Agrárium 2016. Indul a szerkezeti összeírás

Agrárium 2016. Indul a szerkezeti összeírás
© Forrás: wetfeet.com
Borsod-Abaúj-Zemplén – A KSH az agráriumban tevékenykedő gazdaságok helyzetének feltárása érdekében összeírást hajt végre.

A június 1-jei időponttal, „Agrárium 2016” címmel kezdődő összeírás célja, hogy nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, a gazdálkodók és az Európai Unió részére.

Pontos adatszolgáltatást várunk el a gazdálkodóktól. -Tóth Péter

Online vagy személyesen

Az adatfelvétel két szakaszban történik elektronikus úton, május 15–29-e között van lehetőség a válaszadásra egy online felületen, majd ezt követően a kérdőívek összeírók közreműködésével történő kitöltése június 1. és július 15-e között lesz. A felmérés az ország 1442 településének kijelölt mintakörzeteiben található mintegy 600 ezer címre terjed ki. Az egyik legtöbb körzetet megyénkben jelölték ki.

„A KSH szeretné felhívni az Agrárium 2016 mezőgazdasági összeírásban érintettek figyelmét arra, hogy kiemelten ügyeljenek a pontos adatszolgáltatásra, hiszen a hazai és európai uniós döntéshozók a keletkezett eredmények alapján tudnak olyan új támogatási formákról dönteni vagy a meglévőket bővíteni, amelyek a hazai gazdálkodók számára kedvezőek” – mondta el Tóth Péter a KSH Vidékfejlesztési, mezőgazdasági és környezeti statisztikai főosztály vezető szakértője.

ÉM-SZB

A megyéről…

A 2013. évi gazdaságszerkezeti összeírás során Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 652 gazdasági szervezetet, valamint 35 ezer egyéni gazdaságot vettek számba. A megye természeti adottságai miatt a mezőgazdaság súlya az átlagosnál kisebb, ugyanakkor szerkezete változatos. A térség híres termékei például a tokaji aszú, a gönci barack (pálinka) és a szomolyai cseresznye. 2015. május végén a mezőgazdasági terület 78 százaléka szántó volt, a művelési ágak közül a legnagyobb. Az összes földterületből az országosnál lényegesen magasabb az erdő aránya (31 százalék). A konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőművelési ágak részesedése is meg­haladta az országost. A szántóföldi növénytermesztésben az el­múlt évtizedben meghatározóvá váltak a kalászos és az ipari növények, de minimálisra csökkent a zöldségfélék aránya. A legnagyobb terü­leten búzát, továbbá kukoricát és napraforgót termelnek. A gyümölcsök közül a legnagyobb mennyiségben almát – jellemzően a Cserehátban és a Bodrogközben – termelnek.

Számottevő még a kajszi, a körte, a szilva, ringlószilva, a meggy, a cseresznye és az őszibarack betakarított mennyisége. A megye állattenyésztését az extenzív legelőgazdálkodásra alapozott állattartás határozza meg. A több ezer hektár gyepterület kiváló lehetőséget teremt a szarvasmarha- és juhtenyésztéshez.








hirdetés