A versenyképes tudás gazdasági igény

Bihall Tamás: A duális képzés biztos szakmai tudást ad a hallgatóknak, akik biztos munkahelyeket remélhetnek ettől
Bihall Tamás: A duális képzés biztos szakmai tudást ad a hallgatóknak, akik biztos munkahelyeket remélhetnek ettől
Miskolc – „A vállalkozások növekedése egyet jelent megyénk gazdaságának erősödésével.” Interjú: Bihall Tamással, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökével.

Egyre szerteágazóbb a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (BOKIK) tevékenysége, hiszen a vállalkozások segítésén túl egyre nagyobb szerepe van a szakképzés és általában véve az oktatás átalakításában. Hogyan értékeli a mögöttünk álló évet, és milyen várakozásokkal tekint az előttünk állónak – többek között erről kérdeztük Bihall Tamást, a BOKIK elnökét.

Bihall Tamás: A kamara rendszeresen elemzi a megye gazdaságát, és folyamatosan kapcsolatban vagyunk a cégekkel, így a hivatalos statisztikai adatok mellett ismerjük a vállalati véleményeket a gazdaság állapotáról. Ezek alapján elmondhatjuk, bővült a megye ipari termelése, s ebből következően a kereskedelmi forgalom és a gazdaság úgynevezett rásegítő szektorai is erősödtek.

Javult az építőipar teljesítménye, s ugyancsak javultak a turisztikai vendéglátóhelyek adatai. Mindezeknek köszönhetően 2015-ben a megye az egy főre jutó ipari termelés tekintetében a 7. helyen áll, ami jelentős előrelépés a korábbi évekhez viszonyítva. Ez döntően két nagy területnek, a vegyiparnak és a gépiparnak, azon belül is a járműiparnak köszönhető.

Nőttek a beruházások is, ebből következően javultak a foglalkoztatási mutatók. Kétségtelen, hogy ebben a közmunkaprogram jelentős szerepet vállal, aminek az átmeneti hatásai fontosak, de eljött a pillanat, amikor a közmunkában foglalkoztatottak jelentős részét át kell vinni a versenyszférába, hiszen a gazdaságban, főleg a versenyképes szakmák tekintetében munkaerőhiány van.

Ez mérnökökre, technikusokra és szakmunkásokra vonatkozik elsősorban, de már az úgynevezett „olcsó munkaerő”, azaz a szalag mellett dolgozók, betanított munkások tekintetében is gond van. Ezt a kérdést kezelnünk kell a megyében a gazdasági növekedés biztosítása miatt. A kamara javaslatokat fogalmazott meg és tárgyalásokat kezdett a kormányzati szervezetekkel a probléma rendezése érdekében.

Nő a megye gazdasága, tehát munkaerőre nálunk is egyre inkább szükség van, például Tiszaújvárosban közel 100 milliárdos beruházási program indult el a butadién üzem átadása és a műgumigyár alapkőlerakásával. Hasonló mértékű fejlesztés készül a BorsodChem üzemeiben is, nem beszélve a Takata és a Bosch projektjeiről, valamint sok helyi kkv fejlesztései Mezőkövesdtől Sátoraljaújhelyig azt vetítik elő, hogy a növekedés folytatódhat.

Ehhez lökést adhat, hogy a hírek szerint 2016-tól megindulnak az európai uniós források felhasználási lehetőségei…

Bihall Tamás: Igen, de ez komoly feladat is, mert a források felhasználása, pontosabban azok arányos elosztása az eddiginél fokozottabb együttműködést igényel. Hiszen jól látható, hogy a megye három kiemelt gazdasági gócpontja Miskolc, Kazincbarcika és Tiszaújváros, a vegyipari-gépipari centrum miatt. De ugyanilyen fontos Mezőkövesd, Sátoraljaújhely, Sárospatak, Ózd térsége is, és a zempléni borászati-turisztikai fejlesztések is a megye húzópontjai lehetnek.

Tehetünk is ezért?

Bihall Tamás: A rendelkezésre álló források arányos elosztása nagyon fontos, erre a köztestületi kamara is felhívja a döntéshozók figyelmét. Ezért hoztuk létre többek között az önkormányzati szekciót, aminek fő célja, hogy a megyében működő önkormányzatok és vállalatok, vállalkozások intézményesen találjanak egymásra a fejlesztéseikben, beruházásaikban, esetlegesen a térségi munkaerőproblémák megoldásában. Nagyon sokat várunk ettől, ugyanis több mint 100 önkormányzat részvételére számítunk, ami a megye lakosságának több mint a kétharmadát lefedi.

Megalakult az önkormányzati szekció, és helyben megvan az akarat az együttműködésre, de kormányzati szándék is kell, hogy fejlesztési források valóban oda jussanak, ahol hatásosan tudnak segíteni, és lökést adhatnak a gazdaságnak…

Bihall Tamás: A kormányzati szándék valóban meghatározó, de erre azt tudom mondani, hogy a magyar kormány és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2010-ben együttműködési megállapodást kötött, amelyet mind a két fél rendkívül pozitívan értékel. Így a kormányzat az EU-s fejlesztések terén is várja a kamara és a gazdasági szereplők javaslatait a források minél hatékonyabb felhasználására.

Örök dilemma, mivel járna jobban a magyar gazdaság, a multik erőteljes támogatásával, vagy ha azokat a pénzeket a helyi mikro- és kisvállalkozások fejlesztésére fordítanák.

Bihall Tamás: Az uniós források egyértelmű választ adnak, mert itt a multik nem pályázhatnak, pontosabban csak speciális esetben, akkor is olyan feltétellel, hogy együttműködik a beszállítói láncának vállalataival. Ez azt jelenti, hogy az ide érkező források döntő része a helyi kkv-kat érinti, közülük is elsősorban a termelő és innovatív cégeket. Emellett a multinacionális cégek kormányzati támogatása helyes, abban az esetben különösen, ha az helyi beszállítói kapcsolati lehetőséget teremt.

Már szó esett arról, hogy miközben még mindig az országos átlagot meghaladó munkanélküliségi mutatókkal bírunk, jól képzett és nyelvet beszélő szakemberekből hiány van a megyében…

Bihall Tamás: Ez egyre nagyobb gondot jelent, éppen ezért az oktatást teljes mértékben a gazdasági igényeihez kell igazítani. A szakképzés területén már elindult a duális képzés, a cél, hogy végigvigyük, minél hatékonyabban valósítsuk meg ezt a képzési rendszert. Ebben a kamarának kiemelkedő szerepe van, hisz a kormánnyal kötött megállapodás alapján a gyakorlati képzés első számú felelősei vagyunk.

Ennek részeként dolgozunk az OKJ tartalmi megújításán is, ahol ugyancsak szem előtt tartjuk a gazdaság igényeit. Megjelentek speciális új szakmák például a Bosch igényei szerint, amit bevezettünk a képzési rendszerbe, és a vegyipar fejlődése is egyre inkább új vegyipari szakmunkás szintet generál. Azt remélem, hogy a gazdaságra szabott képzések versenyképes tudást adnak majd a fiataloknak.

Nagyon fontos a pályaorientáció, amelynek révén a szaktudás, szakképzés presztízsét folyamatosan erősíteni kell, a BOKIK programokkal, vállalatok bemutatásával, nyílt napokkal igyekszik a fiatalok érdeklődését felkelteni a szakmunkásképzés iránt.

A szakmunkásképzéssel szorosan összefügg a felnőttképzés, hiszen ez az, ami azonnali választ adhat a gazdaság szereplőinek munkaerőigényére az átképzés rendszerén keresztül.

Bihall Tamás: Szorgalmazzuk, hogy ezeket a képzéseket a kamarával egyeztetve, a valós gazdasági igényekre építsük, mert enélkül esetenként kidobott forrásokról beszélhetünk. Az államilag finanszírozott képzéseket is a megyei képzési bizottságok (mfkb) felméréseire kell alapozni, ami megmutatja a hiányterületeket. Szeptembertől 20 hiányszakmát ösztöndíjjal támogat a kormány, ami elérheti a havi 50 ezer forintot is. A felnőttképzésnél is hasonló ösztönzőrendszer bevezetését javasoljuk, adott esetben a cégek számára is állami forrást biztosítva, ha a képzés után garantálja az elhelyezését a képzetteknek.

A felnőttképzés a különböző képzőintézmények, köztük magánvállalkozások profilja volt eddig, sok érdeket sérthet az átalakítás…

Bihall Tamás: A felnőttképzési piac megtisztítását eddig is szorgalmaztuk, mint ahogy azt is, hogy ne csak az akkreditációban, a képzőintézmények ellenőrzésében is kapjon szerepet a kamara, hogy lássuk, valóban megtörténnek-e a képzések. Éppen ezért örülünk annak a kezdeményezésnek, hogy a szakképzési centrumok is vállaljanak szerepet a felnőttképzésben.

Ez a minőség garanciája, de természetesen azok a cégek, akik eddig is kiválóan működtek a felnőttképzés területén, a jövőben is meghatározó módon vehetnek részt benne.

Ez megoldást hozhat arra is, hogy a szakképzés átalakítása miatt ne vesszenek el oktatói helyek, hiszen a felnőttképzés miatt is szükség lesz a tanárokra.

Bihall Tamás: Valóban, ez megnyugtató választ adhat a félelmekre, de szeretném hangsúlyozni, hogy a szakképzés átalakítása folyamatosan történik, és ezt az iskoláknak is figyelembe kell venni. Lépésről lépésre kell elmozdulni a hiányszakmák irányába, a túlképzett szakmák képzését pedig vissza kell venni. És ez nemcsak az állami fenntartókra, hanem az egyházi és magániskolákra is igaz, fontos, hogy ott is olyan szakembereket képezzenek, akikre szüksége van a munkaerőpiacnak.

Beszéltünk a szakképzés és a felnőttképzés átalakításáról, de nem mehetünk el szó nélkül a felsőoktatás megreformálása mellett sem…

Bihall Tamás: A duális képzés a felsőoktatásban is nagyon fontos, hiszen az egyetemről kikerült pályakezdők legnagyobb problémája, hogy kevés gyakorlati tudással rendelkeznek, ezért a kamara szorgalmazta, és a Miskolci Egyetem maximálisan partner volt benne, hogy elinduljon a duális képzés. Első lépésként 50 hallgató és közel 25 cég részvételével megindult a műszaki, informatikai, gazdálkodási területen, és reméljük, hogy folyamatosan bővülni fog. Úgy gondolom, hogy ez egyre népszerűbb lesz mind a vállalatok, mind pedig a tanulók körében, hiszen biztos szakmai tudást ad, és biztos munkahelyet remélhetnek ettől.

Ezek a folyamatok most indultak, a szakképzés és a felsőoktatás területén is. Átvészelheti a gazdaság, amíg beérik ennek a gyümölcse?

Bihall Tamás: Az iskolarendszerű képzés átalakítása egy régóta tartó folyamat, ami a felsőoktatás számára is érdekes, mert látszik, hogy erre mennyi idő kell. Egyik napról a másikra nem lehet ezt megoldani. Ugyanakkor a munkaerőhiány versenyképességi probléma, ezért fontos, hogy minél hamarabb megtaláljuk a jó megoldásokat. Lényegesnek látom a versenyképes béreket, fontos a megfelelő vállalati kultúra kialakítása, az a fajta jövőkép, ami a fiatalok számára vonzó lehet, hogy adott esetben ellensúlyozni tudja, ha külföldi munkavállalásban gondolkodnak.

Mert bár a különbség jelentős a fizetésekben, van egy pont, ami a fiatalt mérlegelésre késztetheti, hogy itt itthon van, itt a családja, miért kellene idegen környezetben élnie. Vagy aki kint van, esetleg visszajöhet. Ennek fontos előfeltétele, hogy a vállalatok teljesítőképessége növekedjen. Hogy ezt hogyan lehet elérni, támogatásokkal és szabályozáspolitikával, arra a kamara javaslatokat fog tenni.

Azt látjuk ugyanis, hogy a nyugati vállalatok termelékenysége átlagban háromszorosa a magyar vállalatok termelékenységi mutatóinak, amiből az is következik, hogy akár háromszor annyit tudnak fizetni a dolgozóiknak. Ezt az ollót egészen biztosan közelíteni kell egymáshoz!

Uri Mariann


Az idei év legfontosabb feladatai

A kötelező regisztráció okán teljes képet látunk az ipar, a kereskedelem, a szolgáltatások terén működő vállalkozásokról. Örvendetes, hogy a cégek 90 százalék fölött teljesítik a regisztrációs kötelezettségüket. A kamara ezért a pénzért folyamatos szolgáltatási rendszert működtet, rengeteg rendezvényünk van, internetes hírleveleket küldünk a cégeknek, és bővítettük a kamarai hálózatot is, Miskolcon kívül 7 helyen 2 fős irodákat működtetünk. Büszkék vagyunk arra, hogy 2000 önkéntes kamarai tagunk van, őket fokozott mértékben szeretnénk kiszolgálni a kamara lehetőségeivel. A következő évek legfontosabb kamarai feladatának tartom, hogy a kamara sikeresen működjön közre az EU-s források hatékony felhasználásában, különösen a kutatás-fejlesztés és innováció területén. Fontos, hogy karbantartsuk a nemzetközi kapcsolatainkat, ami fontos üzleti információkhoz juttatja tagjainkat. Ez pedig azért lényeges, mert azt látjuk, hogy a cég tud növekedni és igazán sikeres lenni, amelyik ki tud lépni a nemzetközi piacra, s ez a záloga a növekedésnek. Természetesen a képzésben vállalt kamarai feladatot maximális színvonalon szeretnénk ellátni. Szeretnénk folytatni az igen sikeres Széchenyi Kártya programot, és sok-sok információval, szolgáltatással, informatikai támogatással segítjük a helyi kkv-kat. Ezek a vállalkozások növekedését segítik, amely egyet jelent megyénk gazdaságának erősödésével – összegezte Bihall Tamás.








hirdetés