A veszélyeztetett fajok állnak az állatok világnapja fókuszában idén

Budapest, 2015. október 3., szombat (MTI) – A kevésbé szem előtt lévő, veszélyeztetett fajokra és a természetes élőhelyek megóvásának fontosságára hívja fel a figyelmet a Természetvédelmi Világalap (WWF) az állatok világnapja alkalmából.

Az élőhelyek, többek közt a kiterjedt erdők, füves puszták, folyók, tengerek, jégmezők átalakítása, pusztítása vagy szennyezése mellett a klímaváltozás is hatalmas terhet rak a Föld élővilágára. Ezzel párhuzamosan azok a régóta fennálló veszélyek, mint a túlvadászat, túlhalászat, az illegális kereskedelem a XXI. században is égető problémát jelentenek – fogalmaz közleményében a WWF.

A világnap lehetőséget ad arra, hogy megmutassa az emberi tevékenység természetromboló következményeit és felhívja a figyelmet azokra az élőlényekre, amelyek fennmaradása vagy végleges eltűnése az emberiség közös döntésein múlik.

Veszélyben van továbbá három tengeri teknős faj a tojásrakó helyek beépítése és az illegális vadászat miatt, a halászati reformok pedig az albatroszok megmentését célozzák, mivel azok szintén gyakori áldozatai a vonóhálóknak.

A szárazföldi állatok közül kevésbé ismert a kritikusan veszélyeztetett amuri leopárd, amely az orosz távol-kelet és Kína határvidékén él, de a tatárantilop létszáma is drasztikusan csökkent a túlvadászat következtében. Egy másik antilopfaj, a tibeti antilop vagy csiru ugyancsak az orvvadászat célpontja, főként rendkívül sűrű prémje miatt.

Magyarországon a rákosi vipera az egyik legveszélyeztetettebb gerinces állat, amelynek ma már csak a Hanságban és a Kiskunságban ismert néhány kisebb, sérülékeny populációja, összesen alig 500 példány. Végveszélybe kerülésének fő oka az élőhelyeinek eltűnése, átalakítása a nagyüzemi mezőgazdaság térhódításával párhuzamosan.

Az állatvédők arra is figyelmeztetnek a világnapon, hogy Magyarországon a házi kedvencekből is sokkal többet szaporítanak a meggondolatlan emberek, mint amennyire a felelős állattartó lakosság igényt tart, de a gazdasági és élelmezési célú állatokat is sok esetben kizsákmányolja az ember.

A gazdasági állatokat többnyire iparszerűen tenyésztik, hizlalják, az állateledelek esetenként antibiotikumokat, hormonokat is tartalmaznak és az iparilag előállított húsállatok legtöbbször minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhídig jutás országon belüli és nemzetközi formában is sok esetben kíméletlen: a tehenek, sertések, juhok, szárnyasok szállítás közben gyakran megsérülnek, sok esetben egymást tapossák szét, csontjaikat törik. Az ember ezt a “minőséget” kapja vissza, mikor az étkezéshez az akciós árú húsokat megveszi.

Az állatkísérletekben is több tízmillió, Magyarországon több tízezer kísérleti állat kerül felhasználásra, a hadászati, szépészeti, gyógyszeripar termékeinek fejlesztése érdekében. Magyarországon szépészeti célból az állatkísérlet tilos, ettől függetlenül a boltokban számos olyan kozmetikum megvásárolható, amelyeket állatokon teszteltek, hiszen az állatkísérleteket sok esetben távol-keleten végzik el.

Az állatok világnapja arra figyelmeztet, hogy az emberiség alakítson ki az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti kultúrát, se ember és állat, se ember és ember között ne a profitszerzés legyen a cselekvés legfőbb szempontja – írja közleményében a NOÉ Állatotthon.

Országszerte a világnaphoz kapcsolódva számos programot szerveznek, a NOÉ-ban vasárnap egész nap az állatok mellett a környezettudatos szemléletformálásról, a vegetarianizmusról és az erőszakmentes szemléletről és életmódról szólnak majd a programok. Lesznek állatismereti kvízjátékok, akadályversenyek, szabadtéri családi játszópark, kutyás életmódprogramok, bemutatók, beszélgetések és bemutatók a környezettudatos életvitelről is.

– MTI –