Akkor jó egy gimnázium, ha sikerrel mennek külföldre a diákjai

Akt.:
Akkor jó egy gimnázium, ha sikerrel mennek külföldre a diákjai
© Illusztráció: getty images
Budapest, Debrecen, Miskolc, Nyíregyháza – A sikeresség egyik mértékegysége lett a magas presztízsű magyar középiskoláknál, hogy hány diáknak sikerül kijutnia onnan valamelyik nyugat-európai, esetleg észak-amerikai egyetemre. Vannak osztályok, ahol a tanulók fele már jóelőre tudatosan készül a felvételire, és a középiskola mellett jár valamilyen fizetős magániskolába, ahol külföldön is versenyképes tudást és készségeket kap. A felszabadult légkör, a fiatal, külföldi egyetemeken végzett mentor- és tanárgárda joggal teszi vonzó helyekké ezeket az oktatási központokat, ugyanakkor az iskolán belül is egyenlőtlenségeket szülhet, a vidék-Budapest szakadékot pedig tovább erősítheti, ha a fővárosi elit menedékhelyei lesznek a privát oktatási intézmények. Neuberger Eszter cikke az Abcúgon.

Egyre sikeresebbek a magyar oktatási piacon azok a privát intézmények, amelyeknek fő profiljuk, hogy külföldi, főleg angol-amerikai elit egyetemekre készülő diákokat készítsenek fel a felvételire az angolszász egyetemi kultúra követelményei szerint.

Bár ezek az oktatási vállalkozások alapszolgáltatásként kifejezetten a felvételi előkészítést kínálják, ma már akár középiskolai tanulmányaik legelejétől, egészen a 9. osztálytól beírathatják szüleik valamelyik mentorprogramra a tehetséges diákokat, hogy a különböző tudományterületekbe belekóstolva megtalálják, mi érdekli őket igazán, és miben a legjobbak. Ehhez azonban a szülőknek alaposan a pénztárcájukba kell nyúlniuk, a személyre szabott mentorprogramból ugyanis egy tanév intézménytől függően akár 300-500 ezer forintba is kerülhet.

Már rögtön az első gimis évben

A személyre szabott, a lexikális tudás helyett a kritikai gondolkodás fejlesztését és a készségfejlesztést a középpontba helyező, innovatív képzést kínáló magániskolák emiatt leginkább a magasabb presztízsű, fővárosi gimnáziumokban népszerűek. A legtöbben a két legnagyobb hazai szereplő, a 2010 óta működő Milestone Intézet vagy a 2006-ban megalapított Engame képzési kínálatából választanak, ezeknél a vállalkozásoknál a kezdeti évekhez képest mostanra megtöbbszöröződött a képzésekre jelentkező tanulók száma.

“Az elején csak végzősökkel foglalkoztunk, nem volt még felvételink és jelentkezési határidőnk sem, a diákok akkor jöttek el hozzánk, amikor felmerült bennük a külföldi továbbtanulás gondolata – jellemzően a felvételi határidők előtt pár hónappal” – mondta az Abcúgnak Lévai Balázs, az Engame alapítója. A program bővítését csak később kezdték el, néhány éve nyújtanak készségfejlesztésen, orientáción és az angoltudás fejlesztésén alapuló képzéseket 9-11. osztályosoknak is.

“Gyorsan szembesültünk azzal, hogy csupán a végzős évben nem tudunk kellő segítséget adni a diákjainknak, mivel a magyar felsőoktatásra felkészítő középiskolák teljesen másra fókuszálnak, mint amit a külföldi egyetemek megkövetelnek” – mondta Lévai, majd hozzátette: ma már nem ritka, hogy olyan hallgatóik is vannak, akik nem is akarnak külföldre menni, “egyszerűen többre vágynak, mint amit az iskolában megkapnak”.

Kortárs nyomás

“Nálunk körülbelül az osztály fele külföldi egyetemre szeretne menni, és majdnem mindenki jár valamelyik előkészítőre” – mondta az Abcúgnak Olívia, aki egy budapesti gimnázium végzős diákja. Ő maga is külföldre készül: nemrég nyert felvételt egy nagynevű amerikai egyetem orvosi karára.

A fiatal lány még 11. osztályban jelentkezett az egyik ilyen magániskola korosztályának megfelelő programjára – mint mondta, már akkor tudta, hogy mit és hol szeretne tanulni. “A legtöbben úgy jelentkeznek ide, hogy már tudják, hogy külföldön tanulnának tovább, kevesen vannak, aki konkrét célok nélkül iratkoznak be” – mondta Olívia, akinek a szülei ajánlották, hogy jelentkezzen az előkészítő képzésre.

