Adósságban mi magyarok nagyok vagyunk

Adósságban nagyok vagyunk mi magyarok
Adósságban nagyok vagyunk mi magyarok
Debrecen – Vélhetően nem jókedvükben, hanem mindenféle kényszerek hatására, de tény, hogy a magyar háztartások májusban további jelentős adósságterhet vettek a nyakukba; a jegybank adatai szerint ennek összege 140 milliárd forint volt.


Vélhetően nem jókedvükben, hanem mindenféle kényszerek hatására, de tény, hogy a magyar háztartások májusban további jelentős adósságterhet vettek a nyakukba; a jegybank adatai szerint ennek összege 140 milliárd forint volt, így a nálunk lévő hitelállomány nagyságrendje meghaladta az 5 ezer milliárd(!) forintot.

Vezet a lakáscélú

A nemzeti banki adatok arról tanúskodnak, hogy miközben a forintban nyújtott kölcsönök állománya májusban 2,6 milliárddal mérséklődött, a devizahiteleké 140 milliárddal nőtt. Az összes hitelállományon belül a devizahitelek aránya immár közelíti a 47 százalékot (ez az arány egyébként csaknem két és félszerese a 2005. évinek).

A háztartásoknak nyújtott kölcsönök állománya egy év alatt több mint 20 százalékkal nőtt, hitelfajtánként azonban jelentős különbségek vannak a bővülés mértéke tekintetében. A lakáshitelek állománya például 15-16 százalékkal haladja meg a tavaly ilyenkorit, ezek adják az összes kölcsön felét. A fogyasztási hiteleknél az élénkülés mértéke 36 százalék volt, ezek között is egyértelműen a szabad felhasználásúak a legnépszerűbbek.

Ne majmoljuk őket

Azt lehet tehát mondani, hogy a csökkenő reáljövedelmek mellett is töretlen Magyarországon a hitelfelvételi kedv. Noha a bankok korábban attól tartottak, hogy a gazdasági megszorítások hatására visszaesik a lakossági hitelezés, ennek mind a mai napig semmi nyoma.

Szakemberek mindeközben arra figyelmeztetnek, hogy bár az egy főre vetített GDP (nemzeti össztermék) arányában a lakossági eladósodás mértéke még nem éri el a nyugat-európai szintet, a hazai jövedelmekhez mért törlesztőrészletek nagyságában már leköröztük a nálunk fejlettebb országokat. Ugyanakkor azt is meg kell jegyezni, hogy e hitelezési láz révén még csak napjainkra értük el az 1989-es lakossági kölcsönszintet.

Egyes pénzpiaci elemzők természetes reakciónak tartják, hogy a lakosság további hitelfelvételekkel igyekszik tompítani a gazdasági megszorítások rá nehezedő terheit. Hozzáteszik: az az 5 ezer milliárd forint, amennyivel a magyar háztartások ma tartoznak a bankoknak, az éves GDP-nek mindössze a 25 százalékát teszik ki. Márpedig ez az arány a fejlett uniós országokban 50 százalék körül van.

Mások úgy vélik, hogy nem kellene mindenben majmolni a nyugatot, hiszen míg Nyugat-Európában a hitelek bedőlésének oka az adós munkahelyének az elvesztése, addig nálunk már a kölcsön felvételekor rosszul becsüli meg sok hitelfelvevő a saját törlesztési képességét.

Kapcsolódó anyagok:

  • Lopás helyett lízingcsalás
  • MSZP: Az ügyeleti rend problémájával egész Európa küzd
  • Széthordott orvosi műszerek
  • Kiszolgáltatott és kilátástalan helyzetben tízezer pedagógus







  • hirdetés








    hirdet�s