Adócsalók nyomában a NAV ellenőrei

Dr. Olasz András: Az eredményesség fő mércéje az áfabevételek alakulása Fotó: ÉM
Dr. Olasz András: Az eredményesség fő mércéje az áfabevételek alakulása Fotó: ÉM - © Fotó: ÉM
Miskolc – „Hiszem, hogy a NAV akkor érheti el ellenőrzési céljait, ha gyorsan lép fel az áfa-visszaélésekkel szemben.” Interjú: Dr. Olasz Andrással, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén megyei adóigazgatósága igazgatójával.

Az áfacsalások elleni küzdelem évek óta jelentős feladatot ró a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) munkatársaira. A cél az adózási kötelezettséget minimalizáló értékesítési láncolatok felszámolása, ami kulcskérdés többek között a kereskedelem kifehérítéséhez. Az adóhatóságnak évről évre több eszköz áll rendelkezésére ehhez a munkához, az eredményesség pedig az áfabevételek alakulásán mérhető le. Az idei évben a mezőgazdasági és élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó cégekre fókuszál a NAV megyei adóigazgatósága – tudtuk meg dr. Olasz András igazgatótól.

Dr. Olasz András: A NAV területi szervei az ellenőrzési tevékenységük fő irányát részben saját célkitűzés alapján határozhatják meg. Mi úgy döntöttünk, hogy ebben az évben a mezőgazdasági és élelmiszer-nagykereskedelemmel foglalkozó vállalkozásokra fókuszálunk, ugyanis ez a terület különösen kitett az adó-visszaéléseknek. Ezen belül is elsődlegesen az áfakötelezettség teljesítésére figyelünk. Az ellenőrzések során kiemelten figyelünk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékeket az Európai Unió más tagállamából behozó vállalkozásokra, továbbá azokat az eseteket is igyekszünk feltárni, amikor a vállalkozás úgy tesz, mintha exportálná a terméket, közben Magyarországon adja el. Alapvetően mindkét elkövetési technikának az a célja, hogy csökkentett áron tudják értékesíteni a terméket.

– Nem biztos, hogy mindenki érti, mi ezzel a probléma…

Dr. Olasz András: Azok a vállalkozások, akik csalnak, tisztességtelen versenyelőnyre tesznek szert. Szélsőséges esetben, mivel a csalás miatt olcsóbban tudják adni a termékeiket, kiszoríthatják a tisztességes kereskedőket. Az is előfordulhat, hogy a külföldi termékek előnyt élveznek a hazaival szemben, és a magyar termelők és termékek kerülnek versenyhátrányba. Ugyancsak fő gond az élelmiszer-biztonság. Az áfával kapcsolatos csalási mechanizmusból ered, hogy jó eséllyel van olyan szereplő, aki utóbb eltűnik, nem elérhető, nincsenek iratai. Ilyen esetben bizonytalan a beszerzési forrás, és ez kiemelt kockázatot jelent élelmiszer-biztonsági szempontból. Ez pedig elfogadhatatlan egy jól működő, az emberek egészségét védő társadalomban. A harmadik aspektus az adóbevételeket érinti: az adócsalás amiatt jelent közösségi problémát, mert ezzel nem az állampolgár szempontjából távoli és személytelen állam, hanem sokkal inkább a közösség, a társadalom érdekei csorbulnak. Az adóbevételekből finanszírozzuk többek között a közoktatást, a nyugdíjakat, a kórházakat, a közrendvédelmet. Ezen szolgáltatások terjedelme és színvonala alapvetően az adóbevételek mértékének függvénye. A másik oldalról az is cél, hogy igazságos adóztatást valósítson meg az adóhatóság, s ennek során az adóját tisztességesen befizető vállalkozást, állampolgárt védje.

– Értékesítési láncolatról beszélt az imént…

Dr. Olasz András: Ezeknek a visszaélési formáknak mindig az a lényege, hogy hosszú, többszereplős értékesítési láncolatot alakítanak ki az adóvisszaélést elkövető érdekkörök. És ebben a láncolatban van egy vagy több olyan kereskedő, akin az áru csak papíron fut keresztül, nem fizeti be az adót, és az áfa mechanizmusából adóan ezt a be nem fizetett adót realizálják az úgynevezett haszonhúzó cégek. A gond forrása egyébként maga az adórendszer, ami nem magyar sajtosság, hiszen a hozzáadottérték-adó – ami Magyarországon az áfa – uniós szinten szabályozott, attól Magyarország nem térhet el. A hozzáadottérték-adóra elkövetett csalás is uniós jelenség, nem véletlen, hogy a közösségi szabályozás létrejöttével hozzávetőlegesen egyidős a csalás elleni közösségi együttműködés. A legtöbb esetben ugyanis az elkövetők határon átnyúló kapcsolatot iktatnak be, egyrészt, hogy nehezítsék az adóhatóság munkáját, másrészt pedig jogellenesen kihasználják a vonatkozó adómentességi szabályt.

– A láncolatban szereplő cégek mindegyike simlis?

Dr. Olasz András: A hálózatok mindig közös érdekek mentén működnek. Ez látszik a pénzmozgásból is, pontosabban abból, hogy a pénz útja nem mindig követhető. Mind a pénzmozgás, mind az árképzés alapján észrevehető, hogy az egymás közötti kapcsolatban nem az üzleti, hanem egy közös, adó-visszaélésre irányuló logika mentén gondolkodnak a hálózat egyes szereplői. Utóbb pedig az elkövetői hálózatok haszonhúzó cégei, amelyek adózási szempontból jól működő, tisztességesnek tűnő vállalkozások – valamikor kifejezetten nagykereskedelmi, részben más tevékenységgel foglalkozó cégek – arra próbálnak hivatkozni, hogy nem tudták, honnan, milyen beszerzési forrásból származik a termék, vagy mi lesz a sorsa. Vagyis nem tudták, hogy adó-visszaélésre irányuló magatartásban vesznek részt. A színlelt értékesítési láncolatokat eleve amiatt hozzák létre, hogy a felelősség érvényesíthetőségét nehezítsék. Nekünk pedig az a feladatunk, hogy megtaláljuk azt, akinél az adóelőny realizálódott, hiszen tőle tudjuk beszedni az elcsalt adót. Csakis ilyen módon lehet a NAV fellépése hatékony, preventív hatású.

– Milyen módszerekkel jutnak az adócsalók nyomára?

Dr. Olasz András: Számos eszközt alkalmaz az adóhatóság mind a kockázatkezelés, ellenőrzésre történő kiválasztás, mind pedig az ellenőrzések tényfeltáró munkája során. Ezek közül, ami aktualitása miatt kiemelhető, az Elektronikus Közúti Áruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER), amivel nyomon követhetővé válik az áru tényleges útja, hiszen a szállítással kapcsolatos adatokat (áru megnevezése, mennyisége, címzett, feladó adatai, szállító jármű rendszáma stb.) egy központi elektronikus rendszerben kell rögzíteni a fuvarozás előtt. Ez az információs rendszer – az e-útdíj adataira is figyelemmel – jelenben zajló gazdasági folyamatokhoz kapcsolódó hatósági kontrollt és azonnali beavatkozási lehetőséget biztosít számunkra. Az alkalmazható intézkedések köre magába foglalja a hatósági zárat, de az is kellő garancia lehet, hogy a kockázatos termékek fuvarozása esetén (és az élelmiszeripari termékek döntően ebbe a körbe tartoznak) fő szabály szerint biztosítékot kell nyújtaniuk a kereskedőknek. Az adóhatósági lehetőségeket tágítja több idei törvénymódosítás, illetve az elmúlt években is születtek olyan jogintézmények, amelyek alkalmazása egyre intenzívebb. Ilyen például az adóregisztráció, valamint az adószám-felfüggesztés, adószámtörlés, amelyek azt hivatottak meggátolni, hogy olyan szereplők kerülhessenek be, vagy maradjanak a gazdasági életben, amelyeket fel tudnak használni áfacsalási hálózatok működtetéséhez. Fontos eszköz az áfabevallásokhoz kapcsolódó tételes adatszolgáltatás jogintézménye, amelynek révén az adóhivatal már a bevallás benyújtásakor, tehát még a kockázatelemzési szakban feltárhat bizonyos ellentmondásokat a gazdasági kapcsolatok terén. Általánosságban is, az adóhatósági fellépés kulcskérdése a komplex, valamennyi releváns információt becsatornázó kockázatkezelés, ami új információs lehetőségekkel bővült ebben az évben. Alapvetően a saját információinkat hasznosítjuk, de a társhatóságok, társzervezetek adatait is egyre szélesebb körben használjuk. Együttműködünk többek között a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálattal is az élelmiszer-biztonság érdekében. És természetesen szoros együttműködésben járunk el a NAV-on belül a vám- és a bűnügyi igazgatósággal. Az EKÁER működtetésében a vámigazgatóság is óriási szerepvállalást tanúsít, hiszen a pénzügyőrök helyszíni ellenőrzésekkel felügyelik többek között a bejelentések szabályszerűségét. A nyomozó kollégák pedig adott esetben titkos adatszerzési eszközöket alkalmazhatnak a bűnelkövető hálózatok felderítéséhez.

– Beszélgetésünk kezdetén azt mondta, hogy az ellenőrzéseknek két célja van. Az egyik az adócsalások felszámolása. Mi a másik?

Dr. Olasz András: Célunk az is, hogy az ágazat specialitásaira figyelemmel egy általános képet alkossunk a vállalkozások működéséről. Vizsgáljuk, hogy a nagykereskedelmi tevékenység mellett a gazdasági társaságok végeznek-e más, például termelői tevékenységet, az értékesítések,beszerzések milyen összetételűek, milyen irányúak, milyen súlya van a belföldi és a külföldi értékesítéseknek. Kik a főbb partnerek az Európai Unió más tagállamaiban, milyen eszközigénye van ezeknek a tevékenységeknek, különösen az áru tárolását, raktározását vesszük górcső alá. De azt vizsgáljuk, hogy milyen forrásból gazdálkodnak ezek a társaságok, milyen árképzési politikát folytatnak, illetve, milyen szerepet vállalnak az áruk szállításában.

– Mindezeknek mi a célja?

Dr. Olasz András: Az előbbi tényezők mind szoros összefüggésben állnak az adócsalást célzó magatartási formákkal. Az áfával kapcsolatos, láncolatos értékesítéssel elkövetett visszaélést az összes objektív körülmény gondos értékelésével lehet megállapítani. Ebben a tekintetben pedig jelentős szerepe van az üzleti logikától való eltéréseknek. A másik oldalról nem csak az a lényeg, hogy az adóhatóság fellépjen az áfa tekintetében kockázatos értékesítések során, hanem az is, hogy ezt gyorsan tegye. Az időbeliségnek, mind a tényfeltáró munka, mind pedig az adóbeszedés érdekében óriási a jelentősége. Ahhoz, hogy a devianciákat a kockázatelemzés során mind korábbi fázisban ki tudjuk szűrni, illetve, hogy összetett ügyekben bizonyítani tudjuk a haszonhúzó cég felelősségét, ismerni kell az ágazat működését és sajátosságait. Ilyen például a raktározás kérdése, hiszen a közbeiktatott hiányzó kereskedőknél az áru fizikai útja és a szerződés szerinti kapcsolatok jellemzően eltérnek egymástól.

– Vagyis sok apró momentum együttes vizsgálatával lehet feltárni az áfacsalást.

Dr. Olasz András: Ez egy komplex bizonyítás, amiben az egyes tények, körülmények önmagukban nem, de összességében vizsgálva elárulják, ha szerepe van a csalásban az adott vállalkozásnak. A kockázatkezelés és az adóigazgatási eljárás amiatt is összetett, hogy nem feltétlenül egy adózó áll a célkeresztben, hanem a hálózat, aminek a működtetésében csak eszközként használnak egy-egy céget.

– Mely termékek „élvezik” az adócsalók figyelmét?

Dr. Olasz András: Gyakorlatilag minden olyan termékkör, ami nem egyedi jellegű. Ebben az ágazatban jellemző példa a cukor, étolaj, hús, de a gabonával kapcsolatos visszaélések is gyakoriak voltak egy időben.

– Hány vállalkozás van a megyében, akiket tevékenységüknél fogva érint az ellenőrzés?

Dr. Olasz András: Kétszázötvenes nagyságrendben végzünk ellenőrzést az ágazatban, és nemcsak a megyében, ugyanis a legtöbb esetben nem nálunk, hanem a fővárosban tűnik el az adó. Jellemző, hogy a hiányzó kereskedők oda helyezik a székelyüket, éppen azért, hogy az adóhatóság dolgát nehezítsék. Így azokat a fővárosi vállalkozásokat is mi ellenőrizzük, amelyeknek az érdekkörei Borsod-Abaúj-Zemplénbe vezetnek.

– A fuvarozókat is vizsgálják ennek keretében?

Dr. Olasz András: Ott, ahol kockázatot látunk az előzetesen rendelkezésre álló információk, a saját vagy a társhatósági vizsgálatok alapján, a fuvarozókat is bevonjuk az eljárásba.

– Milyen eredménnyel sikerül felvenni a harcot az áfacsalókkal?

Dr. Olasz András: A NAV-nak nem az az elsődleges célja, hogy egyenként feltárja az elkövetést és megállapítást tegyen, hanem, hogy az eredményesség révén visszatartsa az elkövetői köröket. Az eredményesség fő mércéje az áfabevételek alakulása, és e tekintetben pozitív tendenciáról beszélhetünk. Ugyanakkor az adóbevételek dinamikájában csak az egyik hatásokozó az adózási fegyelem, a valós reálgazdasági, piaci folyamatok szintén meghatározó jelentőségűek. Egyébként az elmúlt években több jelentős megállapítást tettünk ebben az ágazatban, s határozataink a bonyolult, komplex esetekben is rendszerint kiállják a bírósági felülvizsgálat próbáját. Hiszek abban, hogy az EKÁER bevezetése más, új jogintézményekkel együtt látványos eredményeket hozhat. Nemcsak a feltárások száma növekedhet, de az adóhatóság gyorsabb fellépése miatt nőhet az adóbeszedés hatékonysága is, illetve erősebb lehet a megállapításokhoz fűződő preventív hatás.

– Uri Mariann –

Áfa kisokos

Az általános forgalmi adó a modern gazdaságban az állami jövedelmek jelentős forrása a társasági adó és a jövedelemadó mellett. A végfogyasztásra vetik ki, ezért elméletileg minden vásárló megfizeti. A kettős adóztatás elkerülése érdekében az exportált termékek után általában nem kell általános forgalmi adót fizetni vagy pedig az adóvisszatérítés eszközét alkalmazzák. Az adócsalások elhárítása érdekében vezették be a fordított adózási rendet. Ilyenkor a kiállított szállítói számlában nem kell szerepeltetni a szolgáltatás áfáját, azt a vevő/megrendelő fizeti/vallja be a saját áfabevallása során az adóhatóságnak.