. Mester Éva Partodra vetett aranyhal című verseskötetét mutatták be. A könyvbemutatót az Irodalmi Rádió szerkesztősége szervezte szombaton Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Megyei Könyvtárban. ÉM