Akcióterv mint adósságcsapda?

By Hegyi Erika
Miskolc – A szakértő szerint az Otthonvédelmi Akcióterv nem nyújt igazi segítséget.

Az Otthonvédelmi Akcióterv legfőbb irányvonalait hétfőn megismerhették az emberek. A részletekre leginkább azok a devizahitelesek kíváncsiak, akik már hosszabb ideje nem tudják fizetni törlesztőrészleteiket, az akcióterv ugyanis az ő megsegítésükre készült.

De valóban segítséget nyújt a csomag? – tettük föl a kérdést elsőként Tuza Máté pénzügyi tanácsadónak, aki nap mint nap bajba került devizahitelesek problémáját próbálja megoldani. Leszögezte: az akcióterv nem nyújt valódi segítséget, úgy tűnik, csupán látszatintézkedésről van szó. Az svájci frank árfolyam-emelkedése miatti többletteher ugyanis nem tűnik el, hanem tőkésedik, tehát újabb kamatok terhelik, így a hitelesek adóssága nem csökken, hanem nő.  A hiteleseknek az nyújtott volna igazi segítséget, ha törlesztőrészleteik maradtak volna a hitel felvételekor megállapított szinten, ezt azonban se a pénzintézetek, se az állam nem vállalja be.

Adósságcsapda

– Ez adósságcsapda – állapítja meg a szakértő, hozzátéve – kevés olyan bank van, amelyik rugalmasan áll az adósok problémáihoz. Aki például elveszti a munkahelyét, törlesztőrészletet fizethetne, majd amikor talál munkát, a különbözetet is ki tudná egyenlíteni.

Tuza Máté szerint a pénzintézeteket az utóbbi időben jó pár kedvezőtlen intézkedés érte a kormány részéről, ezért nem  valószínű, hogy további segítséget nyújtanak majd a hiteleseknek. Az viszont nagyon kedvezőtlenül hat a gazdaságra és az ingatlanpiacra, hogy a hitelezés átesett a ló másik oldalára. Most az ügyfelek alig 10 százaléka felel csak meg a bankok feltételeinek.

Kivártak

Kíváncsiak voltunk arra is, vajon hogyan hat az ingatlanpiacra az akcióterv. Ezért Végső Tibornál, a Miskolci Ingatlanközvetítők Szövetségének elnökénél érdeklődtünk. Ő azt mondta, a nyilvánosságra került információkból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, azonban több problémát is felvetnek a tervezett árverések.

Például azt, hogy pár évvel ezelőtt 20-30 százalékkal magasabb áron vásárolták a tulajdonosok lakásaikat, házaikat. Az elnök szerint az árveréseken valószínűleg elkelnek majd az ingatlanok. Mert van vásárló, aki eddig várt, hogy kedvező áron jusson lakáshoz, a befektetők pedig bérbeadás céljából vásárolnak házakat. Ugyanis a munkaerő-piaci helyzet egyre inkább a lakásbérlést, nem pedig a vásárlást ösztönzi.

Több kérdést is feltettünk a Nemzetgazdasági Minisztériumnak az akciótervvel kapcsolatban. Például azt, ha az állam megvásárolja a bedőlt hitelű ingatlanokat, menyi teher marad a tulajdonosok vállán? A minisztériumban azt ígérték, később válaszolnak.


Az 5 pontból

Az ötpontos akcióterv néhány részlete: 

  • Az árfolyam, amelyen a devizahitellel rendelkezők kérhetik törlesztőrészletük befagyasztását a svájci frank esetében 180, az eurónál 250, jennél pedig – 100 jenre – 200 forint.
  • A „valós” és a rögzített árfolyam különbözete egy forintszámlára kerül, amelyre az állam 2014 végéig vállal 100, ezt követően 25 százalékos készfizető kezességet.
  • A kilakoltatási moratóriumot nem hosszabbítják meg – július 1-jével megszűnik -, de 2011. október 1-jéig „csak” a 30 millió forint fölötti értékű ingatlanok és 20 millió forintnál magasabb kölcsönök esetén lehet árverésre bocsátani a lakásokat és házakat.
  • A Nemzeti Eszközkezelő a kormány tervei szerint – szoros együttműködésben az önkormányzatokkal – két módon is segíti majd a helyzet rendezését. Egyrészt megvásárolja a bajbajutott adósok ingatlanát (Budapesten és a megyei jogú városokban a hitelszerződés szerinti forgalmi érték 55, városokban 50, egyéb helységekben 35 százalékán). Másrészt zöldmezős beruházásként lakásépítési programot indít.
  • Akik hitelük rendezése érdekében nagyobb lakásból kisebbe költöznek, kaphatnak kamattámogatott hitelt. Ennek futamideje legfeljebb 5 év, mértéke pedig évi 3,5 százalék lehet.








hirdet�s