A legtöbb diák inkább kortársaitól hall először a magániskolák kínálta előkészítő programokról – a legjobb népszerűsítője a képzéseknek az a barát vagy osztálytárs, aki részt vesz benne, és óraszünetben elmeséli az ott szerzett jó élményeket. Így értesült az angolszász egyetemi tanulmányokra felkészítő képzésekről a 9. osztályos Elio is, aki szintén budapesti gimnazista. “Az egyik osztálytársam megosztotta a Facebook-on, hogy felvették az egyik ilyen képzésere, én meg utánanéztem, hogy mi ez, megtetszett, hát jelentkeztem” – mondta.

A fiú, akitől Elio kedvet kapott a jelentkezésre, osztálytársa Dávid volt, aki szintén most kezdte a kilencedik osztályt egy nyolcévfolyamos gimnáziumban. “Az iskolában nem verjük nagy dobra, hogy magániskolába járunk, mert sokan ezt sznob dolognak tartják, és hát néhány tanár sem áll hozzá túl jól: azt mondják, bőven ráér 11-12. osztályban elkezdeni a felkészülést. De szerintem minél előbb kezdi az ember, annál biztosabban sikerül” – magyarázta Dávid.

A középiskolák szerepe

Bár a tanárok hozzáállása egyénenként változik, a külföldi továbbtanulás népszerűsítésében nagy szerepe van maguknak az iskoláknak is, ahol az intézmény sikerességének egyik indikátora, ha minél több diák jut ki tőlük külföldi egyetemekre. “Nálunk az idei tanévnyitón elmondták, hogy a tavalyi évfolyamon 100 emberből 30-nak sikerült külföldön továbbtanulnia” – mondta Olívia, aki úgy emlékszik, az osztályában már nagyon korán téma volt, hogy ki az, aki majd külföldre jelentkezik.

Végzős diákjain keresztül szerzett tudomást a magániskolák tevékenységéről Bakos Györgyi, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium tanára, igazgatóhelyettese. Úgy látja, az iskola diákjai egyre növekvő számban járnak ilyen képzésekre. “Jelenleg 5-10 százalék között mozog az arányuk, tagozattól, osztálytól függően” – mondta.

A 33 fős osztályából 13-14 osztálytársa járt valamelyik magániskolába a 20 éves Zsigának, aki, bár külföldi egyetemen tervezte a továbbtanulást, szüleivel közösen úgy döntött, hogy nem iratkozik be felkészítő képzésre. “Édesapám lebeszélt róla, hogy az utolsó évben beiratkozzak, azzal, hogy a szolgáltatásuk nagy része az adminisztratív útvesztőkben való segítségnyújtás, ezt a praktikus tudást pedig más forrásokból is be lehet szerezni” – magyarázta Zsiga. Végül neki is sikerült bejutni egy angol egyetemre.

Beengedjem, ne engedjem?

A külföldi továbbtanulásra felkészítő fizetős magániskolák népszerűségének növekedésére különbözőképpen reagálnak a középiskolák, de a tanárok személyes hozzáállásán is múlik, hogy támogatják-e diákjukat abban, hogy akár középiskolai tanulmányaik teljes ideje alatt párhuzamosan egy magán oktatási intézménybe járjanak. Az sem mindegy, hogy az oktatási vállalkozások promóciós tevékenységét (tájékoztató előadásait, szóróanyagait) beengedik-e az intézménybe vezetői.

Lévai Balázs, az Engame alapítója elmondta: vannak intézmények, ahol lehetőséget kapnak arra, hogy bemutatkozó előadásokat tartsanak a diákoknak, de nem minden iskola nyitott erre – részben azért is, mert az Engame nyíltan a hazai oktatási rendszer kiegészítéseként definiálja magát. Az Engame és a Milestone képzései leginkább a készségfejlesztés és az orientáció terén hiánypótlóak a középiskolásoknak. A program résztvevői az egyéni mentorálások miatt a jóval nagyobb figyelmet kapnak, mint a normál iskolájukban, a modulalapú oktatás miatt pedig már korán elkezdhetnek a kiválasztott tudományterületre specializálódni – ráadásul mindezt angolul.

“Az iskola támogatja minden olyan információ megosztását, ami a diákok továbbtanulási lehetőségeit bővíti” – válaszolta Bakos Györgyi arra a kérdésre, hogy tanárként, és az Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium vezetésének tagjaként rendben találja-e, ha az iskolában hirdetik a képzéseiket a magánintézmények. Igaz, őt személyesen még nem kereste meg egyik oktatási szereplő sem azzal, hogy ajánlja diákjainak a képzéseiket.

A befektetés a gyerek taníttatásába: kiváltság

A tanárnak és az iskolavezetésnek azonban azt is figyelembe kell vennie, hogy a külföldi továbbtanulásra felkészítő magánintézmények népszerűségének ilyen gyors növekedése mellett az iskolában nagyon könnyen kiéleződhetnek a diákok különböző szociális helyzetéből következő esélyegyenlőtlenségek. Az előkészítő magánórák ugyanis a felső középosztálybeli diákok kiváltságai maradnak.

Bakos Györgyi is látja ezt a problémát: szerinte az egyenlő esélyek megteremtése érdekében a középiskoláknak meg kell próbálnia ugyanazt vagy magasabb szintet biztosítani a diákjainak, mint amit a magániskolákban kapnának. “Tagozaton és fakultáción ez egyébként is elvárás iskolánkkal szemben, differenciált óratartással megvalósítható” – mondta.

Csakhogy a középiskoláknak egyre nehezebb lesz lépést tartania a túlcentralizált és túlterhelt állami rendszerrel szemben rugalmasabb és korszerűbb tudást és pedagógiai módszertanokat kínáló magán- és alapítványi iskolákkal, ahová a középosztálybeli elit tagjai most már évek óta tendenciózusan menekítik a gyerekeiket – vélekedik Neumann Eszter, oktatásszociológus, a King’s College London kutatója. Neumann szerint ez a kimenekítés a politikai spektrum mindét felén működik: a konzervatívabb elit az egyházi, a baloldali-liberális elit pedig az alapítványi iskolákat favorizálja.

“Ha a felső középosztály és az értelmiség távozik a magyar közoktatásból, az jelentős státuszcsökkenésen megy majd keresztül, ami további minőségcsökkenést jelenthet. A nyomásgyakorló és szavazóerővel bíró középosztály hiánya miatt ugyanis a közoktatásba egyre kevesebb állami forrás jut majd” – magyarázta Neumann, milyen következménye lehet hosszú távon a privát oktatási szektor felerősödésének.

A magániskolák térnyerésének rövidtávon, kisebb léptékben is van negatív hatása: azokat az osztályközösségeket, ahol a diákok fele jár valamelyik magániskolába, nagyon könnyen szétzilálhatja például a diákok szociális hátteréből adódó különbségek kiéleződése. Magyarországon ugyanis a közszférában dolgozó értelmiségi anyagi megbecsültsége látványosan elmarad például az IT szakemberétől vagy a magánszektorban dolgozó diplomásokétól – mondta Neumann Eszter -, a plusz anyagi erőforrásokkal, megtakarításokkal nem rendelkező széles tömegek számára így a külföldi továbbtanulás csak a családi kassza túlfeszítésével, az összes családi erőforrás mozgósításával kockáztatható meg.

Ösztöndíjak vannak, de Budapestről nehéz kitörni

Persze ösztöndíjakat mindkét megkérdezett oktatási szereplő kínál a rosszabb anyagi helyzetben lévő diákoknak. A Milestone-ban 30-100 százalékig terjedő tandíjmérséklésre lehet pályázni szociális helyzet alapján, az Engame pedig 20 és 80 százalék közötti tandíjcsökkentést tud felajánlani mind szociális, mind tanulmányi alapon, amit ebben az évben a diákjaik körülbelül egyötöde tudott igénybe venni.

A budapesti gimnáziumok diákságánál jóval szélesebb kört azonban az ösztöndíjas helyek ellenére sem tudnak elérni a magyar oktatási piacon jelenlévő privát oktatási intézmények. Ennek az egyik legnagyobb akadálya, hogy az angol nyelvű képzésre való bejutás alapfeltétele a stabil angoltudás, amit szinte lehetetlen pusztán a középiskolai angolórákon összeszedni. A cikkhez megkérdezett diákoknál is jellemző volt, hogy az angoltudásuk nem csak az iskolából származik: volt köztük, aki Amerikában született vegyes házasságból, és volt, akinél a családon belül a társalgás nyelve angol egy wales-i származású családtag miatt. Ezek persze mind kivételes esetek – a diákok többsége valószínűleg nyelvi különórán szerezte meg azt az angoltudást, ami követelmény egy angolszász egyetemre való bekerüléshez.

Kérdéseinkkel megkerestük a Milestone Intézet alapítóját, Zeitler Ádámot is, ő azonban nem kívánt nyilatkozni.

Neuberger Eszter | abcug.hu