A Világ Igaza elismerést adományozták Mallász Gittának

Párizs, 2012. május 13., vasárnap (MTI) – A Világ Igaza kitüntetést adományozta a jeruzsálemi Jad Vasem Intézet Mallász Gittának (Margit), aki 1944 decemberében több mint száz zsidó nőt és gyermeket mentett meg Budapesten a deportálástól. A posztumusz elismerést az 1992-ben elhunyt grafikus, iparművész dédunokahúga, Mallász Andrea vette át vasárnap Párizsban Samuel Raveltől, Izrael franciaországi nagykövetségének első tanácsosától.

A College des Bernardins-ben (Bencés rendi központ) mintegy háromszáz meghívott vendég részvételével megrendezett ünnepi átadáson megjelent mások mellett Jean-Raphael Hirsch, a Jad Vasem franciaországi bizottságának elnöke, Richard Prasquier, a Franciaországi Zsidó Intézményeket Képviselő Tanács (CRIF) elnöke, Trócsányi László magyar nagykövet és Ablonczy Balázs, a Párizsi Magyar Intézet igazgatója.

A Világ Igaza emlékérem az Izrael állam általi legmagasabb kitüntetés, amelyet olyan nem zsidók kaphatnak meg, akik a II. világháború alatt zsidók életét mentették meg. Az eddigi 24 ezer Igazak között 764 magyar van.

Trócsányi László beszédében hangsúlyozta, hogy az I. világháborús vereség és megalázottság, valamint a trianoni területi és lakossági veszteségek semmi esetre sem szolgálhatnak bocsánatként a két világháború közötti magyar hatalom számára a zsidó közösség több mint kétharmadának anyagi és szellemi kisemmizése, majd szisztematikus fizikai megsemmisítése miatt. “Ez egy olyan történelmi tény, amelynek felelősségét minden magyarnak viselnie kell. Ahogy a holokauszt része az ország történelmének, a magyar nemzeti tudat sem kerülheti el többet, hogy szembenézzen ezzel a dicstelen súlyos örökséggel” – fogalmazott a nagykövet. A becsület azonban – mint hozzátette – a Mallász Gittához hasonló nőknek és férfiaknak köszönhetően nem veszett el teljesen, és az ő hőstetteiknek is részét kell képezniük a kollektív magyar nemzeti tudatnak.

Trócsányi annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a zsidó népirtás ma már a történelem része, amely “visszafordíthatatlan folyamat”. Elmondta, hogy a mindenkori kormány kötelessége és felelőssége, hogy az igazságot – miszerint ártatlanokat büntetlenül lehetett megölni – mindig ki kell mondani. Ezért hozta létre a magyar kormány a Holokauszt-emléknapot és a “magyar, európai és egyetemes emberi értékekhez hűen soha nem fogja eltűrni a szélsőségesség, az antiszemitizmus és a rasszizmus semmilyen formáját” – mondta a nagykövet.

Mallász Gittáról tartott méltatásában Anne-Marie Revcolevschi a Jad Vasem Intézet részéről arra emlékeztetett, hogy a Világ Igaza elismerést általában egy-egy család vagy személy megmentésért szokták odaítélni. Mallász Gitta azonban több mint száz zsidó nőt és gyermeket mentett meg 1944-ben. Neve évekkel később Az angyal válaszol című világsikerű művének köszönhetően Franciaországban vált ismertté, ahol 1960-tól 1992-ben bekövetkezett haláláig élt.
A Magyarországon 1989-ben és 2005-ben megjelent, eddig 24 nyelvre lefordított dokumentum vallásos ihletésű, de egyik valláshoz sem köthető, filozófiai, ugyanakkor költői mű, amely az élet értelmét és módját kutatja. A könyv egyik legismertebb népszerűsítője Juliette Binoche Oscar-díjas színésznő, aki a kitüntetés átadásán a közönség soraiban foglalt helyet.

A második világháború idején született szöveg négy Budapesten élt fiatal művésznek (Mallász Gitta, Dallos Hanna, Strausz Lili és Kreutzer József) 1943-44-ben – érzésük szerint egy különös erő hatása alatt, egy angyallal folytatott, illetve lejegyzett 88 beszélgetését tartalmazza. Nincs konkrét szerzője, csak “egyik írnoka” volt Mallász Gitta, aki keresztényként egyedül élte túl a háborút. A magyar kézirat alapján készült fordítás 1976-ban jelent meg először francia nyelven, amivel elindult a nemzetközi siker útján.

Az 1907-ben az Osztrák-Magyar Monarchiához tartozó Ljubljanában osztrák anyjától és magyar katonatiszt apától, szigorú katolikus családban született Mallász Gitta Budapesten végzett iparművészeti tanulmányai során ismerkedett meg azon zsidó barátaival, akiket a vészkorszak idején a gettóból szeretett volna kimenteni. Ezért vállalta el 1944 augusztusában egy hadiüzemnek álcázott egykori zárdában Budaligeten – a jelenlegi Lauder Iskola helyén – a “hadiipari felügyelői” munkát. Amikor a nyilasok decemberben a varrodában bújtatott zsidókért jöttek, Mallász Gitta a szomszédos villában lakó SS-tisztek segítségével mentette ki többségüket. Személyes barátai, Hanna és Lili azonban nem menekültek el, így őket Ravensbrückbe deportálták, ahol elpusztultak, József pedig munkaszolgálatban halt meg. A Párizsban élő Kardos Gyöngyi Margit, Mallász Gitta egykori barátnője és szellemi hagyatékának gondozója az MTI-nek elmondta: barátai elvesztése után a küldetéstudat mentette meg Mallász Gittát a teljes összeomlástól, az vezérelte, hogy az “angyalkönyv” pozitív tanításait továbbadja. Az 1976-os megjelenést követően előadásokat tartott világszerte.

– MTI, Venczel Katalin –








hirdet�s