Abaúj – 60 milliárd: sok, kevés?

A barack lehet Gönc húzóereje (illusztráció)
A barack lehet Gönc húzóereje (illusztráció) - © Fotó: ÉM-archívum
Abaúj – Mindhárom abaúji járás lehetőséghez juthat a 2020-ig tartó EU-költségvetés időszakában.

A társadalmi helyzet, a lakhatás, a helyi gazdaság és az infrastruktúra alapján jelenleg a Cigándi járás a leg­elmaradottabb – derült ki abból a Magyar Közlönyben megjelent listából, amelynek alapján a kormány 2015-től kiosztja azokat a támogatásokat, amelyek a fejletlenebb, és ezért kedvezményezett térségeknek járnak.

Az első tizenötben (illetve inkább utolsóban) található Abaúj mindhárom járása. A gönci az 5., az encsi a 8., a szikszói járás pedig a 14. helyen áll.

Sereghajtók között

Ezek a térségek azok, amelyeket az Európai Unió fokozottan támogat, hiszen az unió hétéves fejlesztési ciklusainak éppen az a célja, hogy kiegyenlítse az eltérő szinten álló régiókat a tagállamok között és az országokon belül. Az idén indult és 2020-ig tartó újabb fejlesztési periódusban csak a terület- és településfejlesztési operatív program keretében mintegy 450 milliárd forintot osztanak ki, és a kedvezményezett járások előnyben részesülnek.

– Aki csodát vár, az csalódni fog – mondja dr. Ódor Ferenc, az Abaúj Leader Egyesület elnöke, az encsi járási hivatal vezetője. – Már a Gyurcsány-kormány is meghirdette a leghátrányosabb helyzetű régiók fejlesztését. A bejelentéstől a konkrét megvalósulásig azonban elég lassú a folyamat és ez nem az akarat hiánya. A lehetőség most is adott, innentől kezdve az adott járásokon múlik, milyen ötletekkel tudnak előállni. Az első és legfontosabb szempont a munkahely­teremtés kell, hogy legyen, hiszen csak ennek van népességmegtartó ereje. A közelmúltban részt vettem egy, a mostani program részleteit taglaló értekezleten, ahol konkrét adatként az hangzott el, a vidékfejlesztési operatív programokra az erre szánt EU-s pénz 5 százalékát, összesen 60 milliárd forintot irányítanak Magyarországra. Ez önmagában 40-45 járásnak kevés, de a gazdaságfejlesztési operatív programokra és a kulturális értékek megőrzésére is lehet majd pályázni. Ezeknek a keretösszege majd csak akkor derül ki, ha Brüsszelben aláírják erről a szerződéseket.

Visszahódítani

– Gönc számára az jelentené a kiugrási pontot, ha tudnánk saját munkahelyeket teremteni – mondja Sivák János, Gönc polgármestere. – Gondolok itt elsősorban a saját termékek, köztük a gönci barack feldolgozására. Sikerült visszaszerezni a gönci ipari park területét, amelyet egy korábbi vezetés kiadott a kezéből. Közben viszont kiderült, évi kétszeri madárvonulás miatt a Natura 2000 felügyelete alá került, így hat méternél magasabb épületet nem építhetünk ott. Szintén szeretnénk visszaszerezni a korábban eladott gönci ásványvíz-palackozót is. Ha sikerülne megvenni, akkor egész évben folyamatos munkát biztosító üzemet tudnánk ott létesíteni. Ha ezek a tervek sikerrel járnának, Gönc ismét vonzóbb város lehetne.

ÉM-BG

53 kedvezményezett

A toplista élén lévők a KSH által kidolgozott komplex mutató százas maximális értékéből több mint 80-at értek el. A sereghajtók még a 30 pontot sem érték el, sőt az utolsó helyen álló Cigándnak csak 16 pontot sikerült összegyűjtenie.

A pontozás alapján 53 kedvezményezett járást határoztak meg, amelyek közül 19 fejlesztendő, és 36 komplex programmal fejlesztendő. Ehhez egyebek között azt vették figyelembe, hogy az adott térségből hányan vándorolnak el, van-e bölcsőde, milyen a halálozási ráta, mennyibe kerül a használt lakások négyzetmétere, mennyi az egy főre jutó jövedelem, milyen arányban vannak legalább középiskolai végzettségűek a járásban, hány cég és bolt jut egy-egy lakosra, vagy éppen hány szélessávú internet-előfizetés jut rájuk.








hirdet�s