A veteránok kiváló példát mutattak

Akt.:
A fél évszázados jubileum megünneplésére összegyűlt tagok
A fél évszázados jubileum megünneplésére összegyűlt tagok - © Fotó: Molnár Péter
Debrecen – Fennállásának félévszázados jubileumát ünnepelte a napokban az Apafai Lőtéren létrehozott bázison az egykori Göcs MHSZ szakosztályaiból alakult sportegyesület.

A Petőfi Tömegsport Klub az MGM kereteiben, annak támogatásával, személyi és tárgyi feltételeivel alakult 1968-ban, elsősorban a célból, hogy dolgozóinak, és az akkori fiataloknak társadalmilag hasznos elfoglaltságot, sportolási lehetőséget biztosítson. Az alapító tagok közül Halász Lajost választották a klub elnökének – a mai napig ő a Petőfi örökös elnöke, az ő nevéhez fűződik a klub létrejötte, fennmaradása, és sikeres működése. Nem kevés időt, energiát áldozott rá, és ma is kiveszi a részét a sportegyesület működtetéséből. A majdnem emberöltőnyi idő alatt a klubban több szakosztályvezető is ténykedett. A lövész szakosztály jelenlegi vezetője, Szilágyi Zoltán egy régi alapszabályt elevenített fel a jubileum alkalmából.

– A klub célja: egy egészséges, szellemiekben, műszaki-technikai ismeretekben gazdag, fizikailag edzett, munkáját szerető nemzedék nevelése. Ennek szellemében telt el az elmúlt, sikerekben bővelkedő, eredményes ötven év. Tagjaink városi, megyei és országos szinten is igen eredményesen szerepeltek, s visszatekintve a régmúltra, elmondhatjuk, hogy klubjaink voltak a tartalékosoknál, ahol a tisztek utánképzését és a fiatalok katonai előképzését tartottuk fontosnak. Segítettük a bevonuló katonákat, leszerelésükkor a munkába állásukat, s a munkahelyeken megalakult MHSZ brigádok munkáját egyaránt.

Amikor elkészült a város szélén a rekreációs és vízi sportokra is alkalmas L-1-es víztározó (közismert nevén gatya tó), a Petőfi időben lépett, létrehozta a saját szörf szakosztályát, így egyik beindítója, és művelője lett egy új, a városunkban addig ismeretlen sportágnak.

A rendszerváltással változott a Petőfi is: ekkortól Petőfi Kulturális, Szabadidő és Sport Egyesület a neve. Újabb tevékenységi köre főleg hazánk természeti és kulturális értékeinek felkeresése.

Az egyesület tagjai egykori göcsös előéletük miatt a mai napig szívesen ápolják a baráti, sporttársi, klubtársi kapcsolataikat. Ki-ki a saját lehetőségei és adottságai szerint tesz a Petőfiért, s egymásért. Rendszeresek a társadalmi munkák, a közösségi fejlesztések, a karbantartások.

Diószegi István, a 87 éves, jelenleg is aktív korelnök, szakosztályvezető a mai napig őrzi egykori tagkönyvét:

– Két forint volt akkoriban a havi tagdíjunk – tehát jó régi ez az emlék. Csak néhány megmozdulásunk az elmúlt ötven évből: évente részt vettünk az Egy üzem – egy iskola elnevezésű eseményen: öt iskolát is patronáltunk. A saját kezünkkel, téglánként épített apafai bázison rendszeresen tartottunk honvédelmi napokat, sportvetélkedőket lövész szakosztályunk szervezésében – a fegyverek tárolása, kezelése igen nagy fegyelmet kívánt meg tagjainktól. A később alakult szörfszakosztályunk a Látóképi L1-es víztározó területén rendezett évente nagyszabású versenyeket, és jól működött a teke-, valamint a sí- és a természetjáró szakosztály is. A kezdetekkor 1300 ember vett részt ezeken a megmozdulásokon, mára már sajnos erősen lecsökkent a létszám, a lelkesedés azonban a mai napig megmaradt. Egykori – és örökös – elnökünk, Halász Lajos akkoriban a szoboszlói repülőtér parancsnokaként családi napokon is vendégül látta tagjainkat, akik a közös főzőcskézések mellett kipróbálhatták a sétarepülést is – emlékezett Diószegi István a szép napokra. Akkoriban a tagok mindent bevetettek, hogy otthonossá tegyék a vízparti területet is. Konténereket rendeztek be konyhának és szörftárolónak, kiszuperált telefonfülke volt az öltöző, zuhanyozót és vécét is létrehoztak, asztalokat, székeket vittek ki, bográcsozó és napozó helyeket alakítottak ki, hogy minél nagyobb legyen a kilátogatók komfortérzete a tagok által telepített egyre növekvő fák árnyékában. Igazi baráti és családi közösségek kovácsolódtak ezekben az időkben a tóparton, de más szakosztályok megmozdulásain egyaránt.

Talán ma már hihetetlennek tűnik, de azért, hogy Debrecenben is lehessen szörfözni, Diószegi István és társai mintegy 130 tóparti telektulajdonost győztek meg, ajánlják fel e célra víkend telkük egy részét. Ezekből alakult ki a félsziget csúcsán egy egybefüggő, nyilvános szörfbázis.

– A civil, és közhasznú szervezet szinte mindvégig a saját tagdíjából, az adókból felajánlott 1%-okból, és egyéb bevételekből tartotta fenn magát. Bázisainkon nemcsak a saját tagjainknak biztosítottunk sportolási, kikapcsolódási, pihenési lehetőséget, hanem például a látóképi víztározóhoz a helyiek és a környékbeliek mellett Európa több országából, sőt más kontinensekről is érkeztek látogatók. Sokan itt láttak először szörföt. A deszkákkal itt ismerkedők száma több ezerre tehető – mondta Szilágyi László, az egyesület jelenlegi elnöke.

Az összejövetelen Debrecen Megyei Jogú Város elismerő oklevelét Szabó Gyula önkormányzati képviselő, az Oktatási-Ifjúsági-és Sportbizottság elnöke adta át az egyesület vezetőjének az elmúlt ötven évben végzett színvonalas munkájukért. Beszédében kiemelte: – A veteránok kiváló példát mutattak arra, hogyan kell a jó ügyért elképesztő eltökéltséggel, kitartással, és lelkesedéssel küzdeni. Biztató, hogy a fiatalabbak is kezdik magukénak érezni ezeket a tulajdonságokat. Az egyesületi tagság ugyanis nem jár alanyi jogon, azt ki kell érdemelni – hangsúlyozta.

– Kenyeres Ilona –