AGYHÁRTYAGYULLADÁS – Nem nőtt az agyhártyagyulladásos betegek száma

Szerda este a zalaegerszegi kórházban 14, a szombathelyi kórházban 2 beteget kezelnek agyhártyagyulladással. A Vas megyei intézményben még egy betegnek hasonlóak a tünetei, de még nem bizonyított, hogy ő is ezt a kórt kapta meg – tudta meg a Független Hírügynökség. Eszerint egyelőre nem nőtt azoknak a fertőzötteknek a száma, akik attól a lakhegyi őstermelőtől vásároltak nyers kecsketejet, akinek állatát vagy állatait kullancs fertőzhette meg.

A zalaegerszegi kórházban elmondták: az első agyhártyagyulladásos beteg múlt kedden jelentkezett a kórházban, ő már jobban van. A többiek állapota súlyos, a hétvégére várható javulás. A kórházakban még néhány esetre számítanak, de nagyobb járványra már nem.

Az őstermelő szintén megfertőződött, és ő is a kórházban ápolt betegek között van. Az állategészségügyi és a kistérségi tisztifőorvos szerint sem hibáztatható a gazda, mert a kötelező éves vizsgálatokat megcsináltatta, nagyon tiszta és rendezett körülmények között kezelte a tejet. Ennek ellenére előfordulhat ilyen eset – mondta Dr. Kardeván Endre. A Zala Megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás igazgatója szerint a fertőzést terjesztő kullancs augusztus elején csíphette meg a lakhegyi gazda kecskéjét. Szerinte az állat egészséges maradt, ám néhány napig mérgező tejet adott, majd a vírus kiürült a szervezetéből.

Tóth Ágnes, zalai kistérségi tisztifőorvos szerint sem tehet az őstermelő a járványról, ugyanis az ilyen kullancsos fertőzés az állatoknál nem mutatható ki. Információik szerint azonban az őstermelő kecskéi közül 3 hete egy nap alatt több is elhullott. Tóth Ágnes nem zárja ki, hogy ezeknek a beteg állatoknak a teje fertőzte meg augusztus elején az embereket.

A tisztifőorvos felhívta a figyelmet: a nyers tejet minden esetben csak felforralva ajánlott fogyasztani. Tóth Ágnes a híradásokban hallotta, hogy néhány beteg azzal indokolta a forralás elmulasztását, hogy a nyers kecsketej gyógyítja az allergiás megbetegedéseket, holott ez nincs tudományosan alátámasztva.

Az őstermelőnek engedélye volt saját telephelyén forgalmazni a kecskéktől lefejt tejet és arra is, hogy néhány boltba, illetve a szombathelyi piacra szállítson. Schneider Ferenc, a szombathelyi kórház infektológiai osztályának vezető főorvosa a Független Hírügynökségnek megerősítette, hogy a kórházukban jelentkezett agyhártyagyulladásos betegek a piacon vásárolták a nyers kecsketejet.

Berencsi György virológus az Országos Epidemiológiai Központ munkatársa szerint is számos kórokozó lehet a nyers tejben, például TBC-baktérium, brucella-baktérium, de olyan is, amelytől máltai lázat lehet kapni. Mindezek a kórokozók hőkezelés hatására elpusztulnak, tehát ha a zalaegerszegi és szombathelyi betegek a kecsketejet felforralták volna, nem kaptak volna agyvelőgyulladást. A szakember azt is elmondta: a mostanihoz hasonló megbetegedés körülbelül tízévente egyszer fordul elő Magyarországon.

Az agyhártyagyulladásnak, amely együtt jár az agyvelőgyulladással 2-3 hét a lappangási ideje. Ribiczey Pál, a zalaegerszegi kórház fertőző osztályának vezető főorvosa elmondta: az esetek felében a betegség enyhébb lefolyású, a fertőzöttek kezelés nélkül is meggyógyulnak. A másik felénél azonban az agyhártyagyulladásnak súlyos tünetei vannak: nagyon nagy fájdalmakkal, hányással, kiszáradással, kettős látással, erős izom-, és fejfájással, lázzal jár. Az esetek 4-5 százalékában bénuláshoz is vezethetnek, és 100 betegből 1 meg is halhat. Ennél a betegségnél a szervezet maga termeli ki az ellenanyagot, a kórházi kezelés segíthet a fájdalomcsillapításban a folyadékveszteség pótlásában, az agynyomás csökkentésében. Hozzátette: a betegség lefolyása 1-3 hét lehet.