Áder: a magyar érdekek és értékek szószólója leszek

Áder: a magyar érdekek és értékek szószólója leszek
  Budapest, 2012. május 2., szerda (MTI) – A magyar érdekek és a magyar értékek szószólója lesz Áder János – ezt ígérte a szerdán megválasztott köztárasági elnök parlamenti beszédében, amelyben méltatta elődeit, szólt a teljesítmény megbecsülésének fontosságáról és jelezte: a rá ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni fogja.

Magyarország népe sikerre született – jelentette ki a 262 szavazattal titkos voksoláson köztársasági elnöknek választott politikus, akit a Fidesz-KDNP jelölt az államfői tisztségre. Az új államfő szerint ahhoz, hogy valóban siker koronázhassa a törekvéseinket, “néhány dolgot el kell még rendeznünk magunk között, amelyeket eddig elmulasztottunk”. József Attilát idézve úgy fogalmazott, “a múltat be kell vallani”. “Végre nekünk is helyre kell tennünk tévedéseinket, tanulnunk kell kudarcainkból” – hangsúlyozta.
Ehhez szerinte fel kell tenni a kérdést: “hova juthatunk egymás teljesítményének állandó semmibevételével, az igazság relativizálásával, egymás lekicsinylésével, vagy épp a kettős mérce állandó alkalmazásával? Csakis rajtunk áll, milyen sorsot választunk önmagunknak. (…) Amit önmagunkról gondolunk, olyan lesz országunk. Mert egy országunk van.”
Áder János szerint lehetnek eltérőek az értékrendek, a meggyőződések, a hitek, “de a mi hazánk Magyarország”. Deák Ferenccel szólva úgy fogalmazott, “Magyarországot nem uszító gondolatokkal nyugtalanítva, hanem köznapi, hasznos, jólétet gyarapító tettek sorával kell szeretni”.
Köszönetet mondott támogatóinak és bírálóinak egyaránt. Mint mondta, ez így együtt fejezi ki mindazt, amit a demokrácia és a nemzet egysége jelent. A demokrácia igazsága ugyanis mindig vitákban születik meg, amelyek lehetnek élesek, kemények, de sohasem hiányozhat belőlük egymás tisztelete. Meggyőződése ezért – folytatta -, hogy a magyarok elsősorban azzal bizonyíthatják életrevalóságukat, ha mindig képesek lesznek, “ha lehet, szép szóval, ha kell, kemény érveléssel, de mindig a tisztelet hangjánál maradva megbeszélni közös dolgainkat”.
Elődei szavait is idézte beszédében a megválasztott államfő. Göncz Árpád megválasztása utáni parlamenti beszédéből azt elevenítette fel, amikor a volt államfő azt mondta, hogy nem fél a vitáktól, mert bízik az igazság erejében, és abban, hogy a magyar nép végül felismeri igazát és érdekeit. Ma már világosan látszik, “mennyire igaza volt” Göncz Árpádnak – tette hozzá.
Mádl Ferenc szavaiból a belső béke fontosságának és a nemzet egysége szolgálatának hangsúlyozását emelte ki Áder János, aki szerint a néhai államfő türelmére és becsületére ma is nagy szükség volna.
Sólyom Lászlótól azt idézte, hogy “az elnök úgy fejezi ki a nemzet egységét, hogy annak sokféleségét megőrzi és bátorítja; a sokféleségből nem szürke átlagot akar kikeverni, hanem egy ideált: Magyarország arcát, ahogy az emberek ünnepnapon szeretik magukat látni”.
Schmitt Pál pedig arra figyelmeztetett – emlékeztetett -, hogy a legutóbbi választáson “a nép szuverén hatalmát egyetlen pártszövetségre ruházta át, ami óriási lehetőség, és ugyanakkor óriási felelősség”.
Mindez azt is jelenti – mondta Áder János -, hogy bár a népakarat mindig rész szerint osztja ki a kormány- és az ellenzéki pártok súlyát, ám e súlytól függetlenül minden parlamenti pártot egyetemlegesen terhel az ország sorsáért, jó híréért, hiteléért viselt felelősség. Kijelentette: a rá ruházott jogokat és kötelezettségeket maradéktalanul érvényesíteni, az alaptörvényben rá rótt felelősséget pedig viselni fogja.
A 2009-től európai parlamenti képviselőként dolgozó politikus szerint ma már minden feltétel adott ahhoz, hogy új alapokra helyezzük jövőnket. Az új alaptörvényt méltatva úgy vélekedett: a dokumentum szilárd és legitim fundamentuma a közös értékeknek, az egyetemes emberi értékekre és nemzeti hagyományokra épül. “Új alaptörvényünk Európa legfiatalabb alkotmányaként azonban új korszakhatárt is jelez a magyar állam ezeresztendős alkotmányos fejlődésében” – jelezte, hozzátéve: az új alaptörvény minden tekintetben megfelelő irányt és kereteket jelöl ki ahhoz, hogy politikai nemzetként mindig helyes megoldásokat találjunk a XXI. század alapkérdéseire és kihívásaira.
Áder János azt ígérte, a magyar érdekek és a magyar értékek, a gazdasági, tudományos, kulturális érdekek és értékek szószólója lesz.
“A Sándor-palota díszes falai sem fogják eltakarni előlem hazámat” – mondta, majd azzal folytatta: elégedett lenne, ha öt év múlva azt mondhatná, hogy sikerült közös nevezőre jutni legalább néhány aprónak tűnő, mégis alapvetően fontos kérdésben, így például a teljesítmény megbecsülésében, amellyel véleménye szerint régóta adósai vagyunk önmagunknak. “Magyarországon rengeteg nagyszerű teljesítmény születik, ami azt bizonyítja, hogy mi, magyarok nemcsak dolgos, hanem elismerten tehetséges népe vagyunk a világnak” – fogalmazott az új köztársasági elnök, aki szerint a mindennapok teljesítményét kell megtenni “közös életünk legfontosabb céljává és értékmérőjévé”.
Áder János üzent mások mellett az édesanyáknak, az időseknek, a fiataloknak, “a piaci versenyben becsülettel helytálló magyar vállalkozóknak”, a fogyatékkal élőknek, a hívőknek és a nem hívőknek, a nemzeti kisebbségek tagjainak, 1956 hőseinek és a határon túli magyaroknak is. Hozzátette azt is, “szólítom a velünk szomszédos országok népeit, és velük együtt európai uniós és NATO-beli szövetségeseinket: barátsággal és tisztelettel vagyunk irántuk, ami azt is jelenti, hogy ugyanezt a tiszteletet és barátságot a magunk irányában is elvárjuk tőlük”. Végül szólította szülőföldje, a Rábaköz lakóit, akik – mint mondta – arra tanították őt, hogy “csak az elvégzett munka termi meg gyümölcsét”.
Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: “A haza minden előtt”.
A képviselők vastapsa után a jelenlévők elénekelték a Szózatot és a Székely himnuszt.