Ab: pontosítani kell a haszonélvezettel összefüggő szabályozást

Budapest, 2015. július 17., péntek (MTI) – Pontosítani kell a törvényalkotónak a haszonélvezettel összefüggő szabályozást az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozata szerint – ezt a testület honlapján pénteken tették közzé.

Az Alkotmánybíróság július 14-én megállapította, hogy alaptörvény-ellenes helyzet áll fenn annak következtében, hogy a törvényalkotó a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013-as törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló ugyancsak 2013-as jogszabály 108. paragrafusa alapján megszűnt haszonélvezeti, illetve használati jogokhoz kapcsolódóan nem alkotta meg a kivételes, a szerződő felek közötti elszámolás során nem érvényesíthető, de érvényes szerződésekkel összefüggő vagyoni hátrányok kiegyenlítését lehetővé tevő szabályokat.

A testület ezért felhívta a törvényalkotót, hogy ez év december 1-jéig szüntesse meg az alaptörvény-ellenes mulasztást.

Ugyanakkor elutasította a paragrafus alaptörvény-ellenességének megállapítására, illetve annak megsemmisítésére vonatkozó indítványokat.

A paragrafus azt mondta ki, hogy a 2014. április 30-án fennálló, határozatlan időre vagy 2014. április 30-a után lejáró, határozott időtartamra nem közeli hozzátartozók között szerződéssel alapított haszonélvezeti jog továbbá használat joga 2014. május 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik. Egyben semmisnek minősítette a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló olyan szerződést, amelyet a haszonélvezeti jog megszűnését követő időtartamra kötöttek. A törvényhely kimondta azt is, hogy az érintett haszonélvezeti jog jogosultja által a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény hatályba lépése előtt létesített, a föld használati jogosultságának átengedéséről szóló szerződés 2014. szeptember 1-jén a törvény erejénél fogva megszűnik.

Az ügyben egy magánszemély és három gazdálkodó szervezet fordult alkotmányjogi panasszal az Alkotmánybírósághoz.

A testület a határozat indoklásában kifejtette: a törvényi úton történő szerződésmódosításnak, amennyire lehet, mindegyik fél méltányos érdekeit figyelembe kell vennie, vagyis az ilyen szerződésmódosításnak is érdekegyensúlyra kell törekednie.

Az alkotmánybírók szerint a jogalkotói beavatkozás felelősséggel jár, az nem okozhat a céljával nem indokolható hátrányokat. Ezzel szemben a támadott szabályozás a hiányosságánál fogva nem teremt megfelelő egyensúlyt a közérdekű korlátozás és az érintett személyek védett jogainak érvényesülése között.

A határozathoz Salamon László alkotmánybíró párhuzamos indokolást, míg Czine Ágnes, Dienes-Oehm Egon, Kiss László, Lévay Miklós és Sulyok Tamás alkotmánybírók különvéleményt csatoltak – olvasható a határozat ismertetésében.

– MTI